Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-30

2379 Az Országgyűlés 30. ülése, 1988. október 7-én, pénteken 2380 volt vagy jelenleg van a realitásnak, a valós állapot­nak, mert a valóság megítéléséhez reális helyzet­ismeretre van szükség. Mivel ezzel bizottságunk a mai napon nem ren­delkezik, így ezen felelősséget magára vállalni nem tudja, azt a kormányra testálja. Mindezek után az elhangzott és beterjesztett kormánybeszámolót bizottságunk nevében az igen tisztelt Országgyűlésnek megvitatásra ajánlom. Aján­lom azért, hogy a vízlépcsőrendszer megépítése ki­emelt belpolitikai kérdéssé válva ne ossza meg népün­ket. Bizakodással vagyok az iránt, hogy a mostani vita is hozzájárul a vitatott kérdések tisztábban lá­tásához, a tájékoztató jóváhagyása pedig rójon olyan feladatot a kormányra, hogy a művet úgy viteleztes­se ki, hogy az közelebb vigye egymáshoz a szakadék két szélén állókat, azáltal egységesebbé tegye nemze­tünket. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Dr. Cselőtei Lászlót, a mezőgazdasági bizottság elnökét illeti a szó. DR. CSELŐTEI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A szőnyegen forgó tájékoztatóról az előzőekben há­rom állásfoglalást hallgattunk meg. Ezekben sok azonos és hasonló gondolattal találkozhattunk. Előre jelzem, hogy a mezőgazdasági bizottság ál­lásfoglalásában hasonló gondolatok fognak szere­pelni. Mégis engedjék meg, hogy kiegészítésként és az előzőek megerősítéseként a mezőgazdasági bizott­ság állásfoglalását részleteiben ismertessem. Enged­jék meg egyben, hogy ezt a rövidség és pontosság érdekében felolvasva tegyem meg. Bizottságunk a mostam ülésszakunkat előkészí­tő több mint 7 órás ülésének utolsó negyedében tárgyalta az előterjesztést. Előzetes kérésünkre a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a kérdés mezőgazdasági vonatkozásait részletesebben feltáró kiegészítő anyagot is csatolt az előterjesztés­hez. Feltételeztük ugyanis, hogy a mi bizottságunk erre fordít majd nagyobb figyelmet, míg mások a problémakör egyéb összefüggéseit elemzik részlete­sebben. A vita azonban nem így alakult. Ennek valószí­nűleg az is oka volt, hogy ez előtt egy évvel Duna­kilitin helyszíni ülésen, elsősorban ilyen tekintet­ben már mélyebben megismertük a beruházás problé­máit. Azt az ülést mi kezdeményeztük, mert szá­munkra ennek a tájnak a helyzete, további fejlődé­sének lehetősége pontos, példaértékű. A Szigetköz mezőgazdasága ugyanis főként a szá­zadfordulón végzett vízrendezést követően, de a legutóbbi 40 esztendőben is sokat és kedvezően változott, így ma ez az ország egyik legkiemelke­dőbb agrárterülete. A mostani beavatkozás ezért is az új helyzet lehetőségeinek gondos értékelését igényli. Az építők ilyen jelentős természeti hatásokkal járó beruházásoknál a viták elkerülése érdekében, ná­lunk és külföldön is általában a meglévő állapot fenn­tartására törekednek. A mezőgazdasági szakemberek itt ezzel a véleménnyel már a tervezés szakaszában sem értettek egyet, mert ez nem mindig esik egybe a megváltozó körülmények adta lehetőségekkel. Ez az álláspont a mi múlt évi bizottsági ülésünkön is megerősödött. Az új helyzet ugyanis, a talajvíz­szint ingadozásának csökkentésével, sőt bizonyos határok között annak térben és időben történő szabályozásával, a növények kiegyenlítettebb víz­ellátásához kínál lehetőséget. Ez a régi vízfolyá­sok és a meglévő belvízcsatornák segítségével a táj nagy részén megoldható, sőt vele az öntözés le­hetőségei is bővülnek és egyszerűsödnek. Természetesen vannak olyan területek is, ahol a jelenlegi helyzet fenntartása lenne az optimális. Ilye­nek például főként a régi fűzes-nyárosok helyén e század elején telepített nagy termőképességű nemes­nyárosok. Emellett, ahogy erre a külföldi tapaszta­latok is rámutatnak - a mikrodomborzat és főként ezzel együtt a talajok minősége, az úgynevezett mozaikosság miatt — kisebb területeken előre nem látható hatások is felmerülhetnek, amelyek ké­sőbbi kezelésére szükségszerűen beruházási tartalé­kot kell képezni. Tisztelt Országgyűlés ! A bizottság a vita során figyelembe vette, hogy nekünk itt és most, az építés előrehaladott szaka­szában a kérdés nemzetközi összefüggéseit is mérle­gelve és sajnos egyben egy kedvezőtlenül változott gazdasági helyzetben kell véleményt mondanunk. Emellett a mi ülésünkön is megmutatkozott tár­sadalmunknak az ügy környezetvédelmi és humán vonatkozásait illető felfokozott, jogos figyelme. Gazdasági tekintetben főként azt vitatták a kép­viselők, hogy lesz-e erőnk befejezni ezt a munkát? Természetesen a munka egészét, amelyhez a főművek elkészülte mellett, értelemszerűen velük egyidőben vagy azokat követően, hozzátartoznak az úgyneve­zett járulékos beruházások. E tekintetben sajnos a vízügy területén is vannak - például Kisköre kap­csán — kedvezőtlen tapasztalatok. A kérdés környezet- és tájvédelmi, elsősorban vízminőségi vonatkozásaival kapcsolatban a bizottság úgy foglalt állást, hogy elengedhetetlen egy meg­felelő észlelő hálózat kiépítése. Ezzel rendszeresen tájékozódhatunk a térségben végbemenő folyama­tokról és beavatkozhatunk, ha azok a tervezettől eltérően alakulnának. A környezetvédelemnek a majdani üzemelés során is elsőbbséget kell biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! összességében a bizottság kemény, néha szenvedé­lyes, de végig tárgyilagos vita után, egy fenntartás­sal, a tájékoztatót tudomásul vette azzal, hogy a továbbiakban hasznosítani kell mindazokat a tapasz­talatokat, amelyeket az eddigiek során szereztünk. Ennek biztosítására, főként az előbb említett prio­ritások érvényesítésére, valamint a járulékos beru­házások megvalósítása érdekében egy országgyűlési bizottság létrehozását javasoljuk. Ez más bizottsá­gok képviselőivel is kiegészülve, értelemszerűen a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság égi­sze alatt működjön és ne csak a megvalósítás során,

Next

/
Thumbnails
Contents