Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-30

2455 Az Országgyűlés 30. ülése, 1988. október 7-én, pénteken 2456 Fölötte lakóházak és épületek vannak. Nem arról van szó e pillanatban, hogy feltétlenül ki kellene ásni, hanem más körülmények is vannak. De ha arra kerül a sor, az sem fog elveszni. Végül harmadszor: a múlt. Hiszen ez előkerült a felelősség összefüggésében. Mi ennek a múltnak egy tétele? Miért látogatták meg Nagy Ferencék éppen a Tennessee völgyét? Új Magyarország, 1946. június 25. Egyesült Államok. Nagy Ferenc miniszterelnök amerikai rádióbeszédében beszámolt a Tennessee völgyben tett látogatásról. Hatása olyan lenyűgöző - mondta —, hogy nem csoda, ha a világ minden részéből vonzza az idegeneket. Mi az a lenyűgöző, ami úgy megragadja az idegent a Tennessee völgyében? Nem akarom hosszasan idézni: 16 teljesen új, legmodernebb gátat építettek, modernizáltak ötöt, ennyi meg ennyi ezer holdat árazmentesítettek és írja, hogy ami az átok völgye volt, az USA lakosságának legszegényebb, legelmaradottabb vidéke, most ez alapvetően megváltozott. Mit ír ugyanez az újság. Ezt a Tennessee völgy programot TVA-nak hívták — ez nem azonos az itt bevezetett TVA című más üggyel. Nagy Ferencék ezután csináltak egy DVÁ-t, egy dunavölgyi programot, amelyikben előhozták azt, hogy a Dunavölgynek hasonló problémát egy ugyanilyennel lehetne orvosolni. Múltról beszélek, tisztelt parlament, de ma is a közös európai ház nagyon aktuális. Az európai parlamentnek a munkáját is ismerve ők külön is szorgalmaznak középkelet-európai programrészt. Hát vajon ez ennyire avitt vagy ásatag múlt? De a másik múlt, hogy 1977-ben döntöttek afelől: meg kell építeni a bős-nagymarosi müvet. Bizonyára tisztelt képviselőtársam figyelmét nem kerülte az el, hogy 1981-ben a kormány felismerte azt, hogy itt gazdaságilag gondok lesznek és le akarta állítani az építkezést. Csak a számvetések azt hozták, hogy nem éri meg, már akkor sem. Ez is a múlt. Az, hogy alapvetően rossz-e ez a mű vagy sem, talán az elmondottakon túl ez a Tennessee idézet is mutatja, hogy annyira rossz nem lehet, a megoldásnak meg biztos, hogy egyik járható útja. A tudomány. Nagyon sajnálom, hogy ebben a bős-nagymarosi eltúlzott és túlhevített vitában egy program terjesen elkerülte a népünk figyelmét. A világ összegyűlt Keszthelyen, Czoma képviselőtárs volt a házigazda — a világnak az a tudós-része, aki a nagy tavakkal foglalkozott. Azért, mert rendkívül érdekesnek találta mindazt, amit Magyarország a Balaton érdekében tett. Két ötéves terv alatt nem folyóáron, nem rögzített áron, 5 milliárd forint nagyságrendet mondok, költött az ország a Balatonra. Idejött a világ, Amerika, Ázsia, Afrika. Tisztelt Parlament! Hogy ott mi valósult meg, a magyar tudomány alapozta meg, a biológusaink, az ökológusaink — itt a teremben látom vendégként is ülnek közülük — igazi nagy eredmény. Hogy lehet az, hogy amire a nép ennyit áldozott, mert valaki kifizette és még eredményt is hozott, és használjuk és javulni fog, az nem kap figyelmet. Pedig nem kicsi és nem apró dolgokról van szó. Ez a magyar tudománynak a nagyon alapos és hozzáértő munkája. De az egész műről is ugyanezt lehet mondani. Tisztelt Parlament! A magyar tudománnyal, teljes egészében annak minden intézményével és szervezetével mi természetszerűen együtt dolgo. zunk, ezt kár bizonygatni. És hogy mennyire él és értékes ez a tudomány a világban is, legalábbis azon a területen, amelyik nekünk jó, az ökológia területén, az az idézett Bruntland bizottság, ami nagyon kevés emberből áll, egy magyar tudóst is sorai közé hívott, Láng akadémikust. Hát csak becsülete van és ez a tudás azért itthon is hasznosul, és amiről ma beszéltünk a megalapozásban és a mai létében is, a magyar tudománynak az építményét is jelenti. De van egy dolog, amit úgy hiszem, hogy folytatva, amit Váncsa miniszter társam is mondott, az igazi érték az, ha a tudomány a kutatási eredményeivel járul hozzá, megkutat, megvizsgálja és egyértelmű véleményeket ad, és fontos, nélkülözhetetlen, hogy a személyiségei is megnyilatkozzanak, de hát az igazi alapot mégiscsak a kutatási eredmény szolgáltatja. Mi úgy gondoljuk a tudománnyal az együttműködést, kérjük, várjuk, akarjuk az eredményeket és mindenhol ott van a helyük, ahol dönteni is kell. Környezetvédőkről. Tisztelt Parlament! Ez a vita hozott eredményt. Atekintétben is, hogy a környezetvédő csoportok így aktivizálódtak. Fölhívta à népünk figyelmét arra, hogy a környezet nagyon drága kincs. Tanultunk valamit, jobban a figyelem előtt van és most már nem lehet ennél lejjebb menni. Meg kell tanulnunk, nekünk a nagy sanszunk abban van, hogyha megtudjuk a többiek kárán tanulni, hogy a környezettel hogy kell bánni. Kell, együtt akarunk működni, most is mondom, és meg fogjuk találni a kompromisszumot, csak egyet szeretnék az Önök figyelmébe ajánlani, a környezetvédelmi mozgalmak nemcsak azokból állnak, akik fölvonultak, hanem a Komárom megyei környezetvédelmi társulás, a Borsod megyeiek, az Eötvös egyetemnek a környezetvédelmi csoportja sokkal szélesebb, száz számra van most már az országban. Úgy gondolom, hogy az egésszel kell együtt dolgoznunk és ezeket kell alattuk érteni, ők a partnereink, segítenek és állítom, hogy a jövőbeni közmegegyezésben is benne van a helyük, mert egy környezet-gazdagabb országot tudunk velük együtt felépíteni. Gazdasági dolgokról esett szó. Én annyira szeretnék csak kitérni, nekünk az igazi nagy kérdésünk az, amit miniszterelnökünk a kormányprogramban is megmondott. Vagy tudunk egy olyan gazdasági fejlődési pályát fölrajzolni, ami körülményeinkből determinál és tudunk egy politikai intézményrendszert, ami a szocializmus továbbfejlesztéséhez kell, fölépíteni vagy pedig nem lesz újabb kibontakozás. Nagy kérdés. Szó volt itt arról, hogy elavult gazdasági struktúrához hasonlít-e? Kérem szépen, tessék megkérdezni, hol van az új gazdasági struktúra letéve az asztalra. Bármelyik vonulatát nézem is. Egy gazdasági struktúra kialakítása nálunk gazdagabb országoknál is évek dolga. A politikai felépít-