Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-26

2115 Az Országgyűlés 26. ülése, 1988. június 30-án, csütörtökön 2116 zetéssel a vállalatok jelentős részének kapcsolatai lazultak. Ilyen viszonyok között indokoltnak tartom mindaddig egy vállalatközi, nem adminisztratív jellegű koordináció fenntartását, amíg a piac alapján a vállalati kapcsolatok hatékonyabban egymásra épülhetnek. A szerkezetátalakítást minden államban a kormány központi eszközökkel is segíti. Tehát az ipar szerkezetátalakítása egy stratégiai tervre épülő folyamat, amely számol a külső és belső feltételek változásával, és ezekhez a változásokhoz a célkitűzéseket folyamatosan hozzáigazítja, valamint időről időre elemzi a megvalósítás feltételeit, forrásait és eredményeit. A megvalósítás ütemét rövidebb távú programok, intézkedési tervek tartalmazzák. Az ipar szerkezetátalakítása nem kampány, hanem a gazdasági, társadalmi szükségszerűségből adódó folyamat. Valamennyi ép gazdálkodó szervezet normális tevékenysége. A mi gazdaságunkban a visszahúzó erőket, motívumokat kell elemezni és az okokat megszüntetni. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben az ipar egy szűkebb, de jelentőségében kiemelkedő területéről, a gépipar szerkezetátalakításáról szeretnék beszélni, a figyelmet erre a területre felhívni. A gépipar kiemelését indokolja, hogy a jövedelemtermelő képessége magasabb az ipari átlagnál, költségvetési nettó befizetésén belüli aránya, és nettó befizetésének összege a legmagasabb, konvertibilis elszámolású exportban a részesedése jóval nagyobb, mint a népgazdasági bruttó termelésben elfoglalt helye. Nagyon jelentős a szocialista áruforgalomban betöltött szerepe, és mint ilyen a nyers- és alapanyag ellentételezés egyik forrása. Jellemzője, hogy gyártmány struktúrájánál fogva a népgazdaság technikai színvonalát meghatározza, és lényeges szerepe van a lakossági termékellátásban is. Hosszú távra tekintve a népgazdaság termelésiműszaki színvonalát alapvetően a gépipar színvonala, termelékenysége határozza meg. Helye és jelentősége néhány számadattal is érzékeltethető. így a népgazdaság szocialista exportjának 56-57 százalékát, tőkés exportjának mintegy 20 százalékát a gépipar adja. Ez az ágazat termeli azokat a gépi berendezéseket, járműveket, szerszámgépeket, különböző ipari, mezőgazdasági és az infrastruktúra eszközeit, amelyek a későbbiekben ezeknek az ágazatoknak technológiai színvonalát, termelékenységét, az előállított termékek minőségi paramétereit meghatározzák. Nem közömbös, hogy a világpiacon folyó versenyben a magyar ipar vagy valamely más népgazdasági ágazat milyen eszköz- és technológiai háttérrel vehet részt. Az is nagyon fontos, hogy a háztartások mennyire korszerű, energiatakarékos készülékekkel vannak ellátva, hiszen a készülékek korszerűségével csökkenthető az energiafelhasználás, az anyagés élőmunka-szükséglet. Az elhangzottakból is látható, a gépipar fejlettsége jelentősen befolyásolhatja a népgazdaság helyzetét, ezért feltétlenül indokolt szerkezetének gyors átalakítása. Indokolja a gyors szerkezetváltást az is, hogy a gépipar exportja viszonylag rövid távon dinamizálható. Mindezek után kissé érthetetlen, hogy a gépipar fejlesztése a vizsgált években, sőt azelőtt is elmaradt jelentőségéhez képest. A beruházásokból aránytalanul keveset részesedett, amelynek eredményeként eszközállománya leromlott. A gépek átlagos életkora 1987ben több mint 11 év, ez magasabb, mint az ipari átlagos gépállomány-életkor. A nullára leírt gépek aránya tízéves átlagban 23 százalékról 42 százalékra emelkedett. Az iparon belül a gépipari beruházás aránya az V. ötéves terv időszakának 23 százalékáról a VI. ötéves tervidőszakban 18 százalékra, a VII. ötéves terv eddigi éveiben tovább csökkent. A tőkés importgépek aránya az összberuházáson belül 30 százalékról 24 százalékra csökkent. Mindez egy olyan időszakban következett be, amikor a fejlett tőkés országokban a technológia intenzív megújulására került sor. Ismereteim, sőt tapasztalataim szerint ma a gépiparon belül sok vállalatnál a termelés mennyiségi és minőségi szintentartása is súlyos problémaként jelentkezik, a nem elegendő termelési és műszerezettségi színvonal miatt. Milyen tényezők járultak hozzá a gépipar elmaradásához? Hozzájárult a szocialista piac a verseny hiányával. Az alapanyaggyártók monopolhelyzete, ami miatt ezek a vállalatok nem voltak késztetve az állandó fejlesztésre, minőségjavításra. A háttéripar fejletlensége, amelynek következtében a késztermékgyártók sok esetben önellátásra rendezkedtek be. Az a körülmény, hogy egyes hagyományos ágazatok, mint például a vegyipari gépgyártás, élelmiszeripari gépgyártás nem fejlődtek dinamikusan. Az egyre fokozódó jövedelemelvonás, az előre nem látható szabályozó-változások. Végül a vállalatok magatartása, a lassú termékfejlesztés, a nehézkes vállalati kapcsolatok, sokszor a közös érdekeltség hiánya. Természetesen a szerkezetátalakításnak vannak jelentős eredményei. Ezek az eredmények tudatos piacpolitikán, hosszú távú kapcsolatokon és termelési kooperációkon nyugszanak. Veszprém megyéből csak kiragadott példaként említhetem a Bakony Művek autóvillamossági szerelvény gyártását, ahol a folyamatos fejlesztés eredményeként újabb gépkocsigyártókkal bővíthetik kapcsolatukat. Mindezek a gépkocsiellátás javítását jelenthetik. Hasonló példa a szerelés-automatizálás eszközeinek gyártása is. A Robix Vállalat mezőgazdasági kisgépeivel magyar-szovjet vállalatközi együttműködést szervez. Az Elekthermax Vállalat holland, NSZK és francia cégekkel kooperációs kapcsolatokkal, korszerű háztartási sütő-főző készülékek fejlesztésével, gyártásával tőkés exportját dinamikusan növeli és támogatásmentes exportot bonyolít. Tisztelt Országgyűlés! Az ipari szerkezet átalakítási koncepció a gépiparra is jelentős feladatokat ró. Dinamikusan emelni kell a tőkés exportját, kb. 50 százalékkal, ami évi mintegy 10 százalékos felfutást jelent. Ezen időszakban a szocialista piac szerény mértékű fejlődése lehetséges. Tehát a gépipari vállalatoknak bővíteni kell kapcsolataikat a tőkés piac felé, a termékszerkezet megfelelő váltásával, új, korszerű gyártmányokkal, a termelésértékesítés gazdaságosságának fokozásával, a minőség és piaci rugalmasság növelésével. Ezen feladatok megvalósítására jelen is-