Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-24

•&5. március 17-én, csütörtökön 1950 1949 Az Országgyűlés 24. ülése, 19 idényszerűen jelentkező hitelszükséglete jobban kielégíthető legyen. Ezek az intézkedések megítélésünk szerint kiegyensúlyozottabb helyzetet hoztak létre, a feszültség erősen csökkent az utolsó hetekben. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének további feladatok a hitelezési gyakorlat javítása terén, mind a jegybank, mind a kereskedelmi bankok vonalán. Fontos, hogy a kereskedelmi bankok vizsgálják felül kihelyezéseiket, szabadítsanak fel forrásokat a termelés és forgalom szezonálisan jelentkező igényeinek jobb kielégítésére. A forrásoknak ez az átcsoportosítása járjon együtt a hitelezési gyakorlat szelektivitásának fokozásával. A vállalatok és szövetkezetek tegyenek intézkedéseket a gazdasági helyzethez és a feladatokhoz való minél gyorsabb és eredményesebb alkalmazkodásra. Ennek keretében valósítsanak meg észszerűbb, kevesebb pénzeszköz-lekötéssel járó készletgazdálkodást. Sok jó példát tapasztaltunk már ezzel kapcsolatban. Szorgalmazzák az értékesítést és ezen belül is a konvertibilis exportértékesítést, javítsák a termelés és az értékesítés struktúráját, gazdaságosságát. Gondoskodni kell arról, hogy a külkereskedelmi ügyletekben nagy figyelem fordíttassék a fizetési feltételekre, a kiszállított áruk ellenértékének időben és rendben történő kiegyenlítésére. Itt nem elsősorban a bankokra hárulnak feladatok, de abban a bankok segítséget tudnak nyújtani. Tisztelt Országyűlés! Nem tagadhatom, hogy az év elején a bankszférát érték előre nem látott hatások is. Nem ismertük eléggé az új adórendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő problémák nagyságát, annak pontos pénzszükségletét. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a probléma észlelésekor megtett intézkedések eredményeként ebből általában nem keletkeztek nehézségek. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Nemzeti Bank, a kereskedelmi bankok és a szakosított pénzintézetek közös feladata a kormányprogram keretein belül más intézkedésekkel összehangoltan a szükséges monetáris politika végrehajtása. A szándék az, hogy elősegítsük a jól dolgozó, megfelelően terhelő, rendszeresen értékesítő, versenyképes vállalatok munkáját. Kétségtelen, hogy ezeknél is fokozódnak a követelmények. De cél az is, hogy a hitelezés gyakoroljon nyomást a nem megfelelően dolgozó vállalatokra és szövetkezetekre a struktúra javítása, a gazdaságtalan tevékenység visszafejlesztése érdekében, az eddiginél gyorsabb ütemben. Javítani kell a hitelezés módszereit is. A feladatok megoldása nem könnyű, a bankok és a vállalatok szoros együttműködését kívánja meg, és ezt bizonyos nehézségek és feszültségek nélkül nem lehet végrehajtani. Ügyelni kell arra, hogy a felmerülő problémákat időben értékeljük, ez nem mindig történt meg. Kérem a tisztelt interpelláló Kovács elvtársat, valamint az országgyűlést, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék. ELNÖK: Kérdem Kovács András képviselőtársunkat, hogy elfogadja-e a választ? KOVÁCS ANDRÁS: Igen és nem helyett szeretnék egy-két szót szólni. Indoklást. Egyetértek Tímár elvtárs általános indokolásával. A tízmilliárd forint — úgy tudom - korábban került már át a kereskedelmi bankokhoz és ennek még ugyan érzékelhetők pillanatnyilag az enyhítő, javító hatásai, de fordulat nem következett be. Azzal is egyetértek, hogy a vállalatoknak gazdálkodni kell és csökkenteni kell készleteiket, amilyen mértékben csak lehet, amilyen mértékben csak tudják, de én hangsúlyoztam, hogy az élelmiszer-gazdaságban ennek nagyon komoly korlátai vannak. Úgy gondolom, azt is el kell fogadni, amit Villányi elvtárs mondott a kormány intézkedéseiről. Csak attól tartok, hogy az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik: egy kicsit elszakadt a pénzpolitika a valóságos gazdasági folyamatoktól. Tímár elvtárs úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések pillanatnyilag átmenetileg megoldják a problémákat, legfeljebb enyhítik, véglegesen messze nem oldják meg. Én úgy gondolom — ezt azt hiszem a jelenlévő élelmiszer-gazdasági képviselők is tanúsíthatják —, hogy a gazdaságban nagyon komoly gondok vannak és nagyon sürgősen kell intézkedni. Tehát, ha maradunk annál a javaslatnál, hogy ezt most fogadjam el és a kormány erre irányuló törekvései majd meghozzák a gyümölcsüket, akkor úgy gondolom, hogy ez valamikor bekövetkezik és a pénzvisszavonás is bekövetkezik. De tartok tőle, hogy ez késő lesz és pyrrhuszi győzelem lesz. Úgy gondolom, hogy ezt gyorsítani kell a konkrét intézkedésekkel és emiatt nem áll módomban elfogadni a választ. (Taps.) ELNÖK: Kérdem az országgyűlést, hogy elfogadja-e az interpellációra adott választ? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) 35-en elfogadták a választ. Kérdem, hogy ki nem fogadja el a választ? (Szavazás.) Ezt nem is kell számolni. Ki tartózkodott a szavazástól? Megállapítom, hogy az országgyűlés szótöbbséggel nem fogadta el a vaiaszt, ezért a témát a terv- és költségvetési bizottságnak adom ki, amely a következő ülésszakon válaszol a kérdésre. KOVÁCS ANDRÁS: Kérhetnék még szót? (Képviselők tiltakoznak.) Szeretnék javaslatot tenni, miután a következő ülésszak már késő ebben, úgy gondolom — mivel a kormányprogram megvalósítása valamenynyiünk érdeke - a kormány felelőssége legalább akkora, mint a parlamenté, én úgy gondolom: a parlament hívja fel a kormányt arra, hogy meghatározott időn belül és nem általánosságban hozzon intézkedést annak érdekében, hogy a hitelkonstrukciók, a hitelpolitika abba az irányba változzon, ahogyan az interpellációmban kértem. Mi a kormányban megbízhatunk, úgy gondolom. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tekintettel arra, hogy a kormányt mi választottuk, nem ennyiben, hanem általában megbízunk benne, (Derültség.) és tekintettel arra, hogy az el nem fogadott interpellációval megfelelő bizottságnak kell foglalkoznia, az a tény, hogy jelentést tesz a következő ülésszakon, nem azt jelenti, hogy addig nem történhet intézkedés. (Taps.) Teljesen világos, hogy a bizottság foglalkozik az üggyel és a kormány-