Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-32
2695 Az Országgyűlés 32. ülése, 19 adó és a termelési adó megszűnése, valamint a beruházásokat terhelő forgalmiadó-befizetés csökkenése miatt a központi állami költségvetés bevételei a jövő évben körülbelül 20 milliárddal csökkennek. Erről kevés szó esik a vállalatok jövő évi helyzetének értékelésekor. A tervező munka eddigi menetében világossá vált, hogy a kiadások további érdemi csökkentésére az érintettek körében elviselhetetlennek tűnő szociális és társadalmi feszültségek vállalása nélkül korlátozott lehetőség van. Minden ésszerű javaslatot szívesen fogadunk. Azt is el kell mondani, hogy az érintettek körében még az eddig számításba vettnél is több támogatásra irányuló igény fogalmazódik meg, E többletigények kielégítésére nem vállalkozhatunk. A jelzett bevételi és kiadási előirányzatok mellett viszont a költségvetés hiánya mintegy 70 milliárd forint lenne. Ezzel szemben a gazdaságpolitikai célok megvalósítása, a belső folyamatok kézben tartása, a belső és külső egyensúly 20-25 milliárd forint hiány kialakulását engedi meg. Ez az a szint, amely mellett még az ország hitelképessége fennmarad. Ezért a kormány javasolni fogja a központi lakásfinanszírozási alaphoz való hozzájárulást. Most viszont a kormánynak az a javaslata, hogy biztonságosabb bevétel, a jobb áttekinthetőség érdekében - osztalék helyett — 55 százalékos általános nyereségadót fogadjanak el. A nyereségadó megnövelt mértéke a versenysemlegesség és a terhek igazságosabb megosztása szempontjából jobb megoldásnak tűnik, mint az állami tulajdon utáni részesedés fizetése. Itt említem meg, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alaphoz, a Szakképzési Alaphoz vagy a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához való hozzájárulás nem jelentenek elvonást a költségvetés számára, mert ezeket a vállalatok visszakapják, így vállalatok közötti újraelosztást valósítanak meg. A társadalombiztosítási járulék pedig — jövő évtől már a költségvetésen kívül — a vállalatok és a lakosság között valósít meg átcsoportosítást. Az állami költségvetés hiányának 1986 óta tartó mérséklődésében így is megtorpanás következik be. A következetes és szigorú monetáris politika a költségvetési politika szigorát is megköveteli. A belső és külső pénzügyi egyensúly fenntartása tulajdonképpen egyensúlyi költségvetést követelne meg. Ez azonban a gazdaság és a lakosság egészét érintő, nehezen elviselhető intézkedéssorozattal lenne elérhető, ami most nem reális alternatíva. így olyan lépéseket kell tennünk, amelyek elősegítik az 1989. évi gazdasági célok elérését, ugyanakkor a társadalom számára még elfogadhatók. A kormány tudatában van annak, hogy a vállalatokat, a vállalkozásokat terhelő összes jövedelemelvonás magas. Hosszú távon kifejezett szándékunk az adóterhelésnek a gazdaság reális lehetőségeivel összehangolt mérséklése. Meggyőződésünk, hogy meg kell teremtem az előfeltételeit az elvonás mérséklődésének. A költségvetési reform és ezzel összehangoltan az ár-, bér- és szociálpolitikai reform gyorsított ütemű végrehajtása, a költségvetés jövedelem-újraelosztó szerepének csökkentése, a kiadások valóban radikális mérsék3. november 25-én, pénteken 2696 lése ad erre reális alapot. Ehhez kérjük a Parlament hatékony támogatását, amely nélkül elképzeléseink nem valósíthatók meg, hiszen a szükséges intézkedések ma központilag ellátott tevékenységek, funkciók megszüntetésével, szervezeti változásokkal járnak, rövid távon élezik a szociális feszültségeket. A népgazdaság és a társadalom hosszabb távú érdekei azonban megkövetelik e lépéseket. Tisztelt Képviselők! Önök írásos anyagot kaptak az ülésszak megkezdése előtt az úgynevezett csengőszámokról. A költségvetési tervező munka ütemezése, az adó- és árrendszerben idén bevezetett lépésekből eredő bizonytalanságok miatt az anyag korábbi benyújtása nem volt lehetséges, ezért megértésüket kérem. Az 1988. évi állami költségvetésről szóló 1987. évi VIII. törvény néhány költségvetési előirányzat és a költségvetési tartalék felhasználását külön szabályokhoz kötötte. Az említett előirányzatok közé a központi költségvetési szervek és a tanácsok állami támogatása a szénbányászat, a vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés, a Magyar Államvasutak, a Szanálási Alap és a Foglalkoztatási Alap támogatásai tartoznak. Kérem az Országgyűlést, hogy az írásos anyagban szereplő összegben és célokra, az ott leírt indokok miatt a kért felhatalmazást a kormánynak adja meg. Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt törvényjavaslatok a gazdaságpolitika, a vállalati gazdálkodás elengedhetetlen részei, s úgy gondolom, hogy a kétmenetes parlamenti tárgyalás eredményeként a törvényhozók követelményeinek is megfelel. A kormány nevében kérem, hogy a benyújtott — mértékben a 3 millió forint nyereségen felül 55 százalékra módosított - törvényjavaslatokat a terv- és költségvetési bizottság írásban előterjesztett kiegészítéseivel fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: A szó Kovács Andrásé, a terv- és költségvetési bizottság előadójáé. KOVÁCS ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Atervés költségvetési bizottság délelőtt tartott még egy ülést. Önök előtt van a kiegészítés ennek az ülésnek az eredményéről, azonban szeretném pontosítani, mert ennek a kiegészítésnek az 1. pontja — nem derül ki ebből - helyettesíti az eredeti bizottsági jelentés I. pontját. Lényegesnek tartom, mert ez nem derül ki ebből a jelentéskiegészítésből. Tisztelt Országgyűlés! Az előző ülésszakunkon pénzügyminiszterünk által kényszerűen első olvasásnak nevezett tárgyalás után közös munka következett: a Pénzügyminisztérium szakemberei két alkalommal is műhelymunkára invitálták azokat a képviselőket, akik a törvényjavaslat bizottsági vagy plenáris vitájába bekapcsolódtak. Ez az együttmunkálkodás, amelynek során úgyszólván betűről betűre átrágtuk magunkat a törvényjavaslat szövegén, mindannyiunk számára igen tanulságos volt. Tanulságos volt egyebek között azért, mert egyfelől tisztázódott, hogy egy hosszú időtávlatú törvény szövegében hol húzódnak a
