Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-26

2049 Az Országgyűlés 26. ülése, 1 szorosan nagyobb elektronikai berendezésgyártásra, ezáltal az ipari szerkezetváltás egészére is. Döntő az ipar szempontjából, hogy a hazai igények a jelenlegi szűkös viszonyok ellenére, a postai táv­közlés 1986 óta kiemelt fejlesztése révén, s a lakosság elektronikai cikkek iránti állandósult magas kereslete miatt nagyok és növekvőek, az iparnak jelentős ha­zai piacot, ezáltal nem mellőzhető fejlődési lehető­séget nyújtanak. Hasonló megfontolásból került ismét előtérbe a személygépkocsi-gyártás fejlesztése. A lakossági igé­nyek mind a mennyiség, mind a minőség szempont­jából jelentősek, növekvőek. E téren is jelentős a ha­zai piac szerepe. Emellett a korszerű személygépko­csik gyártása a technológiát fejlesztésre készteti, a termelésszervezést kemény próbára teszi, viszont min­den ipari szakma számára lehetőséget ad, fejlődést elősegítő módon a beszállításra és részvételre. Ezért a személygépkocsi-gyártás (az elektronikával együtt) az egész ipar háttériparának a fejlesztése szempont­jából is jelentős és előnyös lehet. De vajon az is in­dokolt-e, hogy egyszerre több típusnak a gyártását fontolgassuk? Ez ellentmondani látszik a gazdaságos­ság elvének. Még nem dőlt el, hogy hazánkban való­ban egy vagy több típust gyártunk-e, de többfélének a honosítására törekszünk. Ugyanis csak ezen ellent­mondásnak tűnő módon elégíthető ki egyfelől a la­kosság kereslete viszonylag alacsony fogyasztói áru típusokból, például a ZAZ 1102-es típusú TAURIA gépkocsi közös gyártása révén, másfelől a legmaga­sabb színvonalú technika és az exportképesség köve­telménye egy tőkés országbeli partnerrel, például a SUZUKI-val alakítandó közös vállalat segítségével. Olyan más szakmák értékelését kell most a továb­biakban mellőznöm, amelyekre mindaz ráillik, amit a gépipar két fő ágáról elmondtam. A vegyipar és a könnyűipar olyan ágazatairól, mint például a gyógy­szeripar vagy a textil- és textilruházati ipar, amelyek kiemelkedő tőkés exportteljesítményükkel hívták fel magukra a figyelmet, és amelyekre a jövőben a be­fektetések gyors megtérülése miatt méginkább szá­míthatunk, most nem kerülhettek részletes taglalásra. De expozém írásos melléklete minden szakma gond­ját részletesen említi, azokat is, amelyekről most nem szólhattam. A továbbiakban az ipari szerkezetátalakítás számos következménye közül arról a kettőről - és a velük kapcsolatos tennivalókról - fejteném ki véleménye­met, amely a kormány különleges figyelmét, irányító munkáját igénylik a megoldás érdekében. Foglalkoz­tatási gondjainkat nemcsak a veszteséges termelés felszámolása okozza. Ha ezen túljutunk, a technikai forradalom végigvitele és a gazdasági hatékonyság­nak a fejlett ipari országokéhoz való közelítése még rohamosabban fogja csökkenteni az ipar létszám­igényét. Ugyanakkor az egyre kisebb létszámon belül erőteljesen megnövekszik a magasan felkészült mér­nökök, gazdasági szakértők, szakmunkások aránya, és ennél nagyobb mértékben csökken a betanított és segédmunkásoké. Elavul, értelmét fogja veszíteni a mai fizikai és nem fizikai besorolás fogalma is, a vállalkozás hatékonyságát a befektetés megtérülési 38. június 30-án, csütörtökön 2050 ideje fogja minősíteni, nem pedig az alkalmazotti arány. Társadalmunknak többféle lehetősége van a haté­kony és közel teljes foglalkoztatás követelményeinek összeegyeztetésére. A legfontosabb a piac céltudatos szélesítése. Elvileg az is lehetséges lenne, hogy a pia­cot ugyanolyan gyorsan bővítsük, mint ahogyan a termelékenységet növeljük, és ez úton a létszámnö­velésre és -csökkenésre egyszerre ható tényezők egyen­súlyt tartsanak. Nem valószínű azonban, hogy pia­cainkat ilyen arányban bővíthetjük, ezért további le­hetőségekkel is élnünk kell. Ma például ilyen lehetőség rejlik abban a körül­ményben, hogy egy-egy dolgozó több munkakört is ellát a magasabb keresetért. Ha a teljesítmény növe­lésével a keresetet egyetlen, heti 40 órában ellátható főállásban is elérhetővé tesszük, s ha gazdasági esz­közökkel - ezek közt a bérreformmal - feleslegessé tesszük a túlmunkát, a második munkaviszonyt, akkor több munkavállalónak juthat főállás. A foglalkoztatásnövelés eszközei között említendő az új üzemek építése, az ipari szövetkezetek, a helyi ipar, a magánvállalkozások megtelepedési lehetősé­geinek az erősítése, s ez nem mond ellent az előb­bieknek. Hiszen az ipari létszám leépülése a meg­szűnő régi, illetve a létrejövő új technológiák létszám­igénye különbségéből következik, a csökkenés ellené­re tehát új munkahelyek létesítése is lehetséges. Ha ezt a megyékben gondosan egyeztetjük a szakokta­tási intézmények férőhelyeinek a bővítésével, a lakás­építési feltételek és az életkörülmények javításával, akkor az új termelői részlegek telepítése enyhítheti a térség foglalkoztatási gondjait. A munkanélküliség ellen hathatnak a szociálpoli­tikai intézményrendszer átgondolt módosításai is, pél­dául a rugalmas nyugdíjkorhatár, a gyermeküket ne­velő anyák nagyobb időkedvezménye, a fiatalok ta­nulóidejének megnövelése. Ezek kedvezően befolyá­solnák a munkaviszonyban levő dolgozók teljesítmé­nyét is, így többletkiadásaik várhatóan meg is té­rülnének, és jellegüknél fogva nagy segítséget adhat­nának a pályakezdő fiataloknak is. Végül, de nem utolsósorban említem a szolgálta­tások bővítését, új, jövedelmező szolgáltatások elter­jesztését. Erről egy kissé részletesebben is szólnék, ugyanis a szolgáltatás többféle módon is befolyásolja az ipari szerkezetváltás sikerét. Először a munkahely­teremtő szerepét említem, hivatkozva arra, hogy a fej­lett gazdaságú országokban a szolgáltatások több főállást nyújtanak, mint az ipar és a mezőgazdaság együttvéve. A fejlett országok példájában arra is fel kell figyelnünk, hogy társadalmi hatékonyságuk többek közt a jövedelmező szolgáltatások kiterjedt alkalmazá­sának köszönhetően is magas, mivel a kis készlet és a rövid átfutási idő révén felgyorsítható általa a tőkemegtérülés, így többletforrás tárható fel a szer­kezetváltás számára. A szolgáltatás előnyeként említhető jótékony vissza­hatása az iparra. Nem kell bizonygatni, hogy a mainál jobb közlekedés, távközlés, információszolgáltatás az ipar hatékonyságát közvetlenül is növeli. Az is köny­nyen belátható, hogy ehhez a jól működő szolgál-

Next

/
Thumbnails
Contents