Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-33
2775 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2776 legutóbb 2500/fős jövedelemhatár igen alacsony, még a nyugellátások legkisebb összegét sem éri el. Az interpellációt tehát mindkét kérdésben jogosnak tartom. Az állami költségvetés ismert helyzete ellenére teljes egyetértés van az érdekelt állami szervek között abban, hogy az indokolt mentességeket a monitorok esetében intézményesen biztosítani kell. A megoldásra irányuló egyeztetési munkák megkezdődtek, és jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a monitorként használt televízió-készülékek esetében a jövő év elején, de legkésőbb a negyedév végéig jogszabályi változtatással általános érvényűén biztosítani fogjuk a mentességet. Addig is gondoskodunk a beadott egyedi kérelmek kedvező elbírálásáról. A magánszemélyekre vonatkozó mentesség kérdése valamivel összetettebb, és a megoldásban érdekelt szervek egységes véleménye sem alakult még ki. Többen — elsősorban a Magyar Posta - felvetették, hogy a díjmentesség elbírálásának jelenlegi rendszere nem megfelelő. A mentesítési kérelmek elbírálására olyan szervezetet kellene felhatalmazni, amely a magánszemélyek egyedi körülményeit pontosan ismeri, és a szociális ügyek intézése is feladatkörébe tartozik. Elfogadva a képviselő elvtársnő javaslatát, személy szerint én is az illetékes helyi tanácsi szakigazgatási szerveket tartanám erre a legalkalmasabbaknak. Ezeket azonban még a tanácsi szervezetekkel egyeztetnünk kell. Az is eldöntésre vár, hogy a helyi tanács díjmentességet biztosítson-e, jogilag biztosíthat-e, vagy pedig olyan szociális támogatást adjon a rászorulónak, amiből képes lesz kifizetni a televízió előfizetési díját. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve ez év végére nem várható a kérdés végleges rendezése. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, fogadja el, hogy az érdekeltek, és Bozsó Lajosné képviselő elvtársnő bevonásával a rendezésre ebben a tekintetben is legkésőbb 1989. március 31-ig sor kerül. Hangsúlyohni szeretném azonban, hogy az említett módosítások életbe léptetéséig is lehetőség van rendkívüli métlánylást érdemlő esetekben a díjmentesség biztosítására. Magánszemélyeknél a pénzügyminiszterrel történt megállapodás alapján a jogszabály módosításáig a jelenleginél magasabb, a minimális nyugdíj mértékével megegyező összeg lesz az irányadó. Kérem a tisztelt Országgyűlést és az interpelláló képviselő elvtársnőt, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Bozsó Lajosné képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal. BOZSÓ LAJOSNÉ: Köszönöm. Igen, a választ elfogadom. ELNÖK: Megkérdezem az Országgyűlést, hogy az Árhivatal elnökének válaszát tudomásul veszi-e. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Látható többség. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: az államtitkári választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egy tartózkodással tudomásul vette. Dr. Vodila Barna képviselőtársunk interpellál az igazságügyminiszterhez „A jogi képzettséggel rendelkező helyi tanácsi dolgozók magánmunka-végzésének lehetőségéről, a lakosság részére" tárgyában. DR. VODILA BARNA: Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Elvtárs! Három évvel ezelőtt egy interpellációt nyújtottam be az igazságügyrniniszter elvtárshoz, melyben kértem, hogy a bíróságot helyezzék vissza Edelénybe. Akkor eredményes volt az interpellációm, megértésre talált a minisztérium részéről, ezért felhasználom az alkalmat, ha talán késve is, és választóim köszönetét tolmácsolom a megértésért, a kedvező döntésért, ma már újra Edelényben működik a bíróság. Újabb interpellációmat választókerületem 43 kistelepülésének választópolgárai kérésére terjesztem ismét az igazságügyminiszter elvtárshoz. Választókerületem, s az ország sokezer kistelepülésének lakói jelenleg ha jogügyletet akarnak létrehozni, — elsősorban adásvételi szerződésre gondolok —, végrendeletek készítése, kisebb jogügyletek megkötése céljából, fáradságos utakat tesznek meg, esetleg napokig távol maradnak munkahelyükről. Ez nemcsak időveszteséget, de tetemes költséget is jelent számukra. Ugyanis jelenleg csak ügyvédek, ügyvédi közösségek köthetnek ilyen jogügyletet. Ezeket az egyszerű okiratokat a felszabadulás előtt és az 50-es évek elején községi jegyzők végezték nagy szakértelemmel, meghatározott szerény díjazásért. A lakosság ezzel a szolgáltatással meg volt elégedve, vagyis a gyakorlatban érvényesült az az elv, melyet ma is hirdetünk, hogy az ügyeket lehetőleg ott kell elintézni, ahol azok keletkeznek. A tanácsok megalakulása után a jogszabály megtiltotta, hogy a helyi tanácsok vezetői és dolgozói a lakosság kérésére magánmunkálatokat végezzenek, pedig a lakosság ma is igényli ezeket a szolgáltatásokat a tanácsi dolgozóktól. Több mint 15 éve folyik a vita e kérdés körül. A tanácsrendszer kialakulása óta 38 év telt el. A tanácsi vezetők, elsősorban a vb-titkárok, államigazgatási főiskolai és többen jogi végzettséggel rendelkeznek. Ez ma már feltétele a vb-titkárok kinevezésének. Tanácsi vezetőink alkalmasak arra, hogy a lakosság kérésére magánmunkálatokat végezzenek, szerény díjazás ellenében. Ha alkalmasnak tartjuk a községi vezetőket milliós beruházási költségvetési összegekkel való gazdálkodásra, akkor miért félünk számukra jogosítványt adni e szolgáltatások ellátására? Ha valljuk továbbra is, hogy az ügyeket lehetőleg ott intézzük, ahol azok keletkeznek, ha komolyan vesszük a lakosság kérését és véleményét saját sorsának kedvezőbb alakítására, ha a települések népességmegtartó erejét akarjuk növelni, akkor feltétlen fontolóra kell venni olyan intézkedések megtételét, amelyek javítják
