Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-20

1557 Az Országgyűlés 20. ülése, 1987. szeptember 19-én, szombaton 1558 kozó szavazólapokat képviselőtársaim között szétosz­tottam. Tessék Géczi képviselőtársam. Dr. GÉCZI ISTVÁN: Tisztelt Elnök Elvtárs! Elég hangosan beszélek. ELNÖK: De van ott mikrofon. Dr. GÉCZI ISTVÁN: Még nem volt bekapcsolva, most már jobb. Tisztelt képviselőtársaim! Ügyrendi módosítási javaslattal szeretnék élni. Javaslatom tulajdonképpen az, hogy nyílt szavazással történjék a szavazás. Indokaim: az időtakarékosság és tulajdonképpen a praktikusság. Kérem ezen ügyben támogatásomat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Ügyrendi javaslat tekintetében az ügy­rendnek a 39. §-a lehetővé teszi, hogy az országgyűlés vita nélkül döntsön. Kérdem: ki fogadja el Géczi Ist­ván javaslatát, hogy ne titkosan, hanem nyílt szavazás­sal döntsünk a behívás tekintetében? Aki igen, az kéz­felemeléssel szavazzon. Köszönöm. Ki nem fogadja el a nyílt szavazásra szóló előterjesztést? Dr. PESTA LÁSZLÓ jegyző: Négyen nem fogad­ták el. ELNÖK: Szót kért Tallóssy Frigyes képviselő. Dr. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Alkotmánya és a választá­sokról szóló törvény az országgyűlési képviselők vá­lasztására titkos szavazást ír elő. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet ügyrendi kérdésben, ha az Alkotmányt, illetőleg ezt a törvényt módosítjuk. Kö­szönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Egyéni véleményem és tapasztalatom az, hogy az Alkotmányban valóban ez szerepel, de a köz­ponti listán megüresedett hely betöltéséről nem intéz­kedik ilyen értelemben az Alkotmány, hanem a mi ügyrendünk intézkedik. Kérem szépen, aki mondani akar valamit, emelje fel a kezét, és jelezze, hogy szólni kíván. Nem. Tehát az előbb az országgyűlés döntő többsége amellett volt, hogy ezt a választást ne titkosan, hanem kézfelemeléses módon oldjuk meg. Egyetértenek vele? (Igen.) Akkor felteszem a kérdést: ki fogadja el a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatát arról, hogy Nagy Gyula evangélikus püspököt az országgyűlés tag­jává megválasszuk? Köszönöm. Ki van ellene? Heten ellene vannak. Kik tartózkodtak a szavazástól? 13-an tartózkodtak a szavazástól. Ennek alapján megállapítom, hogy az országgyűlés Nagy Gyula evangélikus püspököt képviselővé válasz­totta. (Taps.) Az új képviselő bemutatására a következő ülés­szakunkon kerül sor. Képviselőtársaim között szétosztattam egyetértés, jóváhagyás céljából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést. Szokás szerint az országgyűlés meg­erősítő jóváhagyása kell ehhez a jelentéshez. Pillanat. Király Zoltán képviselő szót kért. KIRÁLY ZOLTÁN: Ehhez kapcsolódóan ügyrendi kérdésben én is szót kérnék, előtte azonban felhaszná­lom az alkalmat arra, hogy engedélyt kérjek elnö­künktől egy, a felszólalásomban elhangzott dolog — hogy mondjam — pontosítására. Megengedi elnök elv­társunk? ELNÖK: Parancsoljon. KIRÁLY ZOLTÁN: Köszönöm. Tisztelt Ház! A kormány elnökének expozéjában elhangzott a honvédelmi kiadásokkal kapcsolatos csökkentés tárgyában — hogy hivatalos legyek kicsit — én egy kérdést tettem fel a miniszterelnök elvtárshoz, s ebben elhangzott az is, hogy az egyébként nagyon szép és tiszteletreméltó augusztus 20-i látványos légi­es víziparádé mintegy 500—700 millióba kerül ­mondottam volt. Most tisztelettel szeretném bejelen­teni, hogy tévedtem, informátorom 50—70 milliót mondott, és én ezt értettem félre 500—700 millióra. Úgy gondolom, a tisztesség azt kívánja, ha tévedtem, akkor azt itt, a nyílt színen ismerjem el. Bár azt mondták némelyek, hogy ezt nem szükséges nekem elismerni, az én erkölcsi normáim ezt követelik meg. Sőt tisztelettel megkövetem ezért a honvédelmi mi­niszter elvtársat és a tárca felügyeletét ellátó Horváth István elvtársat. De hadd egészítsem ki annyival: ha nekünk, képviselőknek minden ilyen információnk meglenne, a birtokunkban lenne, — természetesen az állami titoktartásra vonatkozó szabályok betartásával, mert ez nyilvánvaló —, akkor ilyen elhallásra nem ke­rülhetett volna sor. Remélem, hogy ez a jövőben már nem is fog bekövetkezni, és a kormány és a politikai vezetés is a nép okos gyülezeteként tartja majd szá­mon a továbbiakban is a Parlamentet, partnerként kezeli ezen a területen is. Köszönöm tisztelettel elnök elvtárs, hogy ezt el­mondhattam, és hadd térjek akkor ki ügyrendi dol­gokra az Elnöki Tanács jelentésével kapcsolatban. Ha a régi gyakorlatot nézem, akkor nyilván az kö­vetkezik most, hogy az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul veszi az Elnöki Tanács jelentését. Megnéz­tem az Alkotmányt is, és a működési szabályzatunkat is. Én úgy értelmezem, hogy ez esetben, ahol is arról van szó a végén, hogy a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa az Országgyűlés mentelmi és összeférhetet­lenségi bizottsága javaslatára Konczos István mentel­mi jogát felfüggesztette, úgy érzem, ebben az esetben annyira szigorúan belső parlamenti ügyről van szó, hogy kizárólagosan az Országgyűlés hatáskörébe tar­toznak ezek a dolgok, nemcsak a fölfüggesztés, ha­nem egyáltalán a későbbiekben esetleg a felmentés is a parlamenti képviselői tisztből. Én tehát egyrészt, mivel tudom, hogy a gyakorlat

Next

/
Thumbnails
Contents