Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-30
2379 Az Országgyűlés 30. ülése, 1988. október 7-én, pénteken 2380 volt vagy jelenleg van a realitásnak, a valós állapotnak, mert a valóság megítéléséhez reális helyzetismeretre van szükség. Mivel ezzel bizottságunk a mai napon nem rendelkezik, így ezen felelősséget magára vállalni nem tudja, azt a kormányra testálja. Mindezek után az elhangzott és beterjesztett kormánybeszámolót bizottságunk nevében az igen tisztelt Országgyűlésnek megvitatásra ajánlom. Ajánlom azért, hogy a vízlépcsőrendszer megépítése kiemelt belpolitikai kérdéssé válva ne ossza meg népünket. Bizakodással vagyok az iránt, hogy a mostani vita is hozzájárul a vitatott kérdések tisztábban látásához, a tájékoztató jóváhagyása pedig rójon olyan feladatot a kormányra, hogy a művet úgy viteleztesse ki, hogy az közelebb vigye egymáshoz a szakadék két szélén állókat, azáltal egységesebbé tegye nemzetünket. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Dr. Cselőtei Lászlót, a mezőgazdasági bizottság elnökét illeti a szó. DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A szőnyegen forgó tájékoztatóról az előzőekben három állásfoglalást hallgattunk meg. Ezekben sok azonos és hasonló gondolattal találkozhattunk. Előre jelzem, hogy a mezőgazdasági bizottság állásfoglalásában hasonló gondolatok fognak szerepelni. Mégis engedjék meg, hogy kiegészítésként és az előzőek megerősítéseként a mezőgazdasági bizottság állásfoglalását részleteiben ismertessem. Engedjék meg egyben, hogy ezt a rövidség és pontosság érdekében felolvasva tegyem meg. Bizottságunk a mostam ülésszakunkat előkészítő több mint 7 órás ülésének utolsó negyedében tárgyalta az előterjesztést. Előzetes kérésünkre a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a kérdés mezőgazdasági vonatkozásait részletesebben feltáró kiegészítő anyagot is csatolt az előterjesztéshez. Feltételeztük ugyanis, hogy a mi bizottságunk erre fordít majd nagyobb figyelmet, míg mások a problémakör egyéb összefüggéseit elemzik részletesebben. A vita azonban nem így alakult. Ennek valószínűleg az is oka volt, hogy ez előtt egy évvel Dunakilitin helyszíni ülésen, elsősorban ilyen tekintetben már mélyebben megismertük a beruházás problémáit. Azt az ülést mi kezdeményeztük, mert számunkra ennek a tájnak a helyzete, további fejlődésének lehetősége pontos, példaértékű. A Szigetköz mezőgazdasága ugyanis főként a századfordulón végzett vízrendezést követően, de a legutóbbi 40 esztendőben is sokat és kedvezően változott, így ma ez az ország egyik legkiemelkedőbb agrárterülete. A mostani beavatkozás ezért is az új helyzet lehetőségeinek gondos értékelését igényli. Az építők ilyen jelentős természeti hatásokkal járó beruházásoknál a viták elkerülése érdekében, nálunk és külföldön is általában a meglévő állapot fenntartására törekednek. A mezőgazdasági szakemberek itt ezzel a véleménnyel már a tervezés szakaszában sem értettek egyet, mert ez nem mindig esik egybe a megváltozó körülmények adta lehetőségekkel. Ez az álláspont a mi múlt évi bizottsági ülésünkön is megerősödött. Az új helyzet ugyanis, a talajvízszint ingadozásának csökkentésével, sőt bizonyos határok között annak térben és időben történő szabályozásával, a növények kiegyenlítettebb vízellátásához kínál lehetőséget. Ez a régi vízfolyások és a meglévő belvízcsatornák segítségével a táj nagy részén megoldható, sőt vele az öntözés lehetőségei is bővülnek és egyszerűsödnek. Természetesen vannak olyan területek is, ahol a jelenlegi helyzet fenntartása lenne az optimális. Ilyenek például főként a régi fűzes-nyárosok helyén e század elején telepített nagy termőképességű nemesnyárosok. Emellett, ahogy erre a külföldi tapasztalatok is rámutatnak - a mikrodomborzat és főként ezzel együtt a talajok minősége, az úgynevezett mozaikosság miatt — kisebb területeken előre nem látható hatások is felmerülhetnek, amelyek későbbi kezelésére szükségszerűen beruházási tartalékot kell képezni. Tisztelt Országgyűlés ! A bizottság a vita során figyelembe vette, hogy nekünk itt és most, az építés előrehaladott szakaszában a kérdés nemzetközi összefüggéseit is mérlegelve és sajnos egyben egy kedvezőtlenül változott gazdasági helyzetben kell véleményt mondanunk. Emellett a mi ülésünkön is megmutatkozott társadalmunknak az ügy környezetvédelmi és humán vonatkozásait illető felfokozott, jogos figyelme. Gazdasági tekintetben főként azt vitatták a képviselők, hogy lesz-e erőnk befejezni ezt a munkát? Természetesen a munka egészét, amelyhez a főművek elkészülte mellett, értelemszerűen velük egyidőben vagy azokat követően, hozzátartoznak az úgynevezett járulékos beruházások. E tekintetben sajnos a vízügy területén is vannak - például Kisköre kapcsán — kedvezőtlen tapasztalatok. A kérdés környezet- és tájvédelmi, elsősorban vízminőségi vonatkozásaival kapcsolatban a bizottság úgy foglalt állást, hogy elengedhetetlen egy megfelelő észlelő hálózat kiépítése. Ezzel rendszeresen tájékozódhatunk a térségben végbemenő folyamatokról és beavatkozhatunk, ha azok a tervezettől eltérően alakulnának. A környezetvédelemnek a majdani üzemelés során is elsőbbséget kell biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! összességében a bizottság kemény, néha szenvedélyes, de végig tárgyilagos vita után, egy fenntartással, a tájékoztatót tudomásul vette azzal, hogy a továbbiakban hasznosítani kell mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az eddigiek során szereztünk. Ennek biztosítására, főként az előbb említett prioritások érvényesítésére, valamint a járulékos beruházások megvalósítása érdekében egy országgyűlési bizottság létrehozását javasoljuk. Ez más bizottságok képviselőivel is kiegészülve, értelemszerűen a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság égisze alatt működjön és ne csak a megvalósítás során,