Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-26

2049 Az Országgyűlés 26. ülése, 1 szorosan nagyobb elektronikai berendezésgyártásra, ezáltal az ipari szerkezetváltás egészére is. Döntő az ipar szempontjából, hogy a hazai igények a jelenlegi szűkös viszonyok ellenére, a postai távközlés 1986 óta kiemelt fejlesztése révén, s a lakosság elektronikai cikkek iránti állandósult magas kereslete miatt nagyok és növekvőek, az iparnak jelentős hazai piacot, ezáltal nem mellőzhető fejlődési lehetőséget nyújtanak. Hasonló megfontolásból került ismét előtérbe a személygépkocsi-gyártás fejlesztése. A lakossági igények mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából jelentősek, növekvőek. E téren is jelentős a hazai piac szerepe. Emellett a korszerű személygépkocsik gyártása a technológiát fejlesztésre készteti, a termelésszervezést kemény próbára teszi, viszont minden ipari szakma számára lehetőséget ad, fejlődést elősegítő módon a beszállításra és részvételre. Ezért a személygépkocsi-gyártás (az elektronikával együtt) az egész ipar háttériparának a fejlesztése szempontjából is jelentős és előnyös lehet. De vajon az is indokolt-e, hogy egyszerre több típusnak a gyártását fontolgassuk? Ez ellentmondani látszik a gazdaságosság elvének. Még nem dőlt el, hogy hazánkban valóban egy vagy több típust gyártunk-e, de többfélének a honosítására törekszünk. Ugyanis csak ezen ellentmondásnak tűnő módon elégíthető ki egyfelől a lakosság kereslete viszonylag alacsony fogyasztói áru típusokból, például a ZAZ 1102-es típusú TAURIA gépkocsi közös gyártása révén, másfelől a legmagasabb színvonalú technika és az exportképesség követelménye egy tőkés országbeli partnerrel, például a SUZUKI-val alakítandó közös vállalat segítségével. Olyan más szakmák értékelését kell most a továbbiakban mellőznöm, amelyekre mindaz ráillik, amit a gépipar két fő ágáról elmondtam. A vegyipar és a könnyűipar olyan ágazatairól, mint például a gyógyszeripar vagy a textil- és textilruházati ipar, amelyek kiemelkedő tőkés exportteljesítményükkel hívták fel magukra a figyelmet, és amelyekre a jövőben a befektetések gyors megtérülése miatt méginkább számíthatunk, most nem kerülhettek részletes taglalásra. De expozém írásos melléklete minden szakma gondját részletesen említi, azokat is, amelyekről most nem szólhattam. A továbbiakban az ipari szerkezetátalakítás számos következménye közül arról a kettőről - és a velük kapcsolatos tennivalókról - fejteném ki véleményemet, amely a kormány különleges figyelmét, irányító munkáját igénylik a megoldás érdekében. Foglalkoztatási gondjainkat nemcsak a veszteséges termelés felszámolása okozza. Ha ezen túljutunk, a technikai forradalom végigvitele és a gazdasági hatékonyságnak a fejlett ipari országokéhoz való közelítése még rohamosabban fogja csökkenteni az ipar létszámigényét. Ugyanakkor az egyre kisebb létszámon belül erőteljesen megnövekszik a magasan felkészült mérnökök, gazdasági szakértők, szakmunkások aránya, és ennél nagyobb mértékben csökken a betanított és segédmunkásoké. Elavul, értelmét fogja veszíteni a mai fizikai és nem fizikai besorolás fogalma is, a vállalkozás hatékonyságát a befektetés megtérülési 38. június 30-án, csütörtökön 2050 ideje fogja minősíteni, nem pedig az alkalmazotti arány. Társadalmunknak többféle lehetősége van a hatékony és közel teljes foglalkoztatás követelményeinek összeegyeztetésére. A legfontosabb a piac céltudatos szélesítése. Elvileg az is lehetséges lenne, hogy a piacot ugyanolyan gyorsan bővítsük, mint ahogyan a termelékenységet növeljük, és ez úton a létszámnövelésre és -csökkenésre egyszerre ható tényezők egyensúlyt tartsanak. Nem valószínű azonban, hogy piacainkat ilyen arányban bővíthetjük, ezért további lehetőségekkel is élnünk kell. Ma például ilyen lehetőség rejlik abban a körülményben, hogy egy-egy dolgozó több munkakört is ellát a magasabb keresetért. Ha a teljesítmény növelésével a keresetet egyetlen, heti 40 órában ellátható főállásban is elérhetővé tesszük, s ha gazdasági eszközökkel - ezek közt a bérreformmal - feleslegessé tesszük a túlmunkát, a második munkaviszonyt, akkor több munkavállalónak juthat főállás. A foglalkoztatásnövelés eszközei között említendő az új üzemek építése, az ipari szövetkezetek, a helyi ipar, a magánvállalkozások megtelepedési lehetőségeinek az erősítése, s ez nem mond ellent az előbbieknek. Hiszen az ipari létszám leépülése a megszűnő régi, illetve a létrejövő új technológiák létszámigénye különbségéből következik, a csökkenés ellenére tehát új munkahelyek létesítése is lehetséges. Ha ezt a megyékben gondosan egyeztetjük a szakoktatási intézmények férőhelyeinek a bővítésével, a lakásépítési feltételek és az életkörülmények javításával, akkor az új termelői részlegek telepítése enyhítheti a térség foglalkoztatási gondjait. A munkanélküliség ellen hathatnak a szociálpolitikai intézményrendszer átgondolt módosításai is, például a rugalmas nyugdíjkorhatár, a gyermeküket nevelő anyák nagyobb időkedvezménye, a fiatalok tanulóidejének megnövelése. Ezek kedvezően befolyásolnák a munkaviszonyban levő dolgozók teljesítményét is, így többletkiadásaik várhatóan meg is térülnének, és jellegüknél fogva nagy segítséget adhatnának a pályakezdő fiataloknak is. Végül, de nem utolsósorban említem a szolgáltatások bővítését, új, jövedelmező szolgáltatások elterjesztését. Erről egy kissé részletesebben is szólnék, ugyanis a szolgáltatás többféle módon is befolyásolja az ipari szerkezetváltás sikerét. Először a munkahelyteremtő szerepét említem, hivatkozva arra, hogy a fejlett gazdaságú országokban a szolgáltatások több főállást nyújtanak, mint az ipar és a mezőgazdaság együttvéve. A fejlett országok példájában arra is fel kell figyelnünk, hogy társadalmi hatékonyságuk többek közt a jövedelmező szolgáltatások kiterjedt alkalmazásának köszönhetően is magas, mivel a kis készlet és a rövid átfutási idő révén felgyorsítható általa a tőkemegtérülés, így többletforrás tárható fel a szerkezetváltás számára. A szolgáltatás előnyeként említhető jótékony visszahatása az iparra. Nem kell bizonygatni, hogy a mainál jobb közlekedés, távközlés, információszolgáltatás az ipar hatékonyságát közvetlenül is növeli. Az is könynyen belátható, hogy ehhez a jól működő szolgál-