Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-19

1491 Az Országgyűlés 19. ülése, 19< Mielőtt az adótervezetekkel kapcsolatban vélemé­nyemet kifejteném, szabadjon egy rövid kitérőt ten­ni megyénk mezőgazdaságával összefüggésben, annak érdekében, hogy szemléltetni tudjam azokat a körül­ményeket, amelyek közepette az adóreform és az új szabályozás bevezetésére készülünk. Az időjárás 1982 óta megyénkben igen szélsőséges, csapadékszegény, minden évben az őszi és nyári hó­napok aszályosak. Az 1987-es esztendő sem volt men­tes az aszályos időjárástól, így mezőgazdasági üze­meinkben sajnos terméshozamaink lecsökkentek. Jó­val elmaradtak a tervezettől. Az őszi búza tervezett termésátlaga a nagyüzemi gazdaságokban megyei szin­ten 5,2 tonna volt hektáronként, ténylegesen 4,6 hek­táronkénti átlagtermést sikerült betakarítani. A tervhez képest megyei szinten 70 ezer tonna ga­bonakiesést okozott az aszályos időjárás. És most a több hete tartó légköri szárazság napról napra kriti­kussá teszi és tette a tavaszi vetések, növények ter­méseredményeit is. összességében megyénk mezőgazdaságában az aszályos időjárás és az ezzel együtt járó kedvezőtlen agrokémiai hatások közel egymilliárd forint összegű árbevétel-kiesést okoztak. Az ebből adódó nyereség­csökkenés mezőgazdasági üzemeinknél megközelíti a 400 mülió forintot. Mindezeket hangsúlyozom és azért mondtam el, hogy érzékeltessem az 1987. évi gazdálkodás bizony­talanságát, amelynek közepette kell felkészülnünk az új körülményekre. Tehát nem rózsás a helyzet a me­gye termelőszövetkezeteiben. Tisztelt Országgyűlés! A két adótörvénytervezettel kapcsolatban válasz­tókerületemben a lakosságnál bizonyos mértékű fé­lelem tapasztalható az életszínvonal várható alakulá­sát illetően. Vannak olyan vélemények, hogy a sze­mélyi adó bevezetésével az életszínvonal nagymérté­kű csökkenésére kerül sor. Azért fontosnak tartom annak biztosítását, amit a pénzügyminiszter elvtárs mondott, hogy a főállású munkaviszonyból szárma­zó nettó-kereset ne csökkenjen az adó bevezetésekor, hogy a munkahelyek, termelőszövetkezetek, vállala­tok, intézmények a bér bruttósítást minden munka­vállaló kötelezőérvényűen végezze el. Még akkor is, ha ez kedvezőtlen hatást gyakorol a termelőszövet­kezetek és vállalatok eredményeire. Megyénkben az új adózási szabályok alkalmazásá­ra 21 termelőszövetkezet adatainak felhasználásával végeztünk számításokat. Eszerint az új bruttó kere­set 10 százalékkal nő, ezen belül 6—15 százalék kö­zötti szóródás mutatkozik. A vizsgált termelőszövet­kezeteknél az összes kereseten belül a bérköltség 95 százalék, a részesedés 5 százalék, a szóródás itt is 1— 18 százalék közötti. A bruttósítás hatására a bérköltség-növekedés átla­gosan 9,7 százalék, melynek forint-kihatása az emlí­tett 21 termelőszövetkezetnél várhatóan 42 millió fo­rint. Megjegyzem, hogy ugyanezen tsz-eknél az 1986. évi mérleg szerinti nyeresége összeségében 22,2 mil­lió forint volt. Tehát az átrendeződés negatív előjelű 7 . szeptember 18-án, pénteken 1492 lesz. Ezeknél a termelőszövetkezeteknél a bérbruttó­sítást más forrásokból kell biztosítani. Mert a terme­lésadó eltörlése, a társadalombiztosítási járulék egyen­lege nem nyújt teljes mértékben fedezetet a bruttósí­tás miatti bérköltség növekedésére. Megfigyelhető az is, hogy az olyen termelőszö­vetkezeteknél, ahol az alaptevékenység aránya nagy, a bérbruttósítás fedezete kis mértékben térül vissza az elmaradandó termelési adókból. Tehát a mezőgazda­sági termés bérköltségének bruttósítása többe kerül. A nyereségadó emelése még tovább rontja az amúgy is alacsony szintű jövedelempozíciót, a gyenge adott­ságú területen gazdálkodó termelőszövetkezetekben. Javaslom, hogy a gyenge adottságú termelőszövetke­zeteket a bér bruttósításánál anyagi helyzetüket ne hagyjuk figyelmen kívül. Igaz, hogy a pénzügyminisz­ter elvtárs elmondotta, hogy ezek a tsz-ek, akik saját erőből nem tudják megoldani a bruttósítást, hitelt ve­hetnek igénybe. De ezek vannak legjobban eladósod­va, tehát adósságra adósságot és ezeknek még nincs ki­bontakozási tervük sem. Nem is tudnak kibontakozni. Tehát kérnénk, hogy ezeket a termelőszövetkezete­ket, egyedileg megvizsgálva segítsük, mert előállított termékükre is nagy szüksége van a népgazdaságnak. Továbbá külön kiemelném és kérném azt is, hogy a szabályozók elkészítésénél vegyék figyelembe, hogy a nyereségadózás előtt a bruttó nyereségtartalékolás lehetőségének fenntartását a mezőgazdaságban feltét­lenül indokoltnak tartom. Számításaim szerint a mértékét az árbevétel kö­rülbelül 5—6 százalékában lenne célszerű meghatároz­ni. Ezt a megoldást azért javaslom, mert elősegítené az objektív okokkal összefüggő termelési és jövede­lemingadozás kiegyenlítődését. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági ágazat bruttó termelési értékének mintegy egyharmadát kisüzemi és háztáji termelés ad­ja, és nagyságrendjében megegyezik a mezőgazdasági ágazat export volumenével is. A kistermelés nemcsak mennyiségi, hanem választási bővítést is jelent a hazai fogyasztásban. A háztáji gazdaságok és a kisvállalko­zásoknak, a személyi jövedelemadózás mértékének megállapításánál helyes arányokat állapít meg a tör­vénytervezet, és én ezt támogatom. A törvénytervezetben érvényesül az, hogy a lakos­ság szabadidejének feláldozásával, hétköznapját, va­sárnapját, szabadságát, karácsonyát rászenteli és saját anyagi eszközeinek a termelésbe való befektetésével, nem kis kockázatvállalással termel. A kistermelők által előállított termékek árbevételeinek csak 8-10 százaléka a jövedelem, de csak akkor, ha a kisterme­lők gazdaságát elemi csapások nem sújtják. A kistermelők jövedelme bizonytalan azért is, mi­vel az élelmiszeripari termékek árainak közismerten alacsony jövedelmi tartalma van. Továbbá a kisterme­lők saját tőkéjüket, munkájuk értékét kockáztatják elsősorban a piaci hatásokkal szemben. A fentiek alapján kérem az országgyűlést, hogy a kistermelőkkel kapcsolatos törvénytervezetet támo­gassák, hagyják jóvá és mi is ígérjük, mint mezőgazda­sági vezetők. Ebben a gazdasági évben a húsellátást fo-

Next

/
Thumbnails
Contents