Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-31

2545 Az Országgyűlés 31. ülése, 191 társamnak a jogi bizottság nevében is előadott, és személyesen is megfogalmazott gondolatait, azokat a jogtudományban megalapozott és történelmileg is megalapozott gondolatokat, amelyeket a törvényhozás feladataihoz és a jogállam eszméjéhez, gondolatához fűzött. Egyetértek vele, azzal a kijelentésével, gondolatával is, hogy történelmileg meghaladott válaszok megismétlésére nincs szükség. Teljes mértékben egyetértek. Ez vonatkozik egyébként nemcsak a jogalkotásra, vonatkozik ez általában arra a kérdésre is, amelyre itt szeretnék visszatérni. Van-e szó a kormány tervében a szocializmusról? Jó, hogy erre felhívták a figyelmünket, felhívták az én figyelmemet is, de jó alkalmat is adtak arra, hogy kijelentsem: természetesen önmagában egy szocialista programterv az, ami itt a kormány nevében a parlament elé került. Ezen a fórumon is szeretném elmondani, ha már a kapitalizmus működési tapasztalatairól szó esik, akik a magyar parlamentben ülnek és a magyar alternatív mozgalmakban és a különböző magyar társadalmi kezdeményezésekben vesznek részt, egy valamit — itt ülünk még néhányan, jónéhányan hál Istennek abból a nemzedékből, akik ezt tapasztalatból is tudják — valamit tudniuk kell. Az a kapitalizmus, ami ebben az országban volt, nos az a kapitalizmus, amelyik ebben az országban volt és nemzet alatti létre kényszerített milliókat, az a kapitalizmus itt nem kell senkinek. Illetve akinek ez iránt van nosztalgiája, az valami súlyos katasztrofális történelmi tévedésben van. De akkor ehhez hozzá kell tenni valamit. Nos, csak annyit, hogy az a kapitalizmus semmivel sem volt jobb kapitalizmusnak, mint az a szocializmus szocializmusnak, amit mi csináltunk. Tehát ez is hozzátartozik ehhez a tapasztalathoz, hiszen egymás kölcsönhatásos viszonyáról is szó van. Tehát valamit itt meg kell haladni, erről van itt szó, és azt hiszem, hogy minden felszólaló képviselőtársam ebben a szándékban működött együtt a kormány terveiben. Tehát megismételve: terjesen egyetértek Antalffy képviselőtársammal. Hozzáteszem, hogy itt, ami igazán tanulságos, és ő is felhívta erre a figyelmet a jogállamiság kapcsán, hogy van egyfajta nemzedékeken és politikai rendszereken túlmutató, átvonuló európai politikai kultúra, amelyet vagy tudunk hordozni magunkkal, vagy nem. Bizonyos értelemben ki merhetem talán mondani ezt a kifejezést is: a szocializmus lenne a legmegfelelőbb talaj ezeknek a jogoknak és szabadságoknak az érvényesítésére, tekintettel arra, hogy a mozgalom maga ebben a szellemben indult. Hogy ettől eltért? Pontosan erről beszélünk. A javaslatokra rátérve, arról az útválasztásról is szólva, amelyre Kereszti Csaba utalt és az átépítés, leépítés sorrendjében. Visszatérő gondolat volt — és javaslat — az új Alkotmány előkészítésének meggyorsítása. Jogos és reális igénynek tartom. Itt csatlakozom azokhoz, akik úgy vélekedtek, hogy itt nem annyira a jogtudományban van az akadálya, mint az eddigi politikai viszonyokban rejlett az oka a késlekedésnek. Az a politikai elszántság, amellyel a májusi pártértekezlet a politikai reformot kezdel november 24-én, csütörtökön 2546 ményezte, és az a támogatás, amelyik a parlamentben is megnyilvánult, megengedi, hogy a kormány előbbre hozza az Alkotmánnyal kapcsolatos munkálatokat, a kodifikáció, a jogtudományi kutatások eredményeit felhasználva. Itt ennek a munkának a meggyorsításában nagy szerepe lesz annak az Alkotmány-előkészítő bizottságnak — elnézést, ha nem a pontos nevét mondtam —, amelyet éppen a parlament küldött ki erre a célra. Én javaslom, hogy ez a bizottság külön is vizsgálja meg azt az indítványt, amely itt, a mai felszólalásokban elhangzott. Tehát gyorsítani szükséges az Alkotmány előkészítését, és elismerem, hogy ez az igény jogos, időszerű ügyről van szó. Mezey Károly invenciózus felszólalásához kapcsolódva — javasolta: készüljön el az emberi jogok listája, kódexe és az Alkotmányban a megfelelő módon rendelkezzenek a személyiségi jogok védelméről és az emberi jogokról. Részben az Alkotmányra tartozik, az Alkotmány előkészítőire, ugyanakkor a kormányra is az emberi jogok listájának, kódexének elkészítése. Természetesen erre szakjogászi választ nem adhatok. A kormány soron lévő ülésén, az országgyűlésen elhangzott javaslatokra visszatérve, megvizsgálja az emberi jogok listájáról vagy kódexéről szóló javaslatot, és tájékoztatni fogja az országgyűlést, milyen lehetőséget lát ennek megvalósítására. A többpártrendszer ügyére, problémájára már reflektáltam, a javaslatra pedig a következőt szeretném előterjeszteni: a jelenlegi törvényhozói kezdeményezés az egyesülési törvényre irányul. Az egyesülési törvénynél - amelyet most a napokban készül a kormány benyújtani az Országgyűlésnek - rendkívüli fordulat következett be, itt a felszólalók is utaltak rá. Az egyik ilyen volt, hogy az eredeti politikai szándéktól és tervtől eltérően a társadalmi vita és a nyilvánosság azt a változatot hozta vissza, amely szerint nem egyesületi, hanem egyesülési törvényről kell rendelkeznie, döntenie a parlamentnek. Tehát a kormánynak egyesülési törvényt kell a parlament elé terjesztenie. Ebből következett az is — ugyancsak a társadalmi vita nyomán —, hogy az Országgyűlés elé kerülő egyesülési törvénybe kerüljön be a pártokról szóló intézkedés is, azzal, éppen a vita nyomán keletkezett helyzettel is számolva, hogy a kormány itt most szabályokba, részletekbe menő rendelkezést nem tud csinálni. Alkotmányjogászok és kodifikátorok meg fogják majd vizsgálni, mi a viszonya egymáshoz az egyesülési törvénynek, az alkotmánynak és a pártokról szóló törvénynek. De azt felelősséggel nem jelenthetem ki a parlament előtt: a kormány kész arra, hogy már most decemberben egy ilyen nagy horderejű politikai kérdésben előzetes tájékozódás és vizsgálódás nélkül konkrét jogszabályt terjesszen az Országgyűlés elé. De nem térhet ki ez elől a feladat elől, tehát tájékoztatást kell az Országgyűlés képviselőinek kapniuk arról, hogy milyen módon kívánja ezt a követelést teljesíteni. Megismétlem: nem kitér, de mérlegelni való lehetőséget a kormány is kér a maga számára az ilyen,