Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1595 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1596 Tisztelt Ház! Az ár- és adóreform hatására az állami költségvetés, de méginkább az államháztartás szerkezete markáns módon megváltozik. Az államháztartási mérleg bevételeinek 45 százaléka helyett csak 30 százaléka származik jövőre a vállalatoktól. A személyi jövedelemadó bevezetésének hatására a lakossági befizetések aránya 5 százalékról több mint kétszeresére emelkedik. Ugyancsak nő 16 százalék pontról 26 százalékra — a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya. A kiadások szerkezete is módosul, érezhetően mérséklődik a vállalati támogatások és adóvisszatérítések együttes összegének részaránya. A bérbruttósítás, a részleges árellentételezések és a szociálpolitikai intézkedések hatására viszont közel 8 százalékponttal nő a társadalmi közkiadások súlya. Ahogyan arról az őszi ülésszakon már szó volt, 1988-ban a személyi jövedelemadó — mint tanácsi költségvetési bevétel — a megszűnő vállalati, városi és községi hozzájárulás, valamint a béradó helyébe lép, ezért a tanácsok közötti elosztása ugyanúgy lélekszám-arányosán történik. 1989-re azonban előkészítjük, hogy az adott településen keletkezett személyi jövedelemadóbevétel az adott helyi tanács bevétele legyen. A költségvetési irányelveket a Terv- és Költségvetési Bizottság ülésén előzetesen megvitattuk. A kormány felhatalmazásával arról is tájékoztattam a tisztelt képviselőket akkor, hogy a belső pénzügyi egyensúly érdekében, az eredeti szándékokhoz képest jelentősen mérsékelni kellett a költségvetési szervek támogatását, ezen belül az oktatási és az egészségügyi kiadásokat is. A közkiadások nem a társadalmi szükséglethez, és a szakmai igényekhez, hanem az anyagi lehetőségekhez igazodnak. A költségvetés helyzete ezen a területen is komoly korlát. A képviselőknek a megelőző vitákon az volt a véleményük, hogy a javasolt mértékű csökkentés az amúgyis leromlott egészségügyi és oktatási hálózat működését oly mértékben veszélyeztetné, hogy sok helyen lehetetlenülés következne be. A javaslatokra a kormány ismét áttekintette a költségvetési szervek előirányzatait, s az oktatás- és egészségügy területén más közkiadásokhoz képest szerényebb követelményt támasztott, és a gyógyszerek térítési díjának 1988. évi emelését is levette a napirendről. így összességében az ár- és adóreform hatása nélkül a központi költségvetési szervek támogatásának és a tanácsok működési kiadásainak növekedése 8—9 százalék. Tudjuk, hogy az egészségügy helyzete nehéz, hiszen a kiadások reálértékét itt sem lehet megőrizni. Ezt igyekezett a kormányzat néhány kiemelt ponton enyhíteni. így előrelépés történik a nagy értékű műszerek beszerzése területén. Ezek a korszerű eszközök különösen vidéken fogják javítani a diagnosztikai feltételeket. A szegedi, a debreceni és a pécsi orvostudományi egyetemeken három új, a legkorszerűbb technikát képviselő rétegfelvételre alkalmas komputer-tomográf, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben a központi idegrendszer vizsgálatára szolgáló műszer, Borsod megyében pedig mindkét berendezés segíti a gyógyítást. A működtetés költségvetési feltételei adottak. Az újonnan beszerzett és a már meglevő műszerállomány hatékony, több műszakos üzemeltetése az országos ellátást biztosítja. Jövőnk szempontjából rendkívül fontos, hogy gyermekeinket milyen felkészültséggel indítjuk útnak. Lehetőségeink sajnos csak arra elegendőek, hogy néhány kiemelt területen, és ott is csak szerény mértékben javítsuk az oktatási körülményeket. Figyelmet fordítunk a középiskolai tantermek építésére, tekintettel a demográfiai hullámra. Támogatjuk az idegennyelvek tanulását, a kétnyelvű gimnáziumi osztályok indítását, a tagozatos képzés bővítését. A felsőoktatásban a kormány Felsőoktatási Fejlesztési Alapot hoz létre. Az alap főként a műszaki előrehaladás szempontjából kiemelkedő jelentőségű informatikai, robottechnikai és biotechnológiai oktatásnak a korszerűsítését és a felsőoktatás műszerellátását szolgálja. Folytatjuk a már megkezdett egyetemi rekonstrukciókat. A tanulmányi ösztöndíj-rendszerhez kapcsolódóan a nyelvtanulást külön is ösztönözni kívánjuk. A kormány az Országgyűlés őszi ülésszakán ígéretet tett arra, hogy forrásokat biztosít a művészek honoráriumának az emelésére. Összesen 200 millió forint intézményi, illetőleg vállalati támogatást irányoztunk elő e célra. A honorárium összegében több területen a művész és a megbízó intézmény, vállalat a jövőben szabadon állapodhat meg. Az elmúlt években a költségvetési szervek kiadásainak növekedési üteme elmaradt az előző ötéves terv időszakának lehetőségétől. Ellensúlyozására már eddig is fokozatosan oldottuk a gazdálkodás kötöttségeit. A tanácsoknál 1986-tól, a minisztériumoknál és országos hatáskörű szervezeteknél ez évtől egységes pénzalapgazdálkodási rend működik, amely módot ad a beruházási, felújítási, működési források együttes kezelésére, azok rugalmas átcsoportosítására. Az irányító szervek 1988-tól felhatalmazást kapnak arra, hogy az egységes pénzalappal történő gazdálkodási kísérletbe újabb intézményeket vonjanak be, mert az idei kísérleti tapasztalatok igen kedvezőek. Az a meggyőződésünk, hogy lehetővé kell tenni azt, hogy a kevesebb pénzt az intézmények szándékaik szerint csoportosíthassák át és ott takarítsanak meg, ahol az a legésszerűbb és a legkevesebb gondot okozza. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a kormánynak elhatározott szándéka az improduktív kiadások, az állami bürokrácia visszaszorítása. Kedves Képviselők! A védelem és egyéb fegyveres területek jövő évi működési és fenntartási kiadásaira 56,4 milliárd forintot fordítunk. Az összeg nominális növekedése döntően az ár- és adóreform következménye, reálértéken egy százalék növekedéssel számolunk. Összhangban az általános szigorítással ezen a területen sem tudunk olyan fejlődést biztosítani, mint amivel az ötéves terv számolt, a jövő évre tervezett kiadás ennél négymilliárd forinttal alacsonyabb. Az összes fegyveres testületeknél megvalósuló beruházás, valamivel több, mint hatmilliárd forintot tesz ki, amelynek 63 százaléka lakásépítési, illetve közcélú egészségügyi, oktatási, közművelődési célt szolgál.