Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-29

2313 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2314 lyek visszaadásához vagy átmeneti szüneteltetéséhez vezettek. Tisztelt Országgyűlés! • Az előbbiekben csupán vázlatosan szóltam az általános forgalmi adó és a' személyi jövedelemadó bevezetésének néhány tapasztalatáról és továbbfejlesztésének általam legfontosabbnak vélt problémájáról. Tudom, hogy ezek jelentős része' képviselőtársaim előtt is már ismert, mégis szükségesnek tartottam közülük néhányat megemlíteni, annak érdekében, hogy az illetékesek figyelmét ezzel is rájuk irányítsam. Befejezésük engedjék meg, hogy annak a véleményemnek adjak hangot: a magyar társadalmat és a szakembereket ma már nem az a kérdés foglalkoztatja, hogy az állampolgárok adófizetőkké váltak, hanem sokkal inkább az, hogy egy elfogadható, igazságos adórendszer valósuljon meg, amelyben mind az egyének, mind a vállalatok, mind a társadalom érdekei megfelelően érvényesülnek. Az adórendszernek éppen ezért olyanná kell válnia, hogy ösztönözze a nagyobb teljesítményeket, fokozza a vállalkozási kedvet, elősegítse az egyéni és a társadalmi boldogulást. Csak az ilyen, a gazdasági környezetbe megfelelően illeszkedő adórendszer segítheti más reformintézkedésekkel összhangban gazdaságunk alapvető gondjainak, meglevő működési zavarainak a megszüntetéséti és ezen keresztül a kibontakozást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) foglalkozó ad hoc bizottság és a többi bizottság is ezek nagyrészét tanulmányozta, és megvitatta az illetékes pénzügyi szervekkel. Ennek eredményeként került a parlament elő a jelen módosító tervezet, amelylyel én teljes egészében egyetértek. De mindjárt hozzáteszem, hogy ennek elfogadása csak a problémák egy részénekmegoldásátjelenti, hiszen a felvetődött nagy horderejű kérdések egy jelentős része további vizsgálatot, elemzést igényel és eldöntése számos, a gazdasági környezettel és más szabályozók korszerűsítésével összefüggésben oldható meg. Ezt támasztják alá annak az ad hoc bizottság által létrehozott szakértői csoportnak a megállapításai' is, amelyek a napokban váltak előttem ismertté. Indokolt tehát, hogy a pénzügyi kormányzat az eddiginél is következetesebben, átgondoltabban, a nemzetközi adatok és tapasztalatok fokozottabb figyelembe vételével vizsgálja, elemezze és összegezze az adórendszer működését; az igazságos teherviselés, a teljesítménynövelés, a szerkezetváltás, a versenysemlegesség elveinek szem előtt tartásával. Ennek érdekében különösen a következők látszanak célszerűnek: Sürgősen szakítani kell az eddigi szemlélettel, amely elvonja a szükséges forrásokat a közelebbi és a' távolabbi jövő gazdasági megalapozásától, s ezzel csökkenti a kibontakozás lehetőségét. A szabályozásnak tehát értékteremtő, bővített újratermelést kell ösztönöznie, ügyelve arra, hogy a befektetések hatékonyak legyenek, és a költségvetés a realizálódó többletjövedelemből jusson a szükséges bevételekhez. A kormányzatnak fel kell gyorsítania az adórendszerhez kapcsolódó reformlépéseket, elsősorban az ár- és bérreformot, a népgazdasági tervezés és a költségvetés reformját. Az adórendszert ugyanis csak egy átfogó egységes reformkoncepció részeként lehet eredményesen működtetni. Hatékony intézkedéseket igényel az adórendszer azon elemeinek módosítása, amelyek a vállalati és az egyéni teljesítmény növekedése ellen hatnak. Fokozott figyelemmel kell lenni a szerkezetátalakítás fejlesztésének meggyorsítására és elősegítésére. A szerkezetátalakítást szolgáló fejlesztési beruházásokra fordított, illetve abba bevont külföldi és belföldi pénzeszközöket olyan adókedvezményben lenne célszerű létesíteni, hogy azok múlják felül a bankban elhelyezett tőke hozadékát. A teljesítmény fokozásához, a lakosság terheinek csökkentéséhez és az infláció mérsékléséhez szükség lenne a személyi jövedelemadó adómentes határának növelésére — mint ahogy az már itt elhangzott —, valamint a jövedelemsávoknak az élethez, az infláció mértékéhez való igazítására, rendszeres korrigálására. Felül kell vizsgálni az adózással kapcsolatos adminisztrációs igényeket, és el kell érni, hogy azok ne hassanak fékezően a vállalkozásokra. Különösen a kisvállalkozók számára kell lényegesen egyszerűsíteni a nyilvántartási előírásokat és az adminisztrációt, megszüntetve ezzel azokat a sokak számára elviselhetetlennek tűnő terheket, amelyek számos esetben, különösen a szolgáltató kisipar területén az iparengedéELNÖK: Hódosi Jenőné Baranya megyei képvise-' lőé a szó. HÓDOSI JENŐNÉ: Sok kérdés válik manapság politikai kérdéssé j' melynek a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünk a kiváltója, s ez a közvéleményt irritálja, így például az adóreform is. Amikor egy évvel ezelőtt a két adó törvényjavaslata az Országgyűlés elé került, több kérdés felmerült, többek között az, hogy megfelelően előkészített-e az adóreform a bevezetésre? Társadalmilag előkészített-e? Müyen összpolitikai hatást vált ki? Nos, egyes kérdésekre nem egészen egy év eltelte után már tudunk válaszolni, de sok más kérdés megválaszolatlanul marad. Sikerült a két törvényt pályára állítani, ami a kivezető útnak az egyik alapja. Ez pozitívumként mondható el. Bizonyára van és lesz még pozitív hatása, de eddig zömében a negatív hatásokat érezhettük. Az adóreformtól azt vártuk, hogy többletteljesítménnyel megalapozzuk az elkövetkezendő éveket. Sajnos, amikor a törvényjavaslatot elfogadtuk, nem volt elég tájékozottságunk a várható hatásokról, és a kormány sem tudta felmérni, hogy a törvény milyen hatással lesz gazdaságunkra. Nem hozta meg azt a kedvező helyzetet, amit vártunk tőle. A versenysemlegesség nem valósult meg, a műszaki fejlődés is kisebb a vártnál, sokkal nehezebb lett a lakosság helyzete. Én magam sem örülök a jelenlegi helyzetnek. Gondoljuk csak végig: szinte lehetetlen a fiatalok helyzete. Milyen célokat tűzhetnek maguk elé és hogyan valósíthatják meg a családalapítást, a lakáshoz jutást, ha nincs mögöttük támogatás? Vagy nézzük az