Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-4

183 Az Országgyűlés 4. ülése, 1985. december 20-án, pénteken 184 len maradt. A szocialista nemzeti egységet kifejező új jogintézményünk, az országos választási lista teljesen egyetértésre talált a választópolgárok körében, ami tükröződött a listára leadott szavazatok rendkívül nagy arányában; Ugyanez mondható el a pótképviselők, póttanácstagok és az elöljáróságok megválasztásánál is. A választópolgárok aktivitását és felelősségtudatát mutatta az is, hogy a korábbitól eltérő újszerű szavazási mód ellenére alacsony volt az érvénytelen szavazatok száma. A törvényesség szempontjából kedvező eredményként értékelhetjük, hogy a választások legfontosabb előkészítő szakaszában a képviselői és a tanácstagi jelölőgyűlésekkel kapcsolatban mindössze 74 kifogás érkezett, amelyekből 12 minősült jogosnak és ezek alapján azonnal intézkedtek a törvényesség helyreállítása érdekében. Ez annál is fontosabb volt, mert a közvélemény ezeket az eseményeket élénk figyelemmel kísérte. Tisztelt Országgyűlés! A választások és az új választási törvény alkalmazása tapasztalatainak e kedvező, alapvetően pozitív megítélése természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ne lenne szükség e tapasztalatok részletekbe menő elemzésére, az elemzés alapján a szükséges következtetések levonására, és ha és amennyiben ez szükségesnek látszik, bizonyos javítások eszközlésére a jogi szabályozásban is. Ezt a munkát minden bizonnyal a két választás közötti időszak közepe táján el fogjuk végezni. Felmerült azonban egy olyan probléma is, amelyről úgy gondoljuk, már most rendezésre érett. Ez pedig az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyének betöltésére vonatkozó hiányzó szabályozás pótlása. A választások óta eltelt időszakban sajnálatos halálesetek miatt eddig már két hely üresedett meg az országos választási listán. Miután az országos listán a különböző társadalmi érdekek és rétegek kiváló képviselői kaptak helyt, méltánytalan lenne, ha ezek utánpótlása csak a következő választások során történne meg. Ez egyébként a választóknak azt a jogosultságát is sértené, hogy érdekképviseletük a lehető legteljesebb körű legyen. A megoldásra több lehetőség is kínálkozott. Ezek közül meg kell említenem azt a lehetőséget, hogy a lakosság közvetlen válassza meg a képviselőt. Ez azonban — és úgy érzem, ebben egyetértenek majd velem —• aránytalanul nagy idő- és anyagi ráfordítással járna, hiszen országosan valamennyi választópolgár szavazatát igényelné. Végül is mind a gyakorlati, mind pedig a politikai és alkotmányossági szempontokat leginkább kielégítő megoldásként a most előterjesztett javaslatot láttuk helyesnek elfogadni. Eszerint áz országos választási listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az országgyűlés választ képviselőt a megüresedést követő egy éven belül. A jelölés joga a Hazafias Népfront Országos Tanácsát illeti meg. Figyelembe véve, hogy az alkotmány a VIII. fejezetében a választások alapelvei között a közvetlen választás elvét rögzíti és itt szabályozza az eddigi egyetlen kivételt, amely a fővárosi és a megyei tanácstagok választására vonatkozik, a közvetett választásnak a javaslatban szabályozott új formáját is az alkotmányban kell rendezni, méghozzá a 71. szakasz első bekezdésének kiegészítésével. Ez az eljárás lényegét tekintve — miként már mondottam — a közvetett választás sajátos formája, amely — és erre is szeretném felhívni a figyelmet — összhangban van az alkotmány 71. szakaszának 3. bekezdésével. E rendelkezés ugyanis hasonlóképpen az országgyűlés hatáskörébe utalja az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívását, s erre a Hazafias 'Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot. Az alkotmány ezen új rendelkezésének megfelelően szükség van a választási törvény módosítására is azzal, hogy e törvényben már szabályozásra kerüljön a megüresedett képviselői hely betöltésének határideje is. Az egyéves határidő lehetővé teszi, hogy kellő előkészítés után e törvénynek megfelelően választhasson képviselőt az országgyűlés. A Minisztertanács megbízásából kérem a Tisztelt országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el, és ezzel tegye lehetővé az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyeinek betöltését. Tájékoztatom a tisztelt képviselő elvtársakat, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is, s azzal egyetértett. A bizottság felkért, hogy nevükben is javasoljam a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz senki sem kért szót. Tájékoztatásul elmondom, hogy az Alkotmány kiegészítéséhez a megválasztott képviselők kétharmad részének egyetértése szükséges. Ebből a szempontból is határozatképesek vagyunk, ezért felteszem a kérdést, aki elfogadja az előterjesztett törvényjavaslatot, az kézfelemeléssel jelezze. Köszönöm. Ellenvéleménye van-e valakinek? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Kimondom a határozatot: az országgyűlés az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag, az előírt minősített szavazattöbbséggel elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A napirend szerint következik a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét illeti a szó. FALUVÉGI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! A VII. ötéves tervnek most beterjesztett törvényjavaslata a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozatán és a kormány önök által" is megtárgyalt és elfogadott munkaprogramján alapul, a társadalmi előrehaladásnak és a gazdasági fejlődésnek reális céljait tűzi ki elénk. A belföldi felhasználás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt javító lehetőségeket — az elmúlt években javarészt kiaknáz-