Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-30

ményrendszernél meg úgy gondolom, hogy inkább a mielőbbi rendezés a feladat, hogy ne a szerveződés, hanem most már a munka alakuljon, és az a törvény, amiről már sokszor szó esett, az egyesülési jog tisztázása, remélhetőleg ezt mielőbb hozza. Miután nekem úgy tűnt, hogy az az értelmiségi csak itt, aki idézeteket is hoz, gyűjtöttem egy tucatnyit én is, de aztán az idő-kímélés miatt nem tettem, teljesen érdekes módon Széchenyitől, de én nem úgy akartam, hogy lám ő is azt mondta, hanem vitatkozni akartam vele. Könnyű most már megtenni, azzal a Széchenyivel, akit megdobáltak sárral, gyalázkodó verset írtak, amikor a Lánchidat építette. Széchenyi azt mondta, hogy ilyen nagy munkáknál még azt is kell vállalni, ami nekünk a legdrágább, hogy a honfitársaink egyetértését nélkülözzük. Valami ilyesmit írt. Én azért akartam vele vitatkozni. Én úgy gondolom, hogy most e kérdésekben tényleg megosztottság van. De nem lehet azt úgy kezelni, hogy ellenükre és akik ellenzik, építik majd ezt a művet. A mi kormányunknak az a fölfogása és a mi minisztériumunk ezt maximálisan osztja, igenis el kell magyarázni, igenis meg kell mondani mindenkinek, hogy mi ez, hogy kialakuljon a végén a konszenzus. Kialakuljon a nemzeti egység. Nincs ennek akadálya, tisztességgel, hozzáértéssel, ugyan sok idővel, úgy hiszem megtudjuk. De ne legyen akadálya és ne legyen gátja annak, hogy mégis jó érzéssel fogadja a nép ezt a művet. Végül legutoljára ezt a harmadik passzust a múlttal kezdtem és be szeretném a jelennel és a jövővel fejezni. Nekem nagyon tanulságos volt ez az ülés, nagyon belém ragadt egy fő tanulság, hogy a határozottan cselekedni akaró kormányt a parlament támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Sütő Kálmán képviselőtársunk még reggel felolvasott egy levelet, amelyet hozzám címzett, de amiben felvetett kérdésekre sajnos nem tudok válaszolni. A Tudományos Akadémia, illetve annak ad hoc bizottsága, amely ezeket a jelentéseket készítette, nem az Országgyűlés, hanem a kormány számára készítette a jelentéseket. Emlékeztetem a tisztelt képviselőtársakat, bejelentettem, hogy a miniszterelnök elvtárssal való megegyezés alapján osztattam szét. De mivel ezt követően a vitában a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységét talán kicsit általánosan érintő megjegyzések is elhangzottak, azt hiszem egyrészt örülhetünk annak, hogy Váncsa elvtárs a kormány nevében bizalmáról biztosította a magyar tudományos társadalmat és további segítségüket igényelte. Hadd tegyem én most hozzá ezt a Parlament nevében. (Taps.) A Magyar Tudományos Akadémia, azok a tudósok, akik ebben az irányban dolgoznak, végzik munkájukat, de azok is, akik még nem érték el a levelező tagságot sem, nem a rendes tagságot, azt hiszem feltétlen szükséges részesei annak a kibontakozási folyamatnak, ami elindult, de amelyik természeténél fogva nehezen megy. Biztosítsuk bizalmunkról őket, s az előbbi tapsot hadd tekintsem annak, hogy az Országgyűlés segítségüket kéri, bizalmunkról biztosítja valamennyiüket. Tisztelt Országgyűlés! Most viszont én kérem az Önök segítségét. Tovább megyek. A jelenlévő vendégeink segítségét is kérem, mert két olyan javaslat fekszik itt előttem, amelyekben az állásfoglalás érintheti az együttlétünket. Király Zoltán képviselőtársunk már felszólalásában is bejelentette, s aztán eljuttatta ide, hogy ő és 31 képviselőtársa azt kéri, hogy a házszabály előírásainak megfelelően az Országgyűlés név szerinti szavazással döntsön az előttünk lévő kérdésben. A házszabály valóban ezt írja elő: 30 képviselő írásos kérése esetén ennek az igénynek eleget kell tenni. Ezért tehát a név szerinti szavazás lesz a döntési módszere az előterjesztett javaslatnak. Érkezett hozzám egy másik levél, amelyiket 34 képviselőtárs írt alá, s amelyikben egy másik javaslatban, ugyancsak az ügyrendre hivatkozva, azt kérik, hogy a szavazás idejére zárt ülést rendeljünk el. Ez már nem automatikus, ebben majd állást kell foglalni. Annak érdekében azonban, hogy teljesen tisztázott legyen a szavazás, megkérdem azt a 32 képviselőtársat, akinek legtöbbjét el tudom olvasni, de nem mindegyiket, megkérdezem őket, hogy fenntartják-e a név szerinti szavazásra vonatkozó indítványukat. Ha már név szerinti szavazásról van szó, kérem, hogy ezt a szándékukat felállással fejezzék ki. (Megtörtént.) Köszönöm szépen. Megállapítom tehát, hogy indítványozó képviselőtársaink javaslatukat fenntartják, ezért az ügyrendnek megfelelően név szerinti szavazás fog történni. A zárt ülésre vonatkozóan azonban az ügyrend az Országgyűlés állásfoglalását írja elő. Zárt ülésre legalább 30 képviselő tehet indítványt — tehát ennél többen vannak. De őket is megkérdem, álljanak fel természetesen. Kérem a 34 képviselőtársat, ha fenntartják a zárt ülés tartására vonatkozó indítványukat, szíveskedjenek felállni. (Megtörtént. Taps.) Köszönöm szépen. Meg van. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés döntéseit a két személyi kérdést... Tessék. A rend kedvéért megjegyzem, hogy az Országgyűlés e kérdésben az ügyrend szerint vita nélkül dönt. Miután azonban itt olyan fontos kérdésről van szó, amelyiknél egy pár perces szóadás kisebb hiba, mint valakinek nem megadni a véleménynyilvánítás lehetőségét, elkövetem ezt a hibát. MORVAY LÁSZLÓ: Köszönöm szépen. Nagyon nehéz helyzetben vagyok. Nem szeretném, ha a sajtót és a televíziót, amely munkatársunk volt három napon keresztül, elveszítenénk. Nem szeretném, ha nélkülük döntenénk. Mindamellett, hogy egyike voltam azoknak az aláíróknak, akik azt kérték, hogy az egyenkénti szavazás fenntartása esetén zárt ülés legyen. Nagyon nagy tisztelettel kérem Király Zoltán Az Országgyűlés 30. ülése, 1988. október 7-én, pénteken