Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-32

2655 Az Országgyűlés 32. ülése, 1988. november 25-én, pénteken 2656 része külső okokból fakad. A gyakran ugyancsak monopol helyzetben levő háttéripar korszerűtlen terméke, az import akadozása, a megrendelő kényszerűen rossz finanszírozási gyakorlata, az alvállalkozók alacsony szerződéses fegyelme is számos veszteség forrása. A felhasznált többletanyag, a betört ablakok, az Összetört mosdók, a beszennyezett tapéták és padlószőnyegek, az elfekvő rozsdásodó készletek és a munkaidő olykor alig 50 százalékos kihasználtsága teljes egészében veszteséget jelent. Ilyen körülmények között az elmúlt évben egy vállalat, a VÁÉV ment tönkre, Kiváló Vállalat ugyanakkor több is akadt. A lényegében kontroll nélküli árak ezeket a költségeket elismerik. A támogatások és a hitelek a fizetőképes kereslet megteremtése érdekében ehhez lettek igazítva. Az ágazati, pénzügyi és tanácsi irányítás ezt a rendszert évtizedek óta működteti. De meddig? A lakásépítés maradék kétharmadában a kisipar és a kisvállalkozások működnek közre, vagy teljes kivitelezést végeznek. Az építőipari javítás, karbantartás 80 százalékát vállalják. A társasházak, a családi házak zömmel az ő kezük nyomán épülnek fel. A piacon jelentkező túlkereslet miatt igazi verseny nem bontakozhatott ki. A kisipar előnye az árakban csak kismértékben érvényesül. Az árak az állami építőipari árakhoz igazodnak, annak ellenére, hogy a piaci érintkezés az állami vállalatokkal minimális, teljesen elkülönült vevőkörben tevékenykednek. A kisszervezeteknek a nagyokkal való versenyét sok szabályozási és egyéb probléma is akadályozza. 1. Egyrészt a fővállalkozói, generál-kivitelezői tevékenységet elég nehéz úgy végezni, ahogy azt ma jogszabály írja elő. Az iparos a tevékenységben fizikai munkával személyesen is vegyen részt. 2. Forgóeszközök pótlására nem vehetik fel azt a kedvezményes hitelt, amit az állami vállalatok. 3. A tanácsok által meghirdetett beruházásoknál a verseny formális. 4. A kisiparosok, kisvállalkozók tevékenységének kerékkötője a korrupció, a kenőpénz, hogy anyagot, gépet, eszközt, alkatrészt csak megfelelő ellenszolgáltatás mellett lehet szerezni. Az elmúlt évek gazdasági kihívásaira az állami vállalatokhoz hasonlóan ez a szféra is kínálatának csökkentésével válaszolt. A kivitelezés, a piaci kapcsolatok e viszonyai tarthatatlanok. A kínálati oldalon állók versenysemlegességének megteremtése, a tényleges vevővel osztozó közvetlen kapcsolat kikövetelése elengedhetetlen. Piacépítő intézkedések kellenek, s e cél érdekében nem tervet teljesítő szervezetek, hanem érdekelt menedzser típusú szereplők szükségesek. Tisztelt Országgyűlés! A lakások áremelkedésének másik oka, hogy a lakás- és telekvásárlás pontosan a tartósan növekvő árak miatt biztos területe a lakossági megtakarítások értékmegőrzésének, anélkül azonban, hogy a lakásigények kielégítésében érdemlegesen szerepet játszana. E kereset is árfelhajtó hatású. Egy család tulajdonában 3-4 lakás lehet jogszerűen, személyi tulajdonként, miközben vállalkozási jelleggel lakás bérbeadásával magánszemély vagy társulás ez ideig nem foglalkozhat. A gazdaság más területein a három-négy lakás árának megfelelő tőkével tisztes vállalkozások működnek. A társasági törvény a lakossági megtakarítási forma legalizálásának és a lakáshiány enyhítésében való eredményes részvételnek az előfeltételeit megteremtette. Ennek a részvételnek a módját, tisztes gyakorlati alkalmazását életre kell hívni. Az ingatlanárak, s ennek következtében a lakbérek növekedését tehát közvetlenül és legtöbbször már megfelelő értékálló megtakarítás hiányában a spekulációra szinte rákényszerülök váltják ki. Az ingatlanra irányuló, egyértelműen spekulációs kereslet kiszűrését ezért — kissé paradox módon — az ingatlanvásárlás, mint megtakarítási forma hozamának elismerésével kell kezdeni. Eladás esetén megtakarításnak kell elismerni az eredeti vételárat, vagy bekerülési költséget, és az elmúlt időszakban tapasztalható betéti kamatokkal növelni kell. Az eladási ár e feletti része azonban ezek után már csak munka, illetve a mi esetünkben megtakarítás nélkül szerzett jövedelemnek számít. Ezért a társadalom ezt joggal vonhatja el adó formájában. E javaslat ármérséklő hatása révén közgazdászaink szerint rövid idő alatt érzékelhetően letörné az ingatlanpiacon ma tapasztalható inflációt. Tisztelt Képviselőtársaim! A ma oly sokat emlegetett piactól pezsgő gazdasági életet remélünk. Az OT eme tájékoztatójában 50 oldalon ötvenszer szerepel ez a szó úgy, mint piaci mechanizmus, piaci verseny, piaci kényszer, piaci viszony, piaci hatás — és még sorolhatnám. Ám legyen. Hasson a piac, a lakásszektorban is szabályozzon a piaci mechanizmus, és ezért vállaljunk áldozatokat. S ne azért kelljen 10 évig élni egy felnőtt kor küszöbén álló, eladósodott magyar állampolgárnak, mint ezt Árkus József tollhegyére tűzte, mert minimum 15 évet kell várni a telefonra, 6 évet autóra, 30 évet lakásra, melynek árát azután 35 évig törleszti az ember, hanem azért teremtsük meg, ha verítékkel is jól működő piaci mechanizmusunkat, hogy akár 100 évig is nyugodtan élhessünk. Támogatom a stabilizációs program A-változat szerinti következetes végrehajtását, és ehhez kívánok a kormány tagjainak, miniszterelnökünknek és minden magyar állampolgárnak bányászköszöntéssel jó szerencsét. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Hatvan perc ebédszünet következik. (Szünet után: 14.34 - Elnök: Vida Miklós ELNÖK: Tiszteit Országgyűlés! Folytatjuk a kormány stabilizációs gazdaságpolitikai programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló feletti vitát. Szólásra következik Moravcsik Ferencné, Bács-Kiskun megye 19. választó körzetéből.