Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-24

1929 Az Országgyűlés 24. ülése, 19 ruházati árakat csökkentették, vagy mérsékelni fogják. Az árfeszültség enyhül majd, de változatlanul nagy a társadalmi igény a gyermekneveléssel kapcsolatos anyagi problémák enyhítésére. Vonatkozik ez különösen a csecsemőruházat adókulcsának csökkentésére. A gyermekes családok helyzetének javítása csak úgy képzelhető el, ha annak költségvetési ellentételét megteremtjük, mert e téren a pénzügyi lehetőségek hiányában nincs mozgásterünk. Két-három megoldási javaslatot vizsgálunk. Felhatalmazást kérek ana, hogy az elképzelt lehetőségeket a parlament ad hoc bizottságával együtt alakíthassuk ki. Ha olyan megoldásra jutunk — egyetértésben a szakszervezetekkel —, amely eldönthető a kormány hatáskörében, intézkedünk, s erről a nyári ülésszakon tájékoztatjuk a parlamentet. Ha az intézkedés a parlament döntését kívánja, javaslatunkat az Országgyűlés elé terjesztjük. Kérem ehhez a tisztelt képviselők támogatását. Itt térek ki dr. Balogh Károly országgyűlési képviselőnek a lakossági közműtársulások általános forgalmi adó fizetési kötelezettségéről hozzám intézett kérdésére. Javasolja, hogy a víz- és csatornamű társulások és minden más lakossági közmű-társulás az általános forgalmi adót teljes körűen visszaigényelhesse. A javaslatnak két eleme van. A víz- és csatornaberuházások költségei között felmerült általános forgalmi adót a törvény rendelkezéseinek megfelelően minden jogi személy teljes körűen visszaigényelheti. Sajnos - törvényeink szerint — a lakossági társulás nem jogi személy, ezért a közvetlen visszatérítésnek e pillanatban jogi akadálya van. De a problémát meg kell oldani. Ezt a vonatkozó jogszabályok módosításáig úgy tesszük, hogy a lakosság víz- és csatorna-társulásai a költségeik között elszámolt forgalmi adóval azonos nagyságú állami támogatást vehetnek igénybe az adóhivataltól. Az eljárás automatikus lesz, a költségvetésnek többletkiadást nem okoz, a víz- és csatornamű társulások anyagi terheit, adminisztrációját, a lakossági hozzájárulás összegét nem növeli. Más a helyzet az egyéb közműtársulások, tehát a lakossági villany-, gáz- és úttársulásoknál. Erre a társulási körre jelenleg - tudatosan - nem terjed ki az általános forgalmi adó visszaigénylésének kedvezményes lehetősége. Egyetértek Balogh Károly képviselővel abban, hogy a településfejlesztés, a közművesítés, mindenekelőtt a lakásépítés feltételeinek megteremtése fontos cél. Érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a lakossági közműtársulások a villany-, a gáz- és az útberuházások területén is szaporodjanak. Azt is elfogadhatónak tartom, hogy ezek a közműtársulások a víz- és csatornaműtársulásokhoz hasonló kedvezményekben részesüljenek. Ez a kedvezményes kezelés — amely ebben a körben is teljes körű általános forgalmi adó-visszatérítést tenne lehetővé - 1988-ban mintegy 450 millió forint nem tervezett bevétel-kiesést okozna a költségvetésnek, egyidejűleg azonos mértékben növelné a beruházásokat. Ezt a terhet most nem vállalhatjuk. Tovább keressük a megoldás lehetőségeit. A vizsgálat l március 17-én, csütörtökön 1930 eredményéről Balogh Károly képviselőt külön tájékoztatom. Visszatérve a közvéleményt erősen foglalkoztató árkérdésekre, úgy gondolom, ezúttal is hangsúlyoznom kell, hogy az árak alakulásával kapcsolatos törekvéseink sorsa a termelésben dől el. Az év elején megvalósult árváltozások az idei árterv, a 15%-os fogyasztói áremelkedés realitását nem kérdőjelezik meg. Mint ismeretes, az elmúlt napokban a Minisztertanács irányelvekben fogalmazta meg a vállalati árpolitika követelményeit. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy terven felüli áremelést előidéző központi intézkedést nem hoz, állami gazdasági intervencióval, a kínálat ösztönzésével, az érvényes árszabályok betartatásával gátat szab az áremelkedéseknek. Az indokolatlan áremelések elleni fellépésben kéri a társadalmi szervezetek és a lakosság együttműködését, örvendetesnek tartja, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Gazdasági Kamara ugyancsak támogatja a Minisztertanács törekvéseit. Tisztelt Parlament! Hat képviselő javaslatot juttatott el az országgyűlés elnökéhez, amelyben kérik, hogy a Magyarországon letelepedni szándékozó külföldiek helyzetének javítása érdekében hozzunk létre egy külön pénzügyi alapot. A Minisztertanács február 25-i üléséről tartott kormányszóvivői tájékoztatóból is kitűnt, hogy a Minisztertanács már foglalkozott a hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeinek intézésével. Erre a célra a közelmúltban tárcaközi bizottság alakult, amely megkezdte munkáját. A képviselők javaslatával a kormány egyetért és más előirányzatok terhére 300 millió forint átcsoportosítását tervezi e célra. A kormány nevében kérem ehhez a parlament egyetértését. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Először kérdem, hogy a pénzügyminiszter tájékoztatóját az adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól tudomásul veszi-e a parlament? (Igen.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a pénzügyminiszter tájékoztatóját tudomásul vette. Másodszor kérdezem a tisztelt országgyűlést, hogy a 300 millió forint értékű letelepedési alap létesítését — a pénzügyminiszter válaszának megfelelően — elfogadja-e? Aki igen, kérem, tartsa fel a kezét! (Megtörténik, részben.) Köszönöm. Ki van ellene? Dr. PAULINI MÁRTA: Nem tudjuk, honnan lesz átcsoportosítva... ELNÖK: Ezt nyilván át kell tekinteni. Először elvileg kell szavazni, hogy ennyi pénzt összeszedjünk. Tehát ki van ellene? (Tizenketten.) Ki tartózkodott? (Tizen.) Megállapítom, hogy a javaslatot 12 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a parlament elfogadta. Most hatvan perces ebédszünetet javasolok. (Szünet: 13.13-14.16. Elnök: Sarlós István)