Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-31

2529 Az Országgyűlés 31. ülése, 1988. november 24-én, csütörtökön 2530 many adhatja. És ha a szavainknak megfelelő lesz a tett, és egy ilyen Alkotmányt alkot meg a parlament, akkor ezen az elvi alapon - én úgy gondolom -, az Alkotmányra felfűzhető többi jogszabály megalkotása talán már gördülékenyebben, a bizalom talaján történhet meg. A kormány is rászolgált az elmúlt időszakban arra: a lakosság és a társadalom bizalma megingott iránta. A kormányzatnak tartózkodnia kellene felesleges és be nem váltott Ígérgetésektől, az „úri becsületszó" tagadásától, és - csak a — fiskális szemlélet tarthat többre pár millió forint költségvetési bevételt a kormány iránti bizalomnál. A bizalom alapján lehet csak cselekvési egységet kovácsolni, cselekvési egység nélkül a stabilizációs program nem hajtható végre, és — tulajdonképpen — el kell mondani: a bizalom a legolcsóbb hatékonyságnövelő tényező, mert nem kerül pénzbe. Tisztelt Parlament! A téziseket gondosan áttanulmányozva hiányolom azt, hogy — bár öt oldalon sorolja fel a kormány tervezett intézkedéseit — a szocialista szó egyetlen egyszer sem található benne. Magam sem vagyok hive annak, hogy bizonyos jogintézményeket azzal teszünk szocialistává, hogy ha kell, ha nem kell, a jogi terminológiák előtt ezt a szót állandó jelzőként használjuk. De úgy gondolom, a dolog lényegéhez tartozik az is, hogy ezt a hatalmi ágak megosztására építkező jogállamiságot milyen társadalmi-gazdasági formációban akarjuk megvalósítani. Úgy gondolom, hogy a jogállamiság létjogosultsága külön indoklást nem igényel, az a fejlett tőkés, kapitalista államokban bizonyította létjogosultságát. Bár azonos társadalmi-gazdasági felépítésben bizonyította a gyakorlatban a létjogosultságát ez az államszervezeti modell, azonban azt is látni kell, hogy az egyes fejlett államok a saját nemzeti hagyományaiknak, a saját jogrendszerüknek megfelelően a klasszikus modellt eltérítették. Az elveket, az osztálytartalomtól független elveket át lehet venni, de a nemzeti sajátosságainkra alapozva és a társadalom politikai berendezkedését figyelembe véve kell egy szocialista jogállamot létrehozni nekünk. Talán ez lesz a legnagyobb probléma, mert idáig nemcsak, hogy nem valósult meg az elméletben, hanem az elméletben tagadtuk is ezt az államszervezeti modellt,legalább is a szocialista viszonyok között. Olyan szocialista jogállamot kell létrehoznunk, amelyben a hatalmat gyakorló szervek rendszere harmonikusan funkcionál és az alkotmányossági garanciák szavatolják az egyes hatalmi ágak önkényuralmi torzulásának a megelőzését. Azt gondolom, hogy mindenféle sablonos másolástól, kopírozástól tartózkodnunk kell. Az élet már bebizonyította és a gyakorlat is, hogy az ilyen kopírozás, a magyar hagyományoktól idegen jogrendintézmények máról holnapra való átvétele azt jelenti, hogy ezek diszfunkcionálnak, elméletben vannak, de a gyakorlatban működőképtelenek, nem veszi be ezt a jogi közgondolkodás, nem válik az államszervezet részévé. Tis zt elt Parlament ! A másik gondolat, amit ezzel kapcsolatban szeretnék elmondani, az az: hogy tulajdonképpen egy jogállam megteremtése igen sok kutatómunkát és elméleti tevékenységet, töprengést igényel, de azért a parttalan elmélkedésnek nincs itt az ideje. Úgy gondolom, hogy az államszervezetnek egy minőségi megváltoztatásához az is szükséges, hogy a belső és nemzetközi körülmények kedvezzenek. Én a magam részéről úgy ítélem meg, hogy ez most optimálisan egybeesik. Tartok attól, hogy ettől nemigen lesz jobb helyzetünk, nem lesz több hátszelünk. Ha most sokat töprengünk, lehet, hogy esetleg utána evezni kell azokért a célokért, amik most esetleg — a hátszel felhasználásával, talán — maguktól is megvalósulhatnának. Hive vagyok a töprengésnek és a megfontoltságnak, de ennek egy mérték után gátat kell vetni. Megítélésem szerint a társadalmi és a politikai viszonyokat az új Alkotmányra alapuló nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő, szocialista jogállam megteremtése stabilizálhatja csak. Éppen ezért azt javaslom a parlamentnek, hogy amikor a kormány tájékoztatóját elfogadja — legalábbis azt javaslom, hogy fogadja el, - akkor hozzon olyan határozatot, döntést, hogy az alkotmányelőkészítő munkálatokat meg kell gyorsítani és ez már a következő évben, 1989-ben fejeződjön is be. Ezzel egyidőben az ehhez kapcsolódó jogszabályok előkészítése és társadalmi vitája az folyhat, de a többi törvény meghozatalára már az Alkotmány ismeretében kerülhessen sor. Ha ehhez szükséges, akkor a parlament rendelje el a permanens ülésezését és a képviselők minden figyelmüket az alkotmányozásnak szenteljék. Tisztelt Parlament! A politikai intézményrendszer reformját megtestesítő jogszabályok meghozatala és azoknak a szerveknek a felállítása, amelyek megfelelnek ennek, még nem jelenti azt, hogy jogállamban is vagyunk. A jogállamisághoz az kell hogy a jog uralma és tisztelete feltétlenül érvényesüljön ebben az államban, és az ezt biztosító alkotmányos garanciák hatékonyan működjenek, funkcionáljanak. A jogállamiság szükségességét tulajdonképpen nem a reformdivat hívta életre, hanem az állampolgároknak a demokráciára, a törvényességre, a közbiztonságra vonatkozó igénye, s a közélet tisztasága iránti igénye. Az elmúlt évek és hónapok bizonyították, hogy ez fontos politikai tényező, és a társadalom stabilitását is veszélyeztető kérdéssé is válik, hogyha elhanyagoljuk. Éppen ezért igen fontos az is, hogy bár az egyes szervek strukturális megváltoztatása nyilván indokolt a reform kapcsán, azonban nagyon óvatosan és mértéktartóan járjunk el. Főleg azoknál a szerveknél, akik a jog értékvesztése ellenére is megfelelően teljesítették kötelezettségeiket, alkotmányos kötelezettségeiket, ne kerüljünk mi abba a helyzetbe, hogy — mint ahogy szokták mondani — a fürdővízzel együtt a gyereket is kiontsuk. Befejezésül azt szeretném elmondani, hogy a jogállamiságban ismerni kell, mint ahogy ez el is hangzott, hogy a jog nem cél, hanem eszköz egy olyan államszervezet létrehozására, amely polgárai számára biztosítja a demokráciát és a közügyekbe való beleszólást. Én azt gondolom, hogy illik a végén idézni a