Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-22

1693 Az Országgyűlés 22. ülése, 1987. december 17-én, csütörtökön 1694 azonban ez a megoldás az Elnöki Tanácsnak az alkotmányban megállapított helyettesítő jogkörét korlátozza, szükségessé válik az alkotmány módosítása is. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a bizottság a parlamenthez a jelentéssel egyidejűleg beterjesztette. Bejelentem, hogy a bizottságnak a jogalkotásról szóló, a törvényjavaslattal kapcsolatban benyújtott módosító és kiegészítő indítványával, továbbá az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatával a Minisztertanács nevében érdemben egyetértek és elfogadásukat ajánlom. Az Alkotmányt módosító törvényjavaslat szövegéül azonban a következőket javaslom: „Ha az országgyűlés nem ülésezik, az országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja. Az alkotmányt azonban nem változtathatja meg." Eddig a most hatályos szöveg. Folytatva: „és nem alkothat jogszabályt olyan tárgykörben, amelynek szabályozása az országgyűlés hatáskörébe tartozik". Tisztelt Országgyűlés! Ez a módosító javaslat a jogi bizottság módosító javaslatától csupán egy szóban tér el, ahol is a jogi bizottság társadalmi viszonyokat mond, én pedig tárgykört mondtam, ennek a módosításnak, ennek a javaslatnak egyszerűen az az indoka, hogy a társadalmi viszony sokkal tágabb fogalom, a törvényben meghatározott tárgykör pedig azt jelenti, hogy tulajdonképpen azokról a tárgykörökről van szó, amelyeket a mostani törvényjavaslat pontosan felsorol. Hangsúlyozni szeretném, hogy a törvények szerepének érzékelhető változáshoz, az említett jogi garanciák mellett, arra is szükség van, hogy az országgyűlés működése korszerűsödjék, az ülésszakok időtartama a feladatokhoz igazodjék és kialakuljanak a hatékony tárgyalás módszerei és feltételei. Enélkül ugyanis a megszaporodott feladatok érdemi ellátása csorbát szenved. E témakörben felhívom a tisztelt képviselő elvtársak figyelmét arra, hogy a törvényjavaslat szerint az Elnöki Tanács saját hatáskörében is bocsáthat ki törvényerejű rendeleteket, főként az alkotmányban megállapított feladatok ellátása során, így például a nemzetközi szerződések körében. A törvényhozási kör pontosabb meghatározása azt is elősegítené, hogy a legfelsőbb állami szerveknek az alkotmányban meghatározott funkciója a jogalkotásban is következetesebben jusson érvényre. Az országgyűlés állapítsa meg az életviszonyokat alapvetően, hosszabb távra meghatározó szabályokat, a Minisztertanács pedig továbbra is központi helyet töltsön be a jogalkotásban, egyrészt, mint a törvényjavaslatok előkészítője, másrészt, mint önálló jogalkotó. A Minisztertanácsnak ugyanis alkotmányos kötelessége, hogy a törvények, törvényerejű rendeletek végrehajtását jogszabályok kibocsátásával is segítse. A törvényhozás szerepéhez kapcsolódva szeretném megemlíteni a javaslatnak azt a rendelkezését, amely szerint a Minisztertanácsnak kötelessége, hogy beszámoljon az 5 éves jogalkotási programról és annak végrehajtásáról az Országgyűlésnek. Minthogy a program a Minisztertanácsnak a törvényjavaslatok előkészítésével kapcsolatos feladatait is tartalmazza, a beszámoló elősegítheti a törvényhozás — tárgyakra vonatkozó rendelkezések érvényre juttatását, illetőleg a bizottságnak és a képviselőknek a törvényelőkészítésben való közreműködését. Hasonlóképpen új a javaslatban annak a szabályozása, hogy mi a teendő, ha az országgyűlés valamelyik bizottsága, vagy képviselő kezdeményez törvényt, hogyan történik az Üyen javaslat előkészítése. Véleményem szerint ez akkor válik majd gyakorlattá, ha az Országgyűlés gyakrabban a törvények módosításának is fóruma lesz. Tisztelt Elvtársnők, Elvtársak! Jó jogszabály csak az lehet, amely végrehajtható és amelyet valóban végre is hajtanak. Ennek feltétele pedig az, hogy a jogalkotó a lehető legpontosabban ismerje azokat az érdekeket, amelyeket a jogszabály érint. Az érdekviszonyok azonban olyan bonyolultak, hogy lehetetlen jó jogszabályt alkotni az érintettek közreműködése nélkül, íróasztal mellől. Hogyan jut kifejezésre a törvényjavaslatban a demokratizmus követelménye? A javaslat második fejezetében előírja, hogy az állampolgárok közvetlenül, vagy képviselőik útján vegyenek részt a jogszabályok előkészítésében, illetőleg megalkotásában. Kimondja továbbá azt is, hogy a társadalmi szerveket és az érdekképviseleti szerveket is be kell vonni olyan jogszabályok tervezetének előkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetve társadalmi viszonyokat érintik. Az érdekképviseleti szerveknek ez a joga nem korlátozza az egyes szerveknek külön jogszabályban foglalt, a jogszabály alkotással kapcsolatos egyetértési jogát, hanem további jogosultságot jelent. Ugyancsak újabb lehetősége e szervezeteknek, hogy ha a jogszabály előkészítéssel kapcsolatos jogai sérelmet szenvednek, akkor intézkedés végett a Minisztertanácshoz fordulhatnak, mint olyan szervhez, amelynek az előkészítés adott szakaszában lehetősége van a hiba gyors orvoslására. Az egyéb lehetőségek, mint az Alkotmányjogi Tanácshoz való fordulás természetesen változatlanul megmaradnak. A jogszabály előkészítésben a társadalmi vitáknak már több évtizedes hagyománya van és joggal tekinthetjük ezt a demokratizmus egyik fokmérőjének is. Az elmúlt években nem volt olyan átfogó törvényi szabályozás, amelyben valamilyen formában ne kértük volna az érdekeltek véleményét. A javaslat most a jogszabályelőkészítés részeként külön szabályozza a társadalmi vitákkal kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, amelyeket eddig csak belső Minisztertanácsi határozatok rendeztek. Lényeges szabály, hogy a vitát az érdekelt társadalmi érdekképviseleti szervek is kezdeményezhetik és azt olyan időpontban kell lefolytatni, hogy az észrevételeket, javaslatokat a jogszabályelőkészítésnél hasznosítani lehessen. Garanciális rendelkezés, hogy a jogalkotó szervet tájékoztatni kell a társadalmi vitában felmerült javaslatokról, ideértve azokat is, amelyeket nem vettek figyelembe. A jogalkotással kapcsolatos alapvető, sajnos gyakran mellőzött követelmény, hogy a jogszabályok világosan, közérthetően és a magyar nyelv szabályai szerint legyenek megszö-