Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-33

2765 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2766 a levonás, a végrehajtás. Mindenki teszi a magáét, egészen a felelősség végéig. Ebből bizony adódhat hiba. Ezzel én le is zárnám a jogszabályai kapcsolatosan mondottakat. A jogértelmezés. Tisztelt Képviselőház! A jogértelmezésről a bíróságok között felmerült vitát megszüntettük. Megszüntettük éspedig úgy, hogy volt föllebbezés, volt törvényességi óvási eljárás, végül a legfelsőbb ítélkező testület által hozott két azonos tartalmú határozat mindenki számára kötelezően eldöntötte a vitát. Ha alkot mány-bír ós águnk lenne, mint ami nincs, az se tudná megváltoztatni. Ez a lezárása ennek a kérdésnek. Még befejezésül annyit, Tisztelt Képviselők, hogy az Országgyűlés és Önök nagyon sokat tesznek a jogállamiság fejlesztésében és létrehozásában, amikor jogszab ályokat fogadnak el és jogintézményeket létesítenek ezekkel a jogszabályokkal, ez tiszteletreméltó, s nagyon fontos dolog. Engedjék meg, hogy nagy tisztelettel fölhívjam a figyelmüket arra: ennek a jogállamiságnak van ám egy másik oldala is. Ez pedig a hozott jogszabályok következetes és törvényes érvényesítése, ez pedig nagy dolog. Azt tudom hozzátenni és ki is jelentem, hogy a most már két egybehangzó Legfelsőbb Bíróság-i döntéssel ezt tette a Legfelsőbb Bíróság és pediglen úgy, hogy utat mutat az egységes jogértelmezésnek és az egységes és törvényes jogmagyarázatnak. Elnézésüket kérem, hogy egy kicsit hosszabb voltam. Tisztelettel kérem, fogadják el a válaszomat, illetve szíveskedjenek azt tudomásul venni. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Südi képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal. Dr. SÜDI BERTALAN: Tisztelt Országgyűlés! Szilbereky Elvtárs! Interpellációm tárgyának nemcsak két, hanem többtucat szövetkezeti közösség mellett választókerületemre vonatkozóan is, amit említett, boszszantó aktualitása, a sajátos bírói értelmezésből többmillió forintot kitevő kárvallottja van, mégpedig a kedvezőtlen termőhelyi adottságú kelebiai Rákóczi Csillaga Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagsága. A közös gazdaságot az utóbbi öt évben, tetemes mérleghiánya miatt kétszer szanálták, s az utóbbi éves mérlegeredménye mindössze 5 millió forintot tett ki. A közös gazdaság ezúttal 5 millió 800 ezer forint összeggel bánja e szokatlan jogértelmezést, mely a szövetkezetet gyakorlatilag ismét térdre kényszeríti, veszteségbe sodorja. Az adóhatóság a szövetkezetnek, mint gesztor-gazdaságnak szintén mögöttes felelősségét állapította meg a gazdaság gesztorságában valóban 1983. január 1. és 1985. október 25. között működő ipari szolgáltató szakcsoport tagjainak a kiválás után keletkezett adótartozásaiért. Intézkedésének ellentmondásos voltát leginkább az jelzi, hogy az anyaszövetkezetek részéről a szakcsoport adótartozását célzó megtérítési kötelezettség alóli mentesülését maga a Pénzügyminisztérium is elismerte. Idézet a minisztériumból érkezett 1986. július 3-án kelt, 51.533/86. sz. levélből: „A társaság tagjainak adótartozásáért való felelősségét a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981 MT. sz. rendelet 6. szakaszának 1. bekezdése szabályozza. Ennek értelmében az adó megfizetéséért az adó alanya és az köteles helytállni, akik vele együtt egyetemlegesen felelősek. Az egyetemlegesen felelősök között csak az adóköteles tevékenységet együtt folytató személyek, tehát a csoport tagjai szerepelnek, a termelőszövetkezet nem. Az ipari szolgáltató szakcsoportról szóló 26/1981. számú MT. rendelet a geosztor termelőszövetkezet felelősségét csak a tevékenységével összefüggő polgári jogi szerződéses kötelezettségekért alapítja meg, az adó és a vele egy tekintet alá eső társadalombiztosítási járuléktartozásért nem." Eddig a Pénzügyminisztériumból érkezett levélből vett idézet. Az ügy egyedülálló fintorának tartom, hogy a PM imént idézett megállapítása ellenére az APEH elnöke rendkívüli jogorvoslattal élt, törvényességi óvási kérelmet nyújtott be az ügyben. Tisztelt Országgyűlés! A jelzett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy egyetemleges felelősség megállapítására csak a rendelet, illetve az adó-jogszabályban foglaltak alapján kerülhet sor. A 26/1981. MT. számú rendelet 11. szakaszának (2) bekezdése az adótartozásért mögöttes felelősséget nem állapít meg, ebből következik, hogy a gesztorgazdaság mögöttes felelősségét a szakcsoport tagjainak adótartozásáért erre alapítva megállapítani irreális. Az 58/1981. MT. számú rendelet első szakaszában foglalt rendelkezés szerint: a lakossági adóigazgatási eljárásban, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a lakossági adók, adó jellegű kötelezettségek és az adók módjára behajtható köztartozások tekintetében. Mivel a gesztorgazdaság mögöttes felelőssége a 26/1981. MT. számú rendelet szerint csak a tevékenységgel összefüggő, tehát polgárjogi szerződéses kötelezettségekért áll fenn, az adó tekintetében nem, s mert e téren mögöttes felelősségvállalási kötelezettséget egyéb jogszabály sem ír elő a gesztorgazdaság számára, a válasszal nem tudok egyetérteni, s azt a legnagyobb jóindulattal sem tudom elfogadni. Köszönöm. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A zajból érzékelem, hogy valami gondot látnak a viszontválaszban. Képviselőtársunknak ügyrendünk 52. §-a (4) bekezdése alapján joga van viszontválaszra. Az ügyrend nem szabályozza, hogy milyen hosszú lehet ez a válasz. Most kérdem az Országgyűlést, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének válaszát elfogadja-e? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon! (Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? Kérem megszámolni! Kimondom a határozatot. KÖZBESZÓLÁS: Tartózkodás!