Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-29

2315 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2316 alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberek vagy a nagycsaládosok helyzetét. Nem kell csodálkoznunk, hogy türelmetlenek az emberek. Különösen nehéz helyzetben vannak a bérből és fizetésből élő családok. Ki kell mondani, hogy csökkent a dolgozók fizetése. Hogy miért? Nem azért, mert kevesebbet dolgoznak, hanem azért, mert a hozott intézkedéseket egyes vállalatok nem tartották be. Kimondtuk, hogy a bérek bruttósítását' a vállalatoknak kötelezően, de saját hatáskörben kell elvégezniük. A fő munkaviszonyból származó jövedelmek azonos munkafeltételek és azonos teljesítmények mellett nem változhatnak. Vita témája lehet, hogy van-e teljesítmény-vissza*tartó hatása a bevezetett adóknak. Egyes vélemények szerint nincs, mert nem kiváltója, hanem következménye a folyamatnak. Aki olyan munkahelyen dolgozik, ahol teljesítménybérezési forma van, az nap mint nap érzékeli, hogy igenis van teljesítmény-visszatartó hatása. Nagy gondot jelent a túlóra és a plusz-műszak szervezése,' ami a vállalatnak és a gazdaságnak egyaránt fontos. Vannak vállalatok, ahol a bruttósítást nem, vagy csak részben hajtották végre, és ezáltal a teljesítménybérben, jutalékrendszerben dolgozók bére jelentősen csökkent. Valamüyen módon nyomást kellene gyakorolni ezekre a vállalatokra, hogy a bruttósítás elmulasztásával ne növeljék tovább a dolgozók terheit. Ugyanazért a munkabérért negyedével többet kell dolgozni, mint az adó bevezetése előtt. Az emberek tucatjával mondják fel a másodállásu-' kat, a gmk-kat és vállalnak olyan munkát, ahol a bér nem szerepel a bérlistán. Több kisiparos szünetelteti az ipart a magas adókulcsok miatt. Kérelmeket adnak be a bonyolult adminisztrációs munka alóli felmentésért vagy egyes esetekben könyvelőket foglalkoztatnak erre a feladatra. De lehetne még tovább sorolni a negatívumokat, amelyekre nem számítottunk, vagy legalábbis nem ilyen mértékben. A lakossággal nemigen lehet elfogadtatni, hogy a bekövetkezett életszínvonal-romlás nem az adórendszer következménye. Megérett az adóreform a vizsgálatra, de még kellő és alapos tapasztalat, tényszerű adatok kellenek a lényegesebb változtatásokhoz. Hiba volt, hogy nem kaptunk megfelelő tájékoztatást arról, hogy mit hozott ez a törvény és mi várható a jövőben tőle. Jelenleg csak annyit tudunk, hogy a személyi jövedelemadóból származó bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől. A törvény hiányossá^ gaiból okulva bizalmat kell szavazni a kormánynak, hogy ne hamarkodja el a változtatásokat. Adjunk lehetőséget arra, hogy egy év elteltével a zárszámadás után a számok ismeretében térjünk vissza erre a témára. Addig is fel kell mérni, hogy az adórendszer meglevő alapjait nem megváltoztatva, hogyan tudjuk tökéletesíteni, a szükséges és megfontolt változtatáso-kat véghez vinni. Alaposan fel kell mérni a kormánynak, hogy milyen szociálpolitikai intézkedésekre van szükség, mert nem tartható sokáig, hogy ne nyúljunk az adórendszer alapjaihoz, miközben nem dolgozunk ki olyan átfogó intézkedéseket, amelyek megszüntetik mindazon társadalmi igazságtalanságokat, amelyek az adórendszer bevezetésével kialakultak. Mindannyiunk érdeke, hogy ezt az országot, ezt a társadalmat közös munkával tegyük szebbé és emberibbé. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy bejelentésemet a lehetőségekhez mérten pontosan tartsák be. Húsz perc szünet következik. (Szünet: 12.22-12.46. Elnök:Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Mielőtt azonban a következő hozzászólónak szót adnék, bejelentem, hogy e napirend kapcsán még 9 képviselőtársunk kért szót. Indokolt lenne a napirend vitáját ebédszünetig befejezni, mert így a bizottság- a vitában elhangzó módosító indítványokat véleményezni tudja. Kérem tehát a hozzászólókat a hozzászólásokat időtartamának az idő szűkéhez való igazítására. (Taps.) Szólásra- következik Filló Pál, budapesti képviselőtársunk. FILLÓ PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! ígéretet teszek arra, hogy megpróbálom a lehető legrövidebben elmondani mondandómat. Azzal kezdeném, amikor felszólalásra jelentkeztem, elgondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen érdemes-e ehhez az anyaghoz, amelyet most a pénzügyi kormányzat letett az asztalunkra, hozzászólni, de azután megnyugtattam magam, miután tudjuk azt, hogy három lépcsőben folyik majd ennek a törvénynek az átalakítása, • mindenképpen, ha másért nem, azért, hogy egy kicsit a jövő évi változtatásokat elővezessem, alapvető koncepcionális véleményemet is elmondjam ennek a törvénynek a kapcsán. A tavalyi vitában sokan felvetettük azt, mennyire igazságos az adótörvény és mennyiben váltja be azt a megfogalmazott célt, hogy a közteherviselésben egyenlő feltételeket teremt. Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy jelenlegi adórendszerünk így, ahogy van, azért rossz-és azért nem lehet hosszú távon fenntartani, mert abból a körből is elvon, amelyet már egyébként is mindenféle intézkedéseinkkel sújtunk. Mire gondolok? Tavaly, amikor képviselőtársaim - közül jónéhányan javasolták azt, hogy a gyermekes családok támogatása kerüljön az adótörvénybe, Medgyessy elvtársunk válasza mindig az volt: ez szociálpolitikai úgy, és nem az adóreformhoz tartozik. Hadd mondjak annyit képviselőtársaim, nekem meggyőződésem, igazságos szociálpolitikát sokkal inkább lehet gyakorolni ennek az adótörvénynek a kapcsán, mint egyébként. Mire gondolok? Ez lenne az egyetlen lehetőség arra, hogy a szociálpolitikában azokat a családokat támogassuk, amelyek az ország asztalára le is tesznek valamit. Nehogy félreértsenek, nem akarok senkit bán-