Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1589 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987, december 16-án, szerdán 1590 importálni, és szocialista viszonylatba exportálni. 1988-ban már 20-25 magyar-szovjet vegyesvállalat fog működni, és ezek várakozásaink szerint mindkét fél számára tartósan előnyös, a fizetési mérleg egészét tekintve kiegyensúlyozott kapcsolatot teremtenek. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évben az egyensúlyi helyzet szükségszerű javítása csak azt teszi lehetővé, hogy viszonylagosan kedvezményezzünk egyes területeket. Ez végigvonul az egész terven, költségvetésen, és csak ennek szellemében értékelhetők a vállalati lehetőségek is. A terv a termelésre helyezi a hangsúlyt a végső fogyasztással szemben. Az 1988. évi népgazdasági terv a belföldi felhasználás 1 százalékos csökkentését tervezi, oly módon, hogy elsőbbséget biztosít a termelő beruházásoknak, a kibontakozás anyagi bázisának megalapozása érdekében. Ez úgy értelmezhető, hogy 2—2,5 százalék fogyasztáscsökkenés ellenére a vállalati beruházások nem csökkennek, sőt mintegy 2 százalékos reálnövekedés várható ezen a téren. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki haladás, amit lehetőségeinkhez mérten kiemelten kezelünk. A fennmaradó és hatókörét tekintve szélesedő nyereségadóvisszatérítés a legjobbak részére, valamint az adókedvezmény a technikai fejlesztésre a gyorsított leírás eszközével szintén ezt szolgálja. Ide sorolható a műszaki fejlesztésben résztvevők számára a haszonból való részesedés lehetősége is. A rendelkezések módot adnak arra, hogy az üzemek költségeik terhére szerezzenek be meghatározott kutatási eszközöket és mérőműszereket, és arra is, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások 67 százalékos nyereségadó-kedvezményt élvezzenek. Beruházásra fordítható a kutatás-fejlesztési ráfordítások 10 százaléka nyereségadó-mentesen. A vásárolt szellemi termékek vagyonként számba vehetők, a műszaki fejlesztési ráfordítások és újítási díjak pedig továbbra is költségként számolhatók el. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység általános forgalmi adó kulcsa nulla. A feldolgozóiparban a központi műszaki fejlesztési befizetés 1988-tól jelentősen csökken, és arányosabban oszlik meg az ágazatok között. Az országos tudományos kutatási alap az 1987. évinél 230 millió forinttal ténylegesen több állami támogatással rendelkezik. Ezen előrelépések nyilvánvalóan csak úgy valósíthatók meg, hogy a régi eszközökből is forrásokat teremtünk az új preferenciára. A központi gazdaságfejlesztési programokat az Állami Tervbizottság felülvizsgálta, aktualizálta céljaikat, módosította megvalósításuk eszközrendszerét, néhányat közülük pedig szüneteltet. Ugyanakkor folytatjuk az elektronika szélesebb társadalmi-gazdasági alkalmazásának programját. Van tehát mód a műszaki fejlesztésre, de a rendszer különféle segítő elemek miatt szerteágazó. Ezért is igen fontos, hogy az érdekeltek minél előbb és minél alaposabban megismerkedjenek a lehetőségekkel. Tisztelt Képviselők! Az 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2—2,5 százalékos csökkenésével számol, és ez nagy próbatétel mindannyiunknak. A népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irányozza elő. Ebből a növekedésből az idén év közben végrehajtott központi áremelések 2,1 százalékot, az adóreformmal összefüggő január elsejei árváltozások 7,6 százalékot, a nem hatósági áras körben számított évközi áremelkedések pedig 5,3 százalékot okoznak. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvénye. A kormány azzal, hogy a termelői és a fogyasztói árak együttmozgását szükségesnek tartja és olyan forgalmi adórendszert dolgozott ki, amely ezt mechanizmusszerűen biztosítja, nem adta fel az antiinflációs politikát. Az új eszközök azonban annak felismerését tükrözik, hogy ennek nem jó, és nem is célravezető módszere, ha a gazdaságban megnyilvánuló inflációs nyomás jelentős részét az állami költségvetési átcsoportosítások, elvonások és támogatások fedezik. Csak a sikeres gazdasági stabilizáció, az egyensúlyi viszonyok helyreállítása, az egészséges termelési szerkezet, a jó kínálat korlátozhatja fokozatosan az árnövekedés mértékét. Ezért is lényeges, hogy a vállalati árpolitika hogyan változik. A kormány feladata az állami ellenőrzés oly módon történő erősítése, amely az új eszközrendszerrel is összhangban van. Erősíteni kell az áralakulásra viszszaható piaci mechanizmusokat. Azokon az ipari és kereskedelmi területeken, ahol monopol helyzet érvényesül, ahol a szakmát jelentős piaci zavar jellemzi, az árhatóság és a gazdálkodó szervezetek között rendszeres árkonzultációra kerül sor. S hogy ez igazi érdekegyeztetés legyen, arról a Magyar Gazdasági Kamara, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Fogyasztók Országos Tanácsa és az illetékes országos érdekképviseleti szervek kell gondoskodjanak. Ez nyilvánosságot, az ármozgások hátterének széles körű megismertetését és megítélését a piaci erőfölénnyel visszaélők gazdasági-társadalmi szankcionálását igényli. Az indokolatlan áremelésekkel szemben az állami akarat és a piaci keresleti-kínálati viszonyok javítása mellett nélkülözhetetlen a társadalmi nyomás a termelők és a kereskedelem felé egyaránt, a reális árpolitika érdekében. A lakosság pénzjövedelme 1988-ban 11-11,5 százalékkal fog növekedni. S bár a teljesítmények fokozása azt kívánná, hogy ezen belül a bérek és keresetek részaránya emelkedjék, jövőre a szociálpolitikát elkerülhetetlenül előbbre kell sorolni a társadalmi feszültségek enyhítésére. A juttatások súlyának ilyen növekedése nincs összhangban programunkkal, amely a termelésben az érdekeltséget és ösztönzést kívánja előtérbe helyezni. Ezért a következő években a bérreform előkészítésével az ösztönzés súlyának növelését kell megvalósítani. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagterv az őszi országgyűlésen ismertetett intézkedési keret felső határát meghaladja. Tartalma a három és többgyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó kedvezményen túl, a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára, a kormány által nemrég elfogadott életkörülményt javító intézkedésekkel változott. így a 2425 milliárd forintos csomagterv összege ma már több