Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-27

2185 Az Országgyűlés 27. ülése, J988. július l-jén, pénteken 2186 vízkivétel megmarad, akkor a tó állapota még kismér­tékben romlani fog. Ha ez a vízkivétel marad. Mi az elképzelés a vízkivételre? A vizet kivevők úgy gondolják, hogy 1991-ben 20 köbméter/perccel csökkentik a vízkivételt, a víz­emelést. Majd 1993-ban a bauxitbányászat megszű­nik és ekkor jelentős mértékű a bányászat részéről abbahagyott vízemelés; mintegy 220 köbméter. Ugyanekkor megmarad a regionális vízellátás, újabb igények is jelentkeznek, és újabb bányanyitások is el­képzeltek ebben az időszakban a térségben. Mi tehát a megoldás? Kérem, gondoljanak arra a képletre, amit az elején mondtam, hogy egy köb­méter vízkivétel 1 liter hozamcsökkenést jelent tíz év múlva. Tehát minden egyes lépésnél, amit teszünk, tíz esztendő körüli átfutással kell számolni. Ezért - ha 1991-ben történne a 20 köbméteres emelés­csökkenés, akkor - valahol 2000 környékén, 2001 környékén lehetne a tónál egy 20 literes hozamnö­vekménnyel számolni. Ha 93-ban az előbb elmondott elemzések követ­keztében előáll egy olyan mérleg, hogy a vízkivétel körülbelül 200 köbméterben stabilizálódik, akkor a tó javulásának az iránya már biztosan prognosztizálható. De a további müveletekre vonatkozóan is kitételekkel kell élni. Mi tehát a megoldás modellje? Az 199l-re gondolt 20 köbméteres emelést a ma­gam részéről nem tartom helyesnek, ha kivárjuk, a bizonytalanság miatt. Ezért hatóságunk a közel­múltban elrendelte, hogy a bánya 20 köbméterrel azonnal csökkentse a vízkiemelést. Tisztelt Képviselőtársak! Ez drasztikus lépés, és nem lehet soha várni, hogy azok, akik használják, tapsol­janak. De a biztonságot az jelenti, ha ezt az 199l-re tervezett intézkedést most meghozzuk. Ez jelenti azt - felelősen mondom -, hogy ez intézkedés révén is a Hévízi-tó megmenekül. Az emelések további, 1993-as csökkentését nagyon komolyan és határozot­tan fenn kell tartani, de további lépések is szüksége­sek. A mi felfogásunk szerint mégpedig az, hogy 1993 után nem lehetséges egyetlen olyan újabb bányászko­dás sem, amelyik az emelt vizet nem táplálja vissza a karsztba, mert ha ez nem történik meg, akkor a tó romlásával a továbbiakban számolni kell. Ezek még a vita során a tárgyalóasztaloknál nagyon sok villámot fognak szülni, de a Környezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztérium álláspontja ebben kategorikus. Ez lesz az, ami majd eredményezheti - tessék jól utána­számolni - hogy a tó vízhozama 2010 környékén fogja túllépni a 400 literes másodpercenkénti hozamot, és onnan ma^d megint kiszámítjuk, hogy milyen irá­nyú lépések történhetnek. Két dolgot szeretnék még röviden megemlíteni. Az egyik, amit szükségesnek látok, az egész kérdés kezeléséhez és az egész problémához illeszkedik. Ma a karsztvíz emelésekor a vízhasználatnak a díja köbméterenként 6 fillér, Hévízen 15 fillér. Tisztelt Ház! Aminek nincs értéke, azt emberek soha nem veszik komolyan. Föltétlenül szükségét látom, hogy ezt megvizsgáljuk, rövid időn belül, talán a karsztnak a köbméterenkénti vízkészlethasználati díját emeljük fel 2 forintra, Hévízen pedig 5 forintra. Én nem akarok meghirdetni áremelést. Majd ennek lesz egy saját szabályozó hatása is, mert hiszen költségként jelentkezve mindenki jobban meg fogja gondolni, mennyit használ ebből a természeti kincsből. S még egy intézkedés, ami föltétlenül kell. Nagyon korrekt a mérőrendszere a bányának, pontosan mu­tatja, hogy mennyit emel ki. Jó a Hévízi-tó környé­kének a mérőrendszere is arra, hogy évek múltán lássa az ember, mi történt. De nincs olyan rendszer a kezünkben, amely előnyökhöz juttat bennünket az intézkedéseknél. Nem tartom jónak azt, hogy az érdekelt felek kezében vannak a mérőberendezések. Ezért szükségét látom annak, hogy az egész folyamat­nak a figyelemmel követését egy pártatlan, ebben az egész környezetgazdálkodásban elsősorban érdekelt szervezet vegye át. Ez költségekkel jár, a vízkészlet­használati díjnak az emeléséből ez megfinanszíroz­ható. Ezekben a lépésekben látom azt, hogy a Hévízi­tónak az ügyét megnyugtatóan rendezzük. Azzal szeretném befejezni, tisztelt Országgyűlés, hogy ez a karsztprobléma és a hévízi probléma hal­latlanul komolyan irányítja és kell, hogy irányítsa rá a figyelmet a természeti erőforrásoknak a hasz­nálatára. Ha az intézkedések és a lépések csak egy­síkúak és egyirányúak, akkor nem hozhatnak ered­ményt. Elérkeztünk ahhoz az utolsó stációhoz, amikor lépéseink valamennyi kihatását együtt kell figye­lembe vennünk. Czoma László képviselőtársam­nak a kérdésért - túl azon, hogy az ember nem szeret egy ülés keretén belül Bős-Nagymarossal és Hévízzel is külön foglalkozni, dehát az élet ilyen - hálás vagyok azért, hogy erre a rend­kívül komoly, állítom, hogy társadalmi, gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésre, ami nem lokális és mint mondtam, nem tófelügyeleti kérdés, a tisztelt Parla­ment figyelmét felhívhattam. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A miniszter elv­társ a válaszadási kötelezettségnek eleget tett. De olyan jól sikerült, hogy meg kell kérnünk a kormányt, gondolkodjon azon, hogy nem avatja-e be az Ország­gyűlést, nem teszi-e segítőjévé ennek a nagy problé­mának a megoldásában és valamikor ezzel a kérdéssel ezen a szinten is foglalkozni lenne célszerű. De ez csak egy megjegyzés volt. Majd a munkatervek elké­szítésekor erre vissza lehet térni. Tisztelt Országgyűlés ! Ügyrendi kérdésben Hellner Károly képviselőtársunk kért szót. Dr. HELLNER KAROLY: Tisztelt Országgyűlés! A szó szoros értelmében ügyrendi kérdést szeretnék itt előterjeszteni, nem is kérdés, hanem kérést. Tavaly szeptemberben a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság titkára javaslatot tett arra, hogy az ügyrendün­ket vizsgáljuk felül és korszerűsítsük, és erre egy munkabizottságot létesítsünk. Decemberben létesí­tettük a munkabizottságot, s felkértük őket, hogy készítsék el vagy a korszerűsítést, vagy egy új ügy­rendet, határidőt nem adtunk nekik. A munka nagy lendülettel megkezdődött, a képviselőtársak érzékel­hették, tapasztalhatták, hogy több csoportértekezlet keretében kikérték a véleményüket. Többen azt hittük, - mert erről szó volt -, hogy a nyári ülésszakon

Next

/
Thumbnails
Contents