Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-19

1489 Az Országgyűlés 19. ülése, 191 nyomó többsége becsületes munkája, ma már nem aktív része értékteremtő életútja ellenértékeként igényli a létbiztonságát. Történelmi erényeink közé tartozik a büszkeség is, szégyellünk segélyért folyamodni... Tehát nem a segélyalap növelését várjuk, inkább olyan gazdasági-társadalmi közeget és közérzetet, ahol a segély nem általános gyógyír, hanem kiszámíthatatlan, előre nem várható egyéni, családi sorsforduló kivételes, egyedi átsegítő eszköze. A szegény ember lesújtó, fejet lehajtó, szemet lecsukó kategóriáját már száműztük az országból. Ne engedjük még egyszer visszatérni. Tisztelt képviselőtársaim! A törvénytervezeteket tartalmazó kiadvány oly szerény, nem fényes papírra nyomódott, hogy öröm volt benne aláhúzni, kérdőjeleket tenni, javítani. Még néhány kétely az eddig eloszlatottakon túlmenően. Az általános forgalmi adó bevezetésének egyik alapvető eleme, hogy egyidejűleg számos más adó, vagy elvonás megszűnik, s mértéke stabilizálódik, végeredményeként nő a gazdálkodók tisztánlátása, jövőt formáló biztonsága, szükségtelenné válik a vállalati taktikázás. Sajnos ismereteim szerint mindez, legalább is egyenlőre — rövid távon nem valószínűsíthető. A nyereségadó, a nyugdíj-járulék körül folyó viták, s más egyéb elvonási eszközök visszatérítési szándéka azt jelzi, hogy az új adórendszer mellett — bár átmenetileg — tovább élnek majd a régi, eddig nem bevált eszközök. Ezt nem lehet, nem szabad megengedni, mert magát a reformot kérdőjelezi meg. Száműzni kell a leirati úton történő egyedi szabályozás módszereit. Mert valljuk be: az új gúnya, régi alsógatyával nem tesz bennünket elegánssá. (Derültség.) Új jövedelemadó rendszerünk magas adófizetői kultúrát feltételez. Erre a lakosság nem felkészült, mint ahogy erről Boldizsár Iván képviselőtársam is szólt. Legjobb, legőszintébb szándéka ellenére sem tud rövid idő alatt ahhoz igazodni, tehát türelmet, bizalmat kell adnunk, hogy megértse, elsajátítsa, vérévé váljon. E megfontolásra építve javaslom, hogy a törvénytervezet 33. § (3) bekezdésében foglalt átmeneti mentesség, amely a bizottság által kiadott anyagban már módosult, aképpen módosuljon, hogy 1988. évben az adókötelezettségből származó adóhiány bírsága gondatlanság esetén nulla legyen. Tehát az adóhatóság bírságot ne vethessen ki — hangsúlyozom gondatlanság esetén, 1989 évre pedig a kiadott szöveganyagban foglalt megfogalmazás érvényesüljön. Ez nem kerül pénzbe. Jobban összehangolható az önadózás elvével, növeli az állampolgári bizalmat az adóhatóság iránt, s kifejezésre juttatja azt is, hogy az új adórendszerben gondolkodni, eligazodni valójában történelmi folyamat. A láthatatlan jövedelmekről is szó esett. Medgyessy elvtárs szavait erősítem, mikor az a határozott véleményem, mindaddig, amíg társadalmunkban a fogyasztói szférában hiány lesz, addig a láthatatlan jövedelmek jelen vannak. Tehát a hiány megszüntetésére kell törekednünk, bár tudósok vélekedése szerint ez a szocializmus velejárója. 1490 A hiány kapcsán említem meg, hogy bár a mentességek és kedvezmények bővítésének határozott ellenzője vagyok, a hazai személygépkocsi-vásárlás ügyét. Nem az ellátási feszültség, hanem a pénzügyi konstrukció oldaláról közelítve. Százezrek várnak több éven át igényük kielégítésére, miközben a vételár 50 százalékát előre befizetik. Pénzük a látra szóló takarékbetétnek megfelelő mértékben kamatozik, vagyis reálértéke folyamatosan csökken. A probléma megoldásra vár. Két mód kínálkozik: a vételár-előleg általános kamatozási feltételek szerinti kezelése, ezt tartanám igazságosnak, ha nem járható, méltányosnak azt, hogy a 15. § 14, pontjában megfogalmazott adómentesség a vételár-előleget, mint látra szóló takarékbetétet illesse meg. Tisztelt képviselőtársaim! A törvénytervezetek vitájában a Pénzügyminisztérium itt is jelenlévő egyik vezető tisztségviselője így nyilatkozott: „Mi minden előkészületet megtettük az adóreform bevezetésére. Csak éppen a kiadványainkhoz, nyomtatványainkhoz szükséges papír még hiányzik." Könnyen mondhatnám, halasszuk akkor el a döntést, ha nincs elegendő papírunk. Nem teszem. Abban bizoin, hogy ez a papír előbb-utóbb megkerül. (Taps. ) ELNÖK: Szólásra következik Balogh László, Békés megyei képviselő. BALOGH LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársaim! A Békés megyei országgyűlési képviselők csoportja is megvitatta a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvénytervezetet. A vita során messzemenően szem előtt tartottuk a pártunk Központi Bizottságának ez év július 2-i határozatában foglalt társadalmi, gazdasági kibontakozási program megvalósításával összefüggő kérdéseket. Elöljáróban leszögezem, hogy az adóreform közgazdasági elveit, bevezetésének szükségességét szinte senki sem vitatja, én magam is támogatom, és úgy gondolom, hogy ezen a területen a módosításokat mielőbb végre kell hajtani. A két törvényjavaslat olyan politika alapján valósulhat meg, mely továbbra is töretlenül a nép érdekeit képviseli. Az előterjesztett két törvényjavaslat az elkövetkezendő években egész népünk, egész társadalmunk számára mérföldkőként fogja jelezni, közös feladataink megvalósításában hol tartunk, mennyiben tudtuk elérni kitűzött céljainkat. Tisztelt Országgyűlés! Ténykérdés, hogy társadalompolitikailag is nagyon komoly anyagot vitatunk meg, amely szervesen illeszkedik belső gazdasági, társadalmi életünk reform-törekvéseihez. A lakossági adóztatás, az általános forgalmi adó jövőbeni új rendszerére kialakított törvénytervezetben foglaltak véleményem szerint az adóreform súlyának, céljának, szándékának nagyságrendjét, jelentőségét jól szemléltetik. 7. szeptember 18-an, pénteken