Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-23

1813 Az Országgyűlés 23. ülése, 1988. március 16-án, szerdán 1814 források bevonása is szükséges, ágazati, területi és la­kossági forrásoké egyaránt. A közúti közlekedés, valamint az össztársadalmi érdek azonossága is nyilvánvaló: a gazdaság és a lakos­ság szállítási igényeinek időre történő — többnyire gyors — kielégítése, de úgy, hogy ez gazdaságos, biz­tonságos és környezetkímélő legyen, a lakossági igé­nyeknél még a kényelem hangoztatása is megjelenik mind a két oldalról. Néhány szempont viszont az előbbiek közül egy­mással nehezen összeegyeztethető, míg mások köny­nyen összeegyeztethetőek. ïgy jelentős ellentmondás feszül a gyorsaság valamint a takarékosság, a bizton­ság és a környezetvédelem, a gazdaságosság és a ké­nyelem szempontjai között. Többek között ezek a tényezők is szerepet játsza­nak a közlekedésből származó veszteségek kialakulá­sában. Például az időveszteség, amelyet az országos munkaidőalap négy százalékára becsülnek, a más okokból is adódó energiaveszteség, amelynek értéke 14,5 milliárd forintra becsült, a környezetnek oko­zott mintegy 4-5 milliárd forintban számszerűsített, de olykor helyrehozhatatlan kár, a közúti közlekedési balesetekből származó népgazdasági veszteség, amely­nek mértéke megközelíti a nemzeti jövedelem 11%­át, és nem utolsó sorban az évi 25 ezer körüli baleseti sérült és közel kétezer — 1.500—1.700 — ha­lálesetnek a számokkal ki sem fejezhető vesztesége. A gazdaság egyes szereplőinek egymással, valamint a természet- és műemlékvédelemmel való érdekütkö­zései, a lakosság helyileg is változó érdekeinek egyre fokozódó kifejeződése állandó feszültségek forrása, az érdekütköztetés és feloldás folyamatos feladatot jelent a közlekedés szervezői és vezetői számára. Itt térnék vissza a törvény szemléletéhez, nevezete­sen ahhoz, hogy mennyiben fejezi ki a legfontosabb érték, az emberi élet és egészség érdekeit. Vélemé­nyem szerint a legtöbb paragrafus ezt az igényt jól ki­elégíti. Az alapvető jogokkal; a forgalomszabályozás­sal, az üzemeltetés műszaki feltételeivel, biztonságá­val, a résztvevők nevelésével és oktatásával, a kezelők feladataival, az ellenőrzéssel foglalkozó cikkelyek egy­aránt védik a közlekedés aktív és passzív részeseit, em­berközpontúnak minősíthetők. A legnagyobb lehető­ség azonban ilyen szempontok figyelembevételére a fejlesztésekre vonatkozó részben lenne. Az idevonatkozó 11. és 12. §-ban a fejlesztések szempontjai azonban nem neveznek meg még baleset­védelmi szempontot sem, a környezetvédelmi szem­pont pedig nem foglal magában minden közlekedéssel kapcsolatos egészségvédelmi szempontot. Csupán a végrehajtási rendelet 5. §-ának idevonatkozó 3. be­kezdése céloz ilyen feladatokra: : a gyalogos és jármű­forgalom elkülönítésére és a kerékpárutak fejlesztésé­re. Ezért javasoltam a megelőző véleményező bizott­sági ülésen, hogy az egészségvédelmi szempont a 12. § második bekezdésében külön megnevezve is je­lenjen meg, ne csupán az „egyéb, nem közlekedési szempontok" szövegrészében legyen értelmezhető. A bizottságok ezt a javaslatomat valószínűleg megfele­lő indoklás és alátámasztás hiányában elvetették. Ek­kor elgondolkoztam. Ugyan számomra az előbbi ösz­szefüggés és annak fontossága evidens, mégis mivel tudnám indokolni javaslatomat, melyek a közúti köz­lekedés és az egészségvédelem olyan kapcsolatai, ame­lyek nem tartoznak a balesetvédelem körébe — hisz ez egyaránt közlekedési és egészségügyi szempont —, és nem foglalhatók a környezetvédelem fogalomkörébe sem. Belelapozva a betegségek nemzetközi osztályozásá­ba, szinte nem találtam olyan fejezetet, amelyben ne lehetne kimutatni, részleges vagy akár esetenkénti tel­jes kóroki kapcsolatot a közlekedés és az egyes kór­formák között. így például a magas vérnyomás vagy a fekélybetegség kiváltásában — természetesen más okok mellett — jelentős szerepe lehet a közlekedési sztresszhelyzetek gyakoriságának, erősségének és tar­tósságának, az utazási és járművezetési feltételek kul­turálatlanságának. Az autópályák járulékos létesítmé­nyei, a vendéglátóhelyek, a higiénés helyiségek emész­tőszervi panaszok illetve fertőző betegségek megelőzé­sében is szerepet játszhatnak. A kényelmetlen, ergo­nómiai szempontokat figyelmen kívül hagyó jármű­vek mozgásszervi betegségek létrejöttét okozhatják. A korszerűtlen betegszállítójárművek pedig a betegel­látás feltételeit jelentősen rontják stb., stb. Az elkerülő utak építése ott, ahol ezt a forgalom indokolja, és a település érdekei is ezt kívánják, szá­mos közlekedési ártalomtól tudja mentesíteni a lakos­ságot. Mindezeket azért soroltam fel, hogy indokol­jam szövegmódosító javaslatom fenntartását, neveze­tesen azt, hogy a 12. § 2. bekezdésébe kerüljön be az egészségvédelmi szempont kifejezés is. Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék még szólni a lakóterületen belü­li érdekütközésekről is, erről ugyan Urban elvtárs is szólt már expozéjában és némely érdekütköztetésre több képviselőtársam is figyelmeztetett. Ilyen érdek­ütközés alapvetően a közút melletti ingatlantulajdo­nosok, és használók valamint a közút más használói­nak érdekellentéte. Természetesen mindenki azt sze­retné, ha a háza előtt szilárd burkolatú közút lenne, de ehhez többnyire hozzáteszi, hogy legjobb lenne ha csak az ott lakók használnák, különösen a várakozás esetén érvényes ez a kívánalom. Kivétel ez alól a kereskedelem és a szolgáltatás, mert egységei a minél forgalmasabb helyet kedvelik de ők is csak akkor, ha ugyanott parkolási lehetőség is van. Az e kérdéssel kapcsolatos viták szinte végtelenek, újra és újra ki­újulnak, gyakran igényelnek forgalomszervezési mó­dosításokat és türelmes munkát a közlekedési hatósá­gok részéről. A 32. § szabályozza a helyi érdekeket szolgáló közutaknál az útépítési együttműködés kérdését. Sze­retném felhívni a figyelmet arra a problémára, amely akkor keletkezhet, ha egy ilyen tanácsi közút kiépíté­sénél alacsony szintű útépítési együttműködés valósul meg. Ilyen például amikor a tanács adja az anyagot, s az úgynevezett műszaki ellenőrzést, a lakosság pedig társadalmi munkában vesz részt az építésben. Nagy a veszélye a szakszerűtlen kivitelezésnek, nehéz a fele-

Next

/
Thumbnails
Contents