Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1597 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1598 A közrend és közbiztonság megtartása, társadalmi és gazdasági rendünk védelme fokozott erőfeszítése­ket követel a Belügyminisztérium szerveitől. Az 1988. évi költségvetési előirányzat ez évhez képest az adó­reform hatásait kiszűrve 1,3 milliárd forinttal nő. A növekmény a Belügyminisztériumnál lehetőséget nyújt az eddigieknél fejlettebb eszközök alkalmazásá­ra, elsősorban a hatékony bűnmegelőzés, felderítés és bizonyítás terén. Fedezetet nyújt a külföldi utazási könnyítésekkel együttjáró útlevél-ügyintézési kiadá­sokra is. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a kormányprogram vitáján már szó volt ró­la, a kormány számára biztonságot, a gazdálkodó szer­vezetek számára garanciát ad az, hogy az Országgyűlés figyelemmel kíséri, ellenőrzi és támogatja tevékenysé­gét. A társadalmi kontrollt a kormány nemcsak elfo­gadja, de igényli is. Ennek jegyében emelem ki a tör­vényjavaslat néhány olyan pontját, amelyeket a parla­ment folyosóin egyik képviselőtársunkat idézve, csak úgy emlegetnek, hogy a „csengő-számok". Mik is ezek? Az állami pénzügyekről szóló törvény előírásai szerint a rendkívüli helyzetektől eltekintve, s akkor is az Országgyűlés felhatalmazását kérve, a tanácsi támogatásokat kizárólag az Országgyűlés mó­dosíthatja. Hasonló gyakorlatot ajánlunk a központi költségvetési szervek támogatásainál a most benyúj­tott törvényjavaslatban, elsősorban azért, hogy a költ­ségvetés védelme érdekében se születhessenek olyan évközi intézkedések, amelyek az intézményeket lehe­tetlen helyzetbe hozzák, az alapvető ellátást veszé­lyeztetnék. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 milliárd forint, ami közel 15 milliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz képest. Mint ahogy arról a bizottsági üléseken is többször szó esett, a jövő évi gazdasági pénzügyi folyamatok számos bi­zonytalanságot hordoznak magukban, így a költségve­tésnek megfelelő tartalékkal kell rendelkeznie az előre nem látható gondok áthidalására. Ez teszi szükségessé a korábbi években szokásosnál több, tízmilliárd fo­rintnyi tartalék tervezését. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság idén igen széles körűen elemezte az álla­mi költségvetés helyzetét, s arra a következtetésre ju­tott, hogy a jelenlegi körülmények között nagyobb összeg is elkelne ahhoz, hogy kellő biztonsággal néz­hessünk szembe a jövő év ismeretlen hatásaival. A tar­talékra azonban a nemzetközi fizetési mérleg sérelme nélkül csak akkor van fedezet, ha a belső megtakarítá­sok a tervben számítottat meghaladják. Az előterjesz­tett törvényjavaslat tartalmazza, hogy a tízmilliárd fo­rint felhasználására ilyen esetben is csak a parlament jóváhagyásával kerülhet sor. Annak érdekében, hogy a szigorú követelmény a törvény szövegében még vilá­gosabb legyen, a tisztelt Képviselőknek pótlólagosan szétosztott módosítások között e témában pontosí­tás szerepel. A törvényjavaslat az Országgyűlés előzetes tájékoz­tatását írja elő a szénbányászat, a vaskohászat, a hús­termelés és -értékesítés, a Magyar Államvasutak, a sza­nálási és Foglalkoztatási Alap előirányzatainak növe­lése esetén. Azoknál a támogatásoknál pedig, amelyek az előre meghirdetett feltételek szerint normatív mó­don illetik meg a gazdálkodó szervezeteket, hogy csak egy példát említsek, a tervezettnél több műtrágyát használnak fel, ha olyan veszéllyel kell számolnunk, amely a költségvetés elfogadott pozícióját jelentősen megváltoztatná, a szabályozás fenntartása, illetőleg módosítása érdekében a parlament jóváhagyását kell a kormánynak kérnie. A kormány fő törekvése az 1988. évi költségvetés kialakításánál az volt, hogy olyan költségvetést ter­jesszen a tisztelt Országgyűlés elé, amely kellő bizto­síték arra, hogy évközi intézkedésekkel sem a vállala­tok, sem az intézmények gazdálkodását ne kelljen megzavarni. Ez alól mindössze egy kör, a támogatá­sok, a mentességek és a kedvezmények kivételek. A kormány szándéka, hogy a gazdasági folyamatok ki­bontakozását engedi érvényesülni, türelmetlenül nem avatkozik be sem a vállalatok érdekében, sem az eset­leges többlet-jövedelmek lefölözésre. Ugyanakkor nagy következetességgel érvényesíteni fogjuk a pénzmeny­nyiség előre meghirdetett korlátozását, a szigorú költ­ségvetési és banki magatartást. A megérett ügyekben viszont nem szabad és nem is fogjuk kivárni a cselek­véssel a gondok elmélyülését. Úgy véljük, hogy ez a magatartás jobban kiszámítható és minden oldalról bi­zalmat erősítő lesz a gazdálkodók és a társadalom szempontjából is. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetéssel egyidejű­leg előterjesztettük az állami pénzügyekről szóló tör­vény módosítására vonatkozó javaslatunkat is. E mó­dosítások nem helyettesítik a pénzügyi törvénynek a költségvetési reform keretében megvalósítandó átfo­gó korszerűsítését. A törvényjavaslat azt célozza, hogy a pénzügyi rendszer legalapvetőbb szabályait megállapító állami pénzügyi törvény is összhangba ke­rüljön az adóreformmal. Sőt, mint ahogyan azt a kép­viselők az őszi ülésszakon javasolták, a jövőben adót bevezetni, az adózók körét, illetőleg az adó mértékét megváltoztatni csak törvényben lehet. E rendelke­zés összhangban van a holnap tárgyalásra kerülő jogalkotási törvényjavaslattal is. Fontos új eleme a törvényjavaslatnak az, hogy gon­doskodik a személyiséghez fűződő jogok védelméről az adóztatás, illetve a pénzügyi ellenőrzés során. Erre azért van szükség, mert az adóhatóság a jövőben mű­ködése során egy sor, az állampolgárok, a vállalatok életével kapcsolatos, de nem a jövedelmükre vonatko­zó információ birtokába jut. Törvényes biztosítékot indokolt teremteni arra, hogy az adóhatóság tu­domására jutott információk csak a törvényben meg­határozott célra legyenek felhasználhatók. Úgy vél­jük, hogy ezzel a törvénymódosítással újabb lépést te­szünk jogrendünk fejlesztésére, a gazdaságirányítási magatartás kiszámíthatósága és ellenőrzése irányában. Tisztelt Képviselők! A parlament plenáris ülését megelőzően beható, érdemi és élénk viták folytak a bizottságokban, képviselőcsoportok a jövő évi gazda­ságpolitikáról, állami költségvetésről és a beterjesztett állami pénzügyekről szóló törvény módosításáról. A viták alapján a képviselői felvetések azon részét — és

Next

/
Thumbnails
Contents