Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1619 Az Országgyűlés 21. ülése, 1 és ahová a kivitelünk az utóbbi években gyorsan emelkedett, és először kapcsolataink történetében ebben az évben a forgalom eléri az 500 millió dollárt, sok még a vállalataink által kihasználatlan lehetőség. A nem szocialista világhoz fűződő gazdasági kapcsolataink jelentőségét aláhúzza és egyben hazai teljesítményünket is az minősíti igazán, ha a zord külgazdasági körülmények között a legigényesebb piacokon erősítjük helytállásunkat, érünk el exportsikereket. A fejlődő országokban a hagyományosnak számító piacainkon egyenlőre további nehézséggel kell számolni. Kereskedelmi kapcsolatainkat igyekszünk az államközi kapcsolatok eszközeivel is megalapozni, s a kormány figyelemmel kíséri az exporthitelnyújtás tevékenységét is és szerény lehetőségeink között ezeket elő is segítjük. A világgazdaság egészére is nyomasztóan hat a fejlődő országok egy részének súlyos eladósodása, aminek következtében a számukra fontos importot sem tudják kifizetni. A fejlődő világ más része gyors és hatékony irányítási és expanzív külgazdasági politika révén velünk szemben sok vonatkozásban kedvezményezett kereskedelempolitikai helyzetben versenytársunkká, de legalább is egyenrangú partnerünkké vált. E piacokon is tért nyerhetünk, de ehhez nemcsak új termékekre, hanem újfajta kereskedelmi módszerekre is szükség van. Tisztelt Országgyűlés! A kormány gazdasági diplomáciáia igyekszik elhárítani az akadályokat és felszínre hozni az új lehetőségeket, de a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak konkrét tartalmat csak a vállalatok adhatnak. 1988-ban minőségileg új helyzetet teremtünk. Egy szűk terméklistát leszámítva minden vállalat számára szabaddá válik a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi tevékenység. Meggyőződésem, hogy ez új erőket szabadít fel élénkítően és ösztönzően fog hatni vállalataink aktivitására. A kormányzat részéről gyors ütemben törekszünk arra, hogy a szabályozás és az ösztönzés megfelelő elemeit az új helyzethez igazítsuk. Fontosnak tartom, hogy a vállalatok nemcsak a közvetlen külkereskedés puszta lehetőségeit kapják meg, hanem az ehhez szükséges igényes piacfeltáró és aiánlati munka eszközei és forrásai is rendelkezésükre álljanak, mégpedig az exportteljesítménnyel szorosan összekapcsolódva, ide értve természetesen új termékek piacra vitelét és új piacok eredményes meghódítását is. A növekvő számú külkereskedő vállalatokat a kormányzat olymódon is segíteni fogja, hogy a külső piacokra vonatkozó információk, a helyszíni tanácsadás és útbaigazítás, áruink külföldi bemutatása és propagálása, az üzleti kapcsolatok felkutatása terén könnyen hozzáférhető és jól hasznosítható szolgáltatásokat alakítunk ki számukra. Az intézkedések egész rendszere kell ahhoz, hogy érvényesítsük a gazdaság exportorientáltságát, hogy a termelést a közvetlen és távlati piaci igények irányítsák. 87. december 16-án, szerdán 1620 Ehhez tartozik terjes külpiaci szervezetünk üzletcentrikussá alakítása, beleértve hivatalos képviseleteinket is. Tisztelt Országgyűlés! Az előző évekhez viszonyítva 1987-ben a gazdaság fejlődésében — mint már Medgyessy elvtárs is megállapította — az élénkülés jegyei tapasztalhatók. Kiemelendőnek tartom, hogy a konvertibilis elszámolású kivitel éppen a legigényesebb piacokon nőtt érzékelhetően. Ez figyelemre méltó eredmény. Látható, hogy a gazdaság fejlődése, ha kismértékben is, de helyes irányban mozdult el. Az eredményekben tükröződik a kormány évközben tett intézkedéseinek, erőfeszítéseinek hatása is, amelyek már a következő időszakban követendő gazdaságpolitika nyomvonalán születtek. A kormány és a vállalatok közötti legutóbbi újszerű konzultációk is azt mutatják, hogy érződik a megújulásra kész vállalatok együttgondolkodása a kormányzattal. A tárgyilagos helyzetelemzéshez az is hozzátartozik, hogy a pozitív változások mellett megfelelően minősítsük a fejlődést kísérő jelentős problémákat és gondokat is, amelyekről az expozé ugyancsak szólt. Az expozéban felsorolt tények is mutatják, hogy a gazdaságban a pénzkínálat és a pénzkereslet között még nem sikerült megfelelő összhangot biztosítani. A belső pénzpiac egyensúlyának javítására banki intézkedések történtek ugyan, hatásuk azonban még nem tekinthető kielégítőnek. A bő likviditás gyengíti a teljesítmény-kényszert, veszélyezteti azt a szándékunkat, hogy a vállalatok szigorúbb feltételek között, elsősorban teljesítményeik javításával érvényesüljenek, és ne az árak emelésével próbáljanak azok elől kitérni. A kormány határozott törekvése, hogy szigorú költségvetési, támogatási és hitelpolitikával egyfelől megakadályozza, hogy a gazdálkodó szervezetek teljesítmény nélkül kapjanak pénzt, másfelől lehetővé tegye, hogy az eredményesen végzett munka után szerzett jövedelmet a vállalatok az eddiginél szabadabban használhassák fel. A szigorúság és az önállóság növelése egymást nem kizáró, hanem ebben az esetben feltételező és kiegészítő elemek. Csak ilyen felfogással érhetjük el, hogy a terv pénzügyileg kidolgozott egyensúlyát évközi folyamatok ne zilálják szét, és elérjük legfőbb céljainkat, az adósság növekedésének lefékezését, a külső és belső egyensúlyi és piaci viszonyok egyidejű és nem egymás rovására történő javítását. Ezt nemcsak szűken értelmezett gazdasági érdekeink, de szavahihetőségünk erősítése, az irántunk megnyilvánuló bizalom és támogatás fenntartása is indokolja. Olyan világban, amikor és ahol az országok majdnem mindegyike azon dolgozik, hogyan tudjon lépést tartani a változásokkal, s a lemaradással való fenyegetés nem egyszerű szólam, hanem bekövetkezett tény, vagy tényleges veszély, különösen fontos, hogy mi mindent, ami rajtunk múlik, megtegyünk ennek elkerülése érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi terv és költségvetés az alapvető prio-