Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1619 Az Országgyűlés 21. ülése, 1 és ahová a kivitelünk az utóbbi években gyorsan emelkedett, és először kapcsolataink történetében ebben az évben a forgalom eléri az 500 millió dol­lárt, sok még a vállalataink által kihasználatlan lehetőség. A nem szocialista világhoz fűződő gazdasági kapcsolataink jelentőségét aláhúzza és egyben hazai teljesítményünket is az minősíti igazán, ha a zord külgazdasági körülmények között a legigényesebb piacokon erősítjük helytállásunkat, érünk el export­sikereket. A fejlődő országokban a hagyományosnak szá­mító piacainkon egyenlőre további nehézséggel kell számolni. Kereskedelmi kapcsolatainkat igyek­szünk az államközi kapcsolatok eszközeivel is meg­alapozni, s a kormány figyelemmel kíséri az export­hitelnyújtás tevékenységét is és szerény lehetősé­geink között ezeket elő is segítjük. A világgazdaság egészére is nyomasztóan hat a fejlődő országok egy részének súlyos eladósodása, aminek következtében a számukra fontos importot sem tudják kifizetni. A fejlődő világ más része gyors és hatékony irányítási és expanzív külgazdasági politika révén velünk szemben sok vonatkozásban kedvezményezett kereskedelempolitikai helyzetben versenytársunkká, de legalább is egyenrangú part­nerünkké vált. E piacokon is tért nyerhetünk, de ehhez nemcsak új termékekre, hanem újfajta keres­kedelmi módszerekre is szükség van. Tisztelt Országgyűlés! A kormány gazdasági diplomáciáia igyekszik el­hárítani az akadályokat és felszínre hozni az új le­hetőségeket, de a nemzetközi gazdasági kapcsola­toknak konkrét tartalmat csak a vállalatok adhatnak. 1988-ban minőségileg új helyzetet teremtünk. Egy szűk terméklistát leszámítva minden vállalat számá­ra szabaddá válik a konvertibilis elszámolású külke­reskedelmi tevékenység. Meggyőződésem, hogy ez új erőket szabadít fel élénkítően és ösztönzően fog hat­ni vállalataink aktivitására. A kormányzat részéről gyors ütemben törek­szünk arra, hogy a szabályozás és az ösztönzés meg­felelő elemeit az új helyzethez igazítsuk. Fontosnak tartom, hogy a vállalatok nemcsak a közvetlen kül­kereskedés puszta lehetőségeit kapják meg, hanem az ehhez szükséges igényes piacfeltáró és aiánlati munka eszközei és forrásai is rendelkezésükre állja­nak, mégpedig az exportteljesítménnyel szorosan összekapcsolódva, ide értve természetesen új ter­mékek piacra vitelét és új piacok eredményes meg­hódítását is. A növekvő számú külkereskedő vállalatokat a kormányzat olymódon is segíteni fogja, hogy a külső piacokra vonatkozó információk, a helyszíni tanácsadás és útbaigazítás, áruink külföldi bemuta­tása és propagálása, az üzleti kapcsolatok felkutatása terén könnyen hozzáférhető és jól hasznosítható szolgáltatásokat alakítunk ki számukra. Az intéz­kedések egész rendszere kell ahhoz, hogy érvényesít­sük a gazdaság exportorientáltságát, hogy a terme­lést a közvetlen és távlati piaci igények irányítsák. 87. december 16-án, szerdán 1620 Ehhez tartozik terjes külpiaci szervezetünk üzlet­centrikussá alakítása, beleértve hivatalos képvisele­teinket is. Tisztelt Országgyűlés! Az előző évekhez viszonyítva 1987-ben a gazda­ság fejlődésében — mint már Medgyessy elvtárs is megállapította — az élénkülés jegyei tapasztalhatók. Kiemelendőnek tartom, hogy a konvertibilis elszá­molású kivitel éppen a legigényesebb piacokon nőtt érzékelhetően. Ez figyelemre méltó eredmény. Lát­ható, hogy a gazdaság fejlődése, ha kismértékben is, de helyes irányban mozdult el. Az eredményekben tükröződik a kormány év­közben tett intézkedéseinek, erőfeszítéseinek hatása is, amelyek már a következő időszakban követendő gazdaságpolitika nyomvonalán születtek. A kormány és a vállalatok közötti legutóbbi újszerű konzultá­ciók is azt mutatják, hogy érződik a megújulásra kész vállalatok együttgondolkodása a kormányzattal. A tárgyilagos helyzetelemzéshez az is hozzátar­tozik, hogy a pozitív változások mellett megfelelően minősítsük a fejlődést kísérő jelentős problémákat és gondokat is, amelyekről az expozé ugyancsak szólt. Az expozéban felsorolt tények is mutatják, hogy a gazdaságban a pénzkínálat és a pénzkereslet között még nem sikerült megfelelő összhangot biz­tosítani. A belső pénzpiac egyensúlyának javítására banki intézkedések történtek ugyan, hatásuk azon­ban még nem tekinthető kielégítőnek. A bő lik­viditás gyengíti a teljesítmény-kényszert, veszélyez­teti azt a szándékunkat, hogy a vállalatok szigorúbb feltételek között, elsősorban teljesítményeik javítá­sával érvényesüljenek, és ne az árak emelésével pró­báljanak azok elől kitérni. A kormány határozott törekvése, hogy szigorú költségvetési, támogatási és hitelpolitikával egyfelől megakadályozza, hogy a gazdálkodó szervezetek tel­jesítmény nélkül kapjanak pénzt, másfelől lehetővé tegye, hogy az eredményesen végzett munka után szerzett jövedelmet a vállalatok az eddiginél szaba­dabban használhassák fel. A szigorúság és az önállóság növelése egymást nem kizáró, hanem ebben az esetben feltételező és kiegé­szítő elemek. Csak ilyen felfogással érhetjük el, hogy a terv pénzügyileg kidolgozott egyensúlyát évközi folyamatok ne zilálják szét, és elérjük legfőbb céljain­kat, az adósság növekedésének lefékezését, a kül­ső és belső egyensúlyi és piaci viszonyok egyidejű és nem egymás rovására történő javítását. Ezt nem­csak szűken értelmezett gazdasági érdekeink, de szavahihetőségünk erősítése, az irántunk megnyil­vánuló bizalom és támogatás fenntartása is indokol­ja. Olyan világban, amikor és ahol az országok majd­nem mindegyike azon dolgozik, hogyan tudjon lé­pést tartani a változásokkal, s a lemaradással való fenyegetés nem egyszerű szólam, hanem bekövet­kezett tény, vagy tényleges veszély, különösen fon­tos, hogy mi mindent, ami rajtunk múlik, megte­gyünk ennek elkerülése érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi terv és költségvetés az alapvető prio-

Next

/
Thumbnails
Contents