Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-26
2121 Az Országgyűlés 26. ülése, 1988. június 30-án, csütörtökön 2122 Lényeges kérdés ez, mert nemcsak a hatékonyság, de a területen élők megélhetése is fontos számunkra. Gazdaságunk teljesítménye akkor lenne sikeres, ha a szerkezetátalakítás kevés veszteséggel, mind teljesebb foglalkoztatással lenne megoldható. Tudjuk, hogy az elkövetkező évek gazdasági fejlődése konfliktusok, áldozatok nélkül nem lehetséges. Mégis munkánkban arra kell törekednünk, hogy lehetőleg elkerüljük, vagy csökkentsük a konfliktusok számát, elviselhetővé tegyük az áldozatokat. Hajdú-Bihar megyében, ha szerkezetváltást akarunk, akkor legalább 2-3 közepes nagyságú önálló vállalat teljes profilváltását kellene megoldani. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezzel már a megoldást is biztosítottuk. Miután nem valószínű, hogy az elkövetkezendő években új gyárakat tudunk építeni, így a megoldást mindenképpen a meglevő üzemek profilváltásában, új termékek gyártásának meghonosításában keressük. Előbb-utóbb tehát nekünk is több száz ember átképzésével kell foglalkoznunk, és foglalkoztatásának megoldására új lehetőségeket teremtenünk. A megyei ipari helyzetkép alapján is támogatom a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatási programjának kidolgozását, feltételeinek megteremtését és megvalósítását. De feltétlenül szükségesnek tartom azt is, hogy a vidéki ipartelepítéseknél kerüljön sor korszerű technológiai fejlesztésre is. Tisztelt Országgyűlés ! Szólni akarok még képviselőtársaim által már felvetett háttéripar sokat emlegetett problémáiról. Úgy ítélem meg, hogy a háttéripar megfelelő szintű biztosítása alapfeltétele a szerkezetváltási program megvalósításának. Meggyőződésem, hogy a beszállító ipari tevékenység színvonala az előterjesztett szerkezetváltási programhoz ma nem megfelelő. Véleményem szerint elmaradott. Igaz, hogy az elmúlt években bizonyos előremozdulás tapasztalható volt. De ha megnézzük a környezetünk fejlett ipari országait, úgy azt kell megállapítani, hogy ezen a területen a legnagyobb a színvonalbeli különbség. Magam is egy olyan vállalatnak vagyok a vezetője, amely egy klasszikus háttéripari terméket készít, a gördülőcsapágyat állítja elő. Ma már a termelésünk jelentős hányadát fejlett tőkés országok piacára exportáljuk. Tekintélyes iparvállalatok igényes termékeibe kerülnek beépítésre. Megtanultuk, hogy ilyen vállalatoknak beszállítani mit jelent. Kiváló homogén minőséget és szigorúan programozott, a termeléshez igazodó szállítási fegyelmet kell biztosítani. Feltétlenül úgy gondolom, hogy ezt biztosítania kell a háttériparnak a hazai korszerű gazdaságban is. A háttériparnak is rendelkeznie kell fejlett technikai berendezésekkel és élenjáró technológiai színvonallal. Hogy ezt a Magyar Gördülőcsapágy Művek részéről ma még biztosítani tudjuk, az annak köszönhető, hogy sikerült az elmúlt években egy nagy rekonstrukciót végrehajtanunk és beépíteni egy élenjáró vezető gyártási technológiát. Igaz, hogy ennek pénzügyi terheit közel 10 évig viseltük. Ez idő alatt további fejlesztésünk, de még a kívánatos szinttartás is bizony elmaradt. Ezért feltétlenül kellene találni a háttéripari fejlesztések számára egy, a mainál kedvezőbb finanszírozásipénzügyi konstrukciót, hogy bátran vállalkozzanak a háttéripar fejlesztésére a vállalatok. Amikor a magam részéről támogatom a beterjesztést, kérem a tisztelt miniszter elvtársat, hogy a háttéripar fejlesztésének műszaki, anyagi feltételeit kezelje a programban kiemelten. Tisztelt Országgyűlés! Megismétlem, hogy az ipari szerkezetváltás, a piacképesebb termékek előállításának alapfeltétele a szelektív fejlesztés gyakorlati megvalósítása, a műszaki fejlődés gyorsítása, az alkotó tevékenység feltételeinek és megbecsülésének biztosítása kell hogy legyen. Ennek megfelelő támogatást is kell, hogy kapjon ez a beterjesztett program. A magam részéről az anyagot, a miniszter elvtárs szóbeli kiegészítését elfogadom. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK: Morvay László képviselőtársunk következik a budapesti 33. számú választókerületből. MORVAY LÁSZLÓ : Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársaim! Abban az úgymond szerencsés helyzetben vagyok, hogy másodszor szólhatok az ipari szerkezetváltás témájában, mivel az 1987. évi őszi ülésszakon választóim érdekeit képviselve a magyar szénhidrogénipar vezetésével egyetértésben - felszólalás formájában - elsők között voksolhattam a kormány stabilizációs és megújulási programja mellett. Bár a végrehajtás elmúlt szakaszában várakozásaink nem realizálódtak olyan mértékben és formában, mint amekkora reményeket keltett bennünk az előterjesztés annak idején, továbbra is részesei kívánunk lenni azoknak a reformtörekvéseknek, amelyeket, mint az ipari szerkezetváltás folyamatát a kormányprogramként, illetve a jóváhagyást követően a Parlament programjaként is magunkénak vallunk. Éppen ezért kérem, hogy a miniszteri írásos és szóbeli beszámolóhoz fűzött néhány gondolatomat a jobbítási szándék megnyilvánulásaként kezelje a tisztelt ház. A szerkezetátalakítás koncepciójának rövid, közép és hosszú távú időhorizontra történő vetítését, tervezését helyesnek tartom. Egyetértünk abban is, hogy a piaci érdekek érvényesülésének jelentős szerepe van a gazdaságban. A szénhidrogénipar termelése és szolgáltatása döntő hányadukban - a legfejlettebb ipari környezetben is - mással nem helyettesíthető kategóriát alkot, meghatározó tényezője a közlekedés, az ipari termelés, a fogyasztás és az életminőség színvonalának. A szénhidrogénkészletek szűkösségének és helyettesítési gondjainak felismerése a gazdaság egyik legfontosabb mozgatója. Álláspontom külön hangsúlyozását azért tartom szükségesnek, mert meggyőződésem, hogy a szénhidrogéniparra háruló feladatok a rövid, közép és hosszú távú koncepcióban is egyre kihívóbb követelményeket támasztanak. Véleményem szerint a miniszteri beszámoló felépítése logikus : az ipar helyzetével, a szerkezetátalakítás további feladataival és a gazdasági feltételrendszerrel foglalkozik. Az a tény, hogy az ipar helyzeté-