Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1575 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1576 Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Ez lehetővé teszi, hogy csökkentsük a miniszterelnök-helyettesi funkciók zámát, illetve megszüntessük a kormány és a minisztériumok közé beékelődő hivatali apparátust. A lefolytatott vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a három gazdasági kormánybizottság egymás melletti működése párhuzamosságokra, a kormányzati cselekvés lelassulására vezetett. Ezért a Minisztertanács megszünteti az Állami Tervbizottságot, a Gazdaságfelügyeleti Bizottságot, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, és egyidejűleg létrehozza a Terv- és Gazdasági Bizottságot. Az Országos Tervhivatal a jövőben — jelenlegi funkciójának megfelelően — önállóan működik. A kormánybizottsági titkárságok kiiktatása mellett megszüntetjük a Minisztertanács Tájékoztatási és Tanácsi Hivatalát. A Tanácsi Hivatal szervezetei és feladatai beépülnek a Belügyminisztériumba. Ezzel a döntéssel ez a fontos minisztérium a közrend és belbiztonság kormányzati feladatinak ellátása mellett jelentős lépést tesz a belügyi és közigazgatási funkció kiteljesedése felé. A tanácsok irányításának az Alkotmányban is rögzített konstrukciója változatlan marad. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, de most már nem államtitkár, hanem a kormány egyik tagja — a belügyminiszter — közreműködésével. A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak magasabb szintre emelése érdekében — a miniszterelnök vezetésével — létre hozzuk a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. Ez egy olyan új, közvetlen kapcsolati forma lesz a kormány és a tanácsok között, amely érdekegyeztetési, később pedig érdekképviseleti fórumként működhet. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala megszüntetését az indokolja, hogy a tömegtájékoztatásban jelentősen növelni kívánjuk a sajtószerveket alapító intézmények önálló döntési lehetőségét és felelősségét. Ennek érdekében szétválasztjuk a kormányzati sajtóirányítást, illetve a korányszóvívő tevékenységét. Ez utóbbi a Minisztertanács elnökének közvetlen irányítása alá kerül. Ugyancsak a Minisztertanács elnöke látja el a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda felügyeletét. A Magyar Hírlap a kormány napilapjaként fog a jövőben megjelenni. A minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek körében végrehajtandó változások célja az integrált, a koordináció belső biztosítására képes minisztériumok létrehozása, ezzel egyidejűleg a gazdaságirányítás körében a merev funkcionális és ágazati tagozódás felszámolása. Javasoljuk a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztérium összevonásával, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága önálló hatáskörének megszüntetésével, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal hatáskörének jelentős módosításával a Kereskedelmi Minisztérium létrehozását. Az elmúlt időszakban a piacfelügyeletben az operatív zavarelhárítás elsődlegességet kapott a tervszerű piacépítéssel szemben. A belső, a KGST és a külső piacok egységes kezelésének hiánya folyamatos gondot jelent. Az áruk és a szolgáltatások forgalmazása a különböző ágazati csatornákon szétesik. Piacépítési szempontból feltétlenül indokolt a fogyasztói, a termelői, illetve az exporttevékenységhez szükséges belföldi piaci feltételek egységes szabályozása, vagyis a bel- és külkereskedelmi állam irányításának integrálása. Ez az átszervezés nem egyszerűen a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium összevonását jelenti, hanem a kereskedelem és a piacfelügyelet minőségileg új típusú irányítási rendszerének megteremtését. Ezt követően az Országos Anyag- és Árhivatal - termelőeszköz-kereskedelmi és piacfelügyeleti feladatai nélkül - Országos Árhivatalként működik tovább. A Kereskedelmi Minisztérium ellátja az államközi gazdasági kapcsolatok szervezésével, koordinálásával, szabályozásával, illetve irányításával, valamint a KGST-integrációval kapcsolatos állami feladatokat is, és ezáltal vezető szerephez jut a gazdasági diplomácia irányításában. Az idegenforgalom állami irányítását is a Kereskedelmi Minisztérium végzi. Mivel az idegenforgalom igen összetett és a népgazdaság szempontjából rendkívül jelentős terület, e feladatra a minisztérium irányítása alatt országos hatáskörű szervet szándékozunk kialakítani. A következő javaslatunk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozására irányul. A szociálpolitika állami irányítását jelenleg a szétaprózottság jellemzi, mert szociálpolitikai feladatokat szinte valamennyi minisztérium végez. A különböző tárcáknál a szociális feladatok ellátása a főtevékenységnek szükségképpen alávetetten történik, és sok gazdája van a szociális ügyeknek a tanácsi szervezetekben is. Hoszszadalmas és nehézkes a koordináció, és a szociális érdekérvényesítési mechanizmus is fejletlen. Mindez nehezen áttekinthetővé és esetenként pazarlóvá teszi az egyébként is szűkös pénzügyi források felhasználását. Az új minisztérium látná el a szociális juttatási rendszer megalapozásával, a szociális jellegű foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat. Ide tartoznának a rehabilitációval, a fogyatékossággal összefüggő teendők. Itt szerveznénk meg az egészségmegőrzési programmal, az alkoholizmus elleni küzdelemmel, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal kapcsolatos, valamint a népesedési és családpolitikai központi államigazgatási feladatokat is. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium mellett az államigazgatáson belül koordinációra és a társadalmi szervezetekkel való érdekegyeztetésre Szociálpolitikai Tanács, az egészségmegőrzés feladatainak ágazatközi összehangolására Országos Egészségvédelmi Tanács működne, és új típusú kapcsolatrendszer alakulna ki a szakszervezetekkel is. A Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz tartozna a társadalombiztosítás irányítása oly módon, hogy az elvi tervezési és szabályozási feladatok az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól fokozatosan beépülnek e minisztériumba. A társadalombiztosítási szolgálatot egyre inkább pénzintézeti, illetve