Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1591 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1592 mint 27 milliárd forint. A kormány a társadalmi és tömegszervezetekkel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az intézkedéseket illetően. A családi pótlék kérdésében azonban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa is fenntartotta véleményét, amely szerint a családi pótlék 500 forintos növelését támogatja. A népgazdasági terv adott előirányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd forintnyi emelést csak az ösztönzést biztosító kereseti lehetőségek rovására lehetne finanszírozni. Azt pedig ennél jobban már nem lehet megkurtítani. Ugyanakkor teljesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni. Ebből kiindulva a kormány az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának alternatívát terjesztett elő: vagy az anyasági segély 6000 forintról 10 000 forintra emelését, vagy a gyermekek hároméves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobbnak, mert a megdráguló csecsemőruházati cikkek — pelenka, kisruha, csecsemőbútor — leginkább ezt a megoldást támasztja alá. Ezen állásfoglalás birtokában ezek után a kormány is a három év alatti gyeremekek családi pótlékának növelését javasolja azzal, hogy ellentételét a szanálási alap 500 millió forintos csökkentésével keressük meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kevesebb pénz miatt a gyengélkedő vállalatok szanálása során szigorúbb követelményt kell szabni. Ez azonban csak méginkább erősíti általános gazdaságpolitikai törekvéseinket. Javasolom, hogy az Országgyűlés ezt a megoldást fogadja el, a beterjesztett törvényjavaslat módosítás ezt tartalmazza. Tisztelt Országgyűlés! A Szakszervezetek Országos Tanácsa a kormánynyal megállapodott abban, hogy 1988-ban néhány területen, így például a MÁV alkalmazottak, a bírák, ügyészek és a műszakiak jobb megbecsülése érdekében, valamint a pályakezdő értelmiség körében egymilliárd forintnyi bérpolitikai intézkedésre kerül sor. A bérek ösztönző szerepének növeléséről a szűk lehetőségek között sem mondhatunk le. Ezért 1988-tól a központi bérszabályozás alól mentesülnek mindazok a vállalatok, amelyek támogatás nélkül gazdálkodnak, s bevételeiket nem belföldi áremeléssel növelik és munkájukkal beilleszkednek a legfőbb gazdaságpolitikai prioritásokba. Megjegyzem, hogy a költségvetési intézmények gazdálkodásának korszerűsítése érdekében, kísérleti jelleggel, oktatásügyi, egészségügyi és egyéb szervezeteknél is alkalmazni fogjuk a követelményeket támasztó, de a kötött bérgazdálkodást megszüntető megoldást. Végül e témakör kapcsán külön szeretném kiemelni, hogy a legrászorultabbak részére garanciát kíván az állam nyújtani arra, hogy e rétegeknél, ide értve a legalacsonyabb nyugdíjasokat és a sokgyermekeseket, a tervezettet meghaladó életszínvonal-romlás nem következik be. Ha azt az árak veszélyeztetnék, külön intézkedik a pótlólagos ellensúlyozásról. Tisztelt Képviselők! A kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy 1988-ban megfelelő árukínálat legyen a boltokban, s biztosított legyen az elmúlt években megszokott ellátási színvonal. Bár a megtakarítások jövő évi alakulását illetően a tervezés szakaszában jelentősen eltérő vélemények is voltak, nem túlzott optimizmusból adódik az, hogy a terv végül is a lakossági megtakarítások növekedésével számol. Egy példát szeretnék említeni erre. Köztudott, hogy az elmúlt hónapokban sokan kivették betétjeiket. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a lakosság kezén levő készpénz majdnem ugyanannyival nőtt 1987-ben, mint az azt megelőző évben. Az Országos Takarékpénztár november l-jén 12 százalékos kamattal meghirdetett 3 milliárd forintnyi kötvényét ugyanakkor a lakosság túljegyezte. Sok hasonlóan jó kötvény van a piacon. Ez is azt mutatja, hogy tere van a megtakarítások bővítésének, csak a formát és a megfelelő érdekeltséget kell megtalálni. Érdemes és kell a kereskedelmi bankoknak, biztosítóknak, a különböző pénzintézeteknek, a vállalatoknak, a tanácsoknak és nem utolsósorban az államnak a jelenleginél ösztönzőbb megtakarítási feltételeket kialakítani. A vállalatok a jövőben vagyonjegyet bocsáthatnak ki, a kereskedelmi bankok is megjelennek a kötvénypiacon, a Budapest Bank árfolyambiztosítással árul kötvényt és a biztosítók is dolgoznak a kötvény biztosítás feltételeinek a kialakításán. Az Országos Takarékpénztár új elő takarékossági formák bevezetését tervezi, és jövőre új értékpapírként kincstárjegy is vásárolható. A megtakarítások szerényebb növekedése erőteljesen befolyásolja a lakossági hitellehetőségeket is. Miközben a kedvezményes lakásépítési hiteleket bővítjük, mérsékelnünk kell az egyéb hitelkihelyezéseket. Ennek eszközeként a bankkölcsönök kamatát január elsejétől növeljük, s a kedvezményes felújítási kölcsönök felső határát 50 ezer forintra korlátozzuk. Az állami lakásépítés további mérséklődésének és a hagyományos építőanyagok árnövekedésének ellensúlyozására a lakásépítő vagy vásárló családok támogatása növekszik. Több lesz a gyermekes családok és az ifjú házasok szociálpolitikai kedvezménye, főleg a három és többgyermekes családok esetében. Régi ellentmondás szűnik meg azzal, hogy a többszintes lakóházak és a családiház építéséhez nyújtható kedvezményes hitel felső határa azonos lesz. A kedvezményes állami kölcsön összegének felső határa növekszik az öt fős és annál nagyobb családok számára. Tisztelt Országgyűlés! Az ár és adóreform a jövő év meghatározó jelentőségű lépése, amely a stabilizációt és a kibontakozás feltételeinek kialakulását segíti. A módosuló gazdaságpolitika, valamint az adó és árreform hatásai együtt, egyszerre jelennek meg a gazdaságban és a társadalomban. A vállalati jövedelemszabályozás konstrukciójának tervezett változása — bár szándékainknál és a vállalatok várakozásainál kevesebb módosulást okoz, mégis nagy előrelépést jelent a ma működő rendszerhez képest. Kompromisszumot a nyereségadó kulcsában, a társadalombiztosítási járulék mértékében és az ellenértékadó fennmaradásában kellett átmenetileg kötni. Mindezekkel együtt az adóterhelés mind a vállalati,