Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-19

1491 Az Országgyűlés 19. ülése, 19< Mielőtt az adótervezetekkel kapcsolatban véleményemet kifejteném, szabadjon egy rövid kitérőt tenni megyénk mezőgazdaságával összefüggésben, annak érdekében, hogy szemléltetni tudjam azokat a körülményeket, amelyek közepette az adóreform és az új szabályozás bevezetésére készülünk. Az időjárás 1982 óta megyénkben igen szélsőséges, csapadékszegény, minden évben az őszi és nyári hónapok aszályosak. Az 1987-es esztendő sem volt mentes az aszályos időjárástól, így mezőgazdasági üzemeinkben sajnos terméshozamaink lecsökkentek. Jóval elmaradtak a tervezettől. Az őszi búza tervezett termésátlaga a nagyüzemi gazdaságokban megyei szinten 5,2 tonna volt hektáronként, ténylegesen 4,6 hektáronkénti átlagtermést sikerült betakarítani. A tervhez képest megyei szinten 70 ezer tonna gabonakiesést okozott az aszályos időjárás. És most a több hete tartó légköri szárazság napról napra kritikussá teszi és tette a tavaszi vetések, növények terméseredményeit is. összességében megyénk mezőgazdaságában az aszályos időjárás és az ezzel együtt járó kedvezőtlen agrokémiai hatások közel egymilliárd forint összegű árbevétel-kiesést okoztak. Az ebből adódó nyereségcsökkenés mezőgazdasági üzemeinknél megközelíti a 400 mülió forintot. Mindezeket hangsúlyozom és azért mondtam el, hogy érzékeltessem az 1987. évi gazdálkodás bizonytalanságát, amelynek közepette kell felkészülnünk az új körülményekre. Tehát nem rózsás a helyzet a megye termelőszövetkezeteiben. Tisztelt Országgyűlés! A két adótörvénytervezettel kapcsolatban választókerületemben a lakosságnál bizonyos mértékű félelem tapasztalható az életszínvonal várható alakulását illetően. Vannak olyan vélemények, hogy a személyi adó bevezetésével az életszínvonal nagymértékű csökkenésére kerül sor. Azért fontosnak tartom annak biztosítását, amit a pénzügyminiszter elvtárs mondott, hogy a főállású munkaviszonyból származó nettó-kereset ne csökkenjen az adó bevezetésekor, hogy a munkahelyek, termelőszövetkezetek, vállalatok, intézmények a bér bruttósítást minden munkavállaló kötelezőérvényűen végezze el. Még akkor is, ha ez kedvezőtlen hatást gyakorol a termelőszövetkezetek és vállalatok eredményeire. Megyénkben az új adózási szabályok alkalmazására 21 termelőszövetkezet adatainak felhasználásával végeztünk számításokat. Eszerint az új bruttó kereset 10 százalékkal nő, ezen belül 6—15 százalék közötti szóródás mutatkozik. A vizsgált termelőszövetkezeteknél az összes kereseten belül a bérköltség 95 százalék, a részesedés 5 százalék, a szóródás itt is 1— 18 százalék közötti. A bruttósítás hatására a bérköltség-növekedés átlagosan 9,7 százalék, melynek forint-kihatása az említett 21 termelőszövetkezetnél várhatóan 42 millió forint. Megjegyzem, hogy ugyanezen tsz-eknél az 1986. évi mérleg szerinti nyeresége összeségében 22,2 millió forint volt. Tehát az átrendeződés negatív előjelű 7

. szeptember 18-án, pénteken 1492 lesz. Ezeknél a termelőszövetkezeteknél a bérbruttósítást más forrásokból kell biztosítani. Mert a termelésadó eltörlése, a társadalombiztosítási járulék egyenlege nem nyújt teljes mértékben fedezetet a bruttósítás miatti bérköltség növekedésére. Megfigyelhető az is, hogy az olyen termelőszövetkezeteknél, ahol az alaptevékenység aránya nagy, a bérbruttósítás fedezete kis mértékben térül vissza az elmaradandó termelési adókból. Tehát a mezőgazdasági termés bérköltségének bruttósítása többe kerül. A nyereségadó emelése még tovább rontja az amúgy is alacsony szintű jövedelempozíciót, a gyenge adottságú területen gazdálkodó termelőszövetkezetekben. Javaslom, hogy a gyenge adottságú termelőszövetkezeteket a bér bruttósításánál anyagi helyzetüket ne hagyjuk figyelmen kívül. Igaz, hogy a pénzügyminiszter elvtárs elmondotta, hogy ezek a tsz-ek, akik saját erőből nem tudják megoldani a bruttósítást, hitelt vehetnek igénybe. De ezek vannak legjobban eladósodva, tehát adósságra adósságot és ezeknek még nincs kibontakozási tervük sem. Nem is tudnak kibontakozni. Tehát kérnénk, hogy ezeket a termelőszövetkezeteket, egyedileg megvizsgálva segítsük, mert előállított termékükre is nagy szüksége van a népgazdaságnak. Továbbá külön kiemelném és kérném azt is, hogy a szabályozók elkészítésénél vegyék figyelembe, hogy a nyereségadózás előtt a bruttó nyereségtartalékolás lehetőségének fenntartását a mezőgazdaságban feltétlenül indokoltnak tartom. Számításaim szerint a mértékét az árbevétel körülbelül 5—6 százalékában lenne célszerű meghatározni. Ezt a megoldást azért javaslom, mert elősegítené az objektív okokkal összefüggő termelési és jövedelemingadozás kiegyenlítődését. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági ágazat bruttó termelési értékének mintegy egyharmadát kisüzemi és háztáji termelés adja, és nagyságrendjében megegyezik a mezőgazdasági ágazat export volumenével is. A kistermelés nemcsak mennyiségi, hanem választási bővítést is jelent a hazai fogyasztásban. A háztáji gazdaságok és a kisvállalkozásoknak, a személyi jövedelemadózás mértékének megállapításánál helyes arányokat állapít meg a törvénytervezet, és én ezt támogatom. A törvénytervezetben érvényesül az, hogy a lakosság szabadidejének feláldozásával, hétköznapját, vasárnapját, szabadságát, karácsonyát rászenteli és saját anyagi eszközeinek a termelésbe való befektetésével, nem kis kockázatvállalással termel. A kistermelők által előállított termékek árbevételeinek csak 8-10 százaléka a jövedelem, de csak akkor, ha a kistermelők gazdaságát elemi csapások nem sújtják. A kistermelők jövedelme bizonytalan azért is, mivel az élelmiszeripari termékek árainak közismerten alacsony jövedelmi tartalma van. Továbbá a kistermelők saját tőkéjüket, munkájuk értékét kockáztatják elsősorban a piaci hatásokkal szemben. A fentiek alapján kérem az országgyűlést, hogy a kistermelőkkel kapcsolatos törvénytervezetet támogassák, hagyják jóvá és mi is ígérjük, mint mezőgazdasági vezetők. Ebben a gazdasági évben a húsellátást fo-