Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-26

2125 Az Országgyűlés 26. ülése, 1988. június 30-án, csütörtökön 2126 mértékű forrásbiztosítás 1986 óta tartósan nincs összhangban a szénhidrogénipari vállalatok tevékenységeinek természetes folyamataival, és az állami döntésű beruházási feladataival. Ezért elengedhetetlenül végre kell hajtani az OKGT szénhidrogénvertikumának költségvetési beszabályozásával azokat a szükséges változtatásokat, amelyek megteremtenék a népgazdasági és vállalati érdek összhangját, a nagy tömegű tiszta jövedelemtermeléssel összhangban helyreállítanák a vállalati szintű gazdaságosságot, a szénhidrogénipar főbb tevékenységeinek hitelképességét, a költségvetési kapcsolatok nettósításával, a pénzügyminisztériumi leiratok helyett a normatív szabályozás előtérbe helyezésével, az árelvek következetes érvényre juttatásával. Tisztelt Országgyűlés ! Engedjék meg, hogy e téma kapcsán támogató egyetértésük reményében a következő javaslattal éljek. A támogatási és elvonási rendszer jövőbeni működtetéséhez az egyes támogatási és elvonási tényezőkre vonatkozó magas szintű jogszabályok megalkotása, az árreform megvalósítása és a normatív árelvek következetes érvényesítése szükséges. A normatívtól eltérő támogatási elvonási rendszer működtetése kapjon nyilvánosságot, azt ellenőrizze a parlament. Javaslatom indoklásául hivatkozom az 1987. évi XI. számú - 1985. január elseje óta hatályos -, a jogalkotásról szóló törvény 4. §-ára, amely szerint a gazdasági rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen - a c) pont alatt - az állami pénzügyeket, az adókat és adó jellegű kötelességeket. Egyetértés esetén kérem, hogy javaslatomat az Országgyűlés elfogadni, azt az illetékes bizottságokkal kidolgoztatni szíveskedjen. Tisztelt Ház! Mint azt felszólalásomban többször is hangsúlyoztam, az ipari miniszter elvtárs beszámolóját reálisnak és időszerűnek tartom, ezért azt annak reményében is, hogy javaslataim meghallgatásra találnak, elfogadom és Önöknek is elfogadásra javaslom. Tisztelettel köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Magyar Pál képviselőtársunk következik, a Békés megyei 3. választókerületből. MAGYAR PÁL: Tisztelt Országgyűlés ! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy az ipari miniszter szerkezetátalakítási feladatokról szóló tájékoztatójával kapcsolatban elmondjam néhány gondolatomat, úgyis, mint egy szerkezetváltásban érintett vállalat dolgozója, és úgyis, mint egy szerkezetváltásban szerepet kérő, gazdasági elmaradottságának felszámolására törekvő megye, Békés megye képviselője. Megítélésem szerint a tájékoztató jól összegzi az elmúlt évek tapasztalatait, a jelenlegi helyzetet és a továblépéshez szükséges legfontosabb feladatokat. Azokat a feladatokat, amelyek megoldásával az előrehaladás feltételei megteremthetők és a jelenlegi rövid távú vállalati érdekeltség átalakítható hosszú távúra. E feladatok megvalósítása azonban nemcsak egy minisztérium feladata, hiszen érintik az oktatás, a kereskedelem, a pénzügyi szabályozás, a környezetvédelem különböző területeit. Ebből adódik a végrehajtással kapcsolatban felvetődő kérdés is, nevezetesen az, hogy mennyire teremthető meg a különböző ágazatok, valamint az országos és a helyi érdekek összhangja. Megítélésem szerint nem egyszerűen, de megteremthetőek. Mindenekelőtt az szükséges hozzá, hogy az érdekeket őszintén feltárva és megismerve alakítson ki a kormányzat a jelenlegi körülményeket jobban figyelembe vevő, az eddigieknél hosszabb távon stabilizálható szabályozást. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mindezeket figyelembe véve néhány megyei tapasztalat felhasználásával magam is hozzájáruljak ezen érdekek megismertetéséhez. Békés megye gazdasági életében az ipar bizonyos szempontból az országoshoz hasonló, bizonyos szempontból különböző szerepet tölt be. Az alapvetően mezőgazdasági termeléssel foglalkozó megyében az ipari fejlesztés döntően csak az 1960-as években indult meg, amikor is az ország ipari központjai, jelentősebb vállalatai már létrejöttek és elsősorban a munkáskezek számának növelése volt a cél. így alapvetően kis beruházási összegekkel sok ipari vállalat üzeme, telephelye jött létre a megyében, zömével a központból kikerülő elavult műszaki berendezésekkeljelentős élőmunkát igénylő tevékenységekkel. Jól jellemzi ezt a fejlődést, hogy bár az ipartelepek számában jelentős növekedést ért el a megye, az egy lakosra jutó ipari beruházások értéke az 1960-as évektől egészen napjainkig a különböző ötéves tervidőszakokban az országos átlagnak mintegy 50-60 százalékát tette ki. A beruházási eszközök hiányában a foglalkoztatási gondok megoldásakor sok ipari szövetkezet jött létre. A kis összegű fejlesztések elsősorban a városokban és nagyobb településeken tették lehetővé az ipari üzemek létrehozását és azt eredményezték, hogy még mindig található három olyan mikrokörzet megyénkben - a megye településeinek közel 20 százaléka itt található -, mely iparhiányosnak tekinthető. A városokban történő iparkoncentráltság eredményezi azt is, hogy a községekben lakó ipari foglalkoztatottak mintegy 35 százaléka ingázik. A legalapvetőbb különbségek a következők: A megye iparában foglalkoztatott majdnem 53 ezer főnek 27,6 százaléka ipari szövetkezetekben dolgozik, szemben az országos 13,3 százalékkal. Míg országosan az ipar termeléséből az élelmiszeripar mintegy 10 százalékkal részesedik, megyénkben ez az érték megközelíti a 40 százalékot. A gyáregységi rendszer elterjedése miatt az élelmiszeripar és a szénhidrogén-bányászat nélkül a megye ipari kapacitásának a fele nem állít elő új terméket. A termelés közel 40 százalékát nem megyei székhelyű vállalatok adják. Ezzel a fejlődés lehetőségét is meghatározzák. A VT. ötéves tervidőszaktól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben növelte termelését a megye ipara. Az elmúlt évben is 5,1 százalékot ért el, szemben az országos 1,7 százalékkal. Nemcsak a termelés növelésében, hanem a tőkés export fokozásában is jelentős többletterheket vállaltak a megye ipari egységei, amikor az elmúlt évben 28,3 százalékkal növelték a tőkés kiszállításokat. Különösen jelentős előrelépést tettek a megye szövetkezetei, ahol is mintegy 40 százalékkal sikerült bővíteni a tőkés exportot.