Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-28
2229 Az Országgyűlés 28. ülése, 1988. október 5-én, szerdán 2230 hogy a gazdaságunkban ma még nagyon csekély, a bürokrácia által akadályozott tőkeáramlás fokozatosan meginduljon, mozgásba jöjjenek a megfelelően nem hasznosuló, lekötött eszközök. A felszabaduló források önmagukban is jótékony hatást gyakorolhatnak gazdaságunk működésére, amely oly mértékben szűkölködik erőforrásokban. A társasági törvény új értelmet és ösztönzést adhat a lakossági megtakarításoknak. A nagyobb jövedelműeknek ma gyakorta jellemző pazarló és értelmetlen fogyasztás helyett olyan vonzó értékesülési, befektetési lehetőségeket kínál, amelyek egyben általános társadalmi, gazdasági céljaink eléréséhez is hozzájárulhatnak. A korszerű társulási lehetőségek komoly vonzerőt gyakorolhatnak a külföldön működő tőkére is. Az új szabályozás lehetővé teszi; hogy a külső erőforrások ne pusztán az új alapítású vegyesvállalatokon keresztül jussanak be gazdaságunk vérkeringésébe, hanem közvetlenül a magyar kis-, közepes- és nagyvállalatokkal történő betársulás útján is. Ily módon széles körben válhatnak elterjedtté Magyarországon is a külföldi befektetők előtt ismert és alkalmazott vonzó, korszerű piaci formák. A törvényjavaslat elfogadása azt jelentené, hogy a jogalkotás szintjén is jelentős nyitás valósul meg a fejlett piacgazdaságok mechanizmusai felé, a tőkeáramlás és tőkepiac megteremtésében minőségileg új szakasz kezdődhet. Mindez egyben egy új szemlélet meghonosodását; a vállalkozás felértékelődését is fokozatosan magával hozná. Egy-egy adott tevékenység hasznosságának, eredményességének az eldöntésében pedig a piac értékesítésének érvényesülése objektív mércét jelentene. Ez egyúttal hozzájárulhatna annak az értékrendbeli torzulásnak a felszámolásához, amely ma a gazdasági élet legkülönbözőbb területein okoz működési zavart, feszültséget, elbizonytalanodást. • A magyar gazdaság általánosan tapasztalható nemzetközi térvesztésének egyik oka az átfogó szerkezetátalakítás elmaradása, illetve lassúsága. A szerkezeti megújulás felgyorsítását elősegítheti, ha bővülő teret kapnak a dinamikus társas' vállalkozások. Ez azt jelentheti, hogy mind a konvertibilis, mind a rubelelszá^ molású piacokhoz való alkalmazkodás a hazai verseny erősödésével együtt valósul meg. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az alkalmazkodás folyamatában így természetes módon mehet végbe a kiválasztódás. A nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy ez a kényszer a legerőteljesebben a kis- és közepes vállalatok esetében jelentkezik. Rugalmasságuk, mozgékonyságuk lehetővé teszi ugyanis számukra, hogy versenyhátrányaikat nagyobb kockázatvállalással, különféle termelési és értékesítési kapcsolatok kiépítésével, a tőkeáramlásba való erőteljes bekapcsolódással ellensúlyozzák. Az új társasági törvény által kínált társulási formák tisztább viszonyokat teremthetnek a gazdálkodásért viselt felelősség kérdésében. A gazdasági társaságokban a gyakorlatban jobban megvalósulhat az a régóta vallott elvünk, hogy a vállalkozás sorsát érintő döntéseket ott hozzák meg, ahol legnagyobb a tájékozottság, legközvetlenebb az érdekeltség. Ez természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a döntés következményeit is elsősorban a társas'vállalkozásnak kell viselnie. Az eredményességben való érdekeltség, a piaci verseny által teremtett teljesítménykényszer a társaságok elterjedésével fokozatosan átitathatja a társadalom egészének működését: Hozzájárulhat új, vonzó gazdálkodási, erkölcsi értékek megjelenéséhez, mint például a gazdálkodási önállóság, a közös és egyéni önmegvalósítás, a kockázatvállalás és az együttműködésre'kész magatartás, mások érdekei és igényei iránti figyelem, az eltérő értékekkel szembeni türelem, az üzleti becsületesség és megbízhatóság 1 . Napjaink világgazdaságának „sikerországait" is ezeknek az értékeknek a tudatos vállalása jellemzi. A megújulás iránti fogékonyság hozta őket abba a helyzetbe, hogy a sokrétű kihívásoknak a társadalom belső tartásának megőrzésével és megszilárdításával egyidejűleg képesek eredményesen megfelelni. A magyar gazdaságban nagy erők szunnyadnak, amelyek kibontakoztatásához azonban megfelelő kereteket, csatornákat kell kiépíteni. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepét megerősítve lehetőséget kell biztosítani a különböző tulajdonformák szervezett együttműködését biztosító vegyesválallkozások számára. Az állampolgári vállalkozások új formáinak megteremtésével jelentős nyitást hajthatunk végre az egyéni kezdeményezések ösztönzésében és mozgáste* rének kiszélesítésében. Ennek igényét jól mutatja a vállalkozások terén eddig tett lépéseink fogadtatása, amely egyben felhívja a figyelmet a még létező szükségtelen korlátokra, akadályokra is. Olyan viszonyokat kell teremtenünk, amelyek nem szabnak gátat az értelmes, az egyén és a társadalom számára egyaránt hasznot hozó üzleti tevékenységnek, nem kényszerítenek valamiféle túlhaladott, óvatoskodó szabályozás következtében teljesítmény visszatartására. Áttekinthető , egyértelmű, tartós feltételekre és biztosítékokra van szükség ahhoz, hogy a vállalkozók bizalma megerősödjék, hosszú távon biztosított legyen érdekeltségük az eredményes gazdálkodásban, a vagyon gyarapításában. Mindez a társadalom egészének érdekeit is szolgálja. Meggyőződésem, hogy a társasági törvény előttünk fekvő javaslata megfelel ezeknek a követelményeknek. Az új társasági törvény által élénkebbé válhat a tőkeáramlás, a különféle társulások hozzájárulhatnak a vállalatinknál ma tapasztalható nyomasztó eszközhiány enyhítéséhez. Továbbá a társas vezetési formák elterjedése, a gazdasági ésszerűség rendező elvvé válása megteremti a korszerűen szervezett nagyvállalati típusok létrejöttének esélyét is. A törvényjavaslat számol azzal, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben kerülhet sor a külföldi működő tőke bevonására. A nemzetközi munkamegosztás e korszerű együttműködési formája a tőkebefektetés mellett azokat a modern, hatékony vállalatirányítási módszereket is magával hozhatja, amelyek a világpiacon való eredményes helytállás, a versenyképesség javításának nélkülözhetetlen összetevőit képezik.
