Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-3
169 Az Országgyűlés 3. ülése, 1985. október 11-én, pénteken 170 nem egy ösztönző pénzügyi politika része legyen. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi fel-* tételek enyhítésének útját tehát nem a hatékonysági követelmények csökkentése, hanem a pénzügyi rendszer ösztönző erejének erősítése, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolása kell, hogy szolgálja. Ez vezet el véleményem szerint a dinamikusan fejlődő vállalatok tevékenységének alátámasztásához és ahhoz, hogy a kellően nem hatékony vállalatok vagy gyorsan megjavítsák tevékenységüket, vagy gyorsan visszafejlődjenek. Hadd jegyezzem meg, hogy véleményem szerint ez az inflációellenes politika legmélyebb alapja; az inflációellenes politikát nem korlátozhatjuk önmagában az árhivatal vagy az ármegállapítás tevékenységére. Feladatnak tekintjük emellett a vállalatok és a lakosság önkéntes 'megtakarításának további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költségvetési terhek bizonyos fokig mérséklődjenek. Utalni szeretnék arra, amit Lázár elvtárs a beszámolóban mondott; a lakossági adórendszerben a méltányosabb közteherviselést is eredményező intézkedéseket kell hoznunk mind az adó-, mind pedig az illetékrendszerben. Kötelességünk az is, hogy a költségvetési intézményektől legalább olyan igényes tevékenységet várjunk el, mint a vállalatoktól. A költségvetési intézmények széles köre igen sok intézkedést tett hatékony, takarékos gazdálkodásra. De azért ezen a téren sem kevés az olyan intézmény, amely inkább a kétségkívül valós szűkösségre hivatkozik, anélkül, hogy alkotóan átgondolná a szervezeti-intézményi rendszer terjedelem- és funkció-elavultságából táplálkozó veszteségek és pazarlás kiküszöbölésének útját. Ezért e téren is erőteljes politikát kell folytatnunk. A magunk részéről az indokolatlan kötöttségek csökkentését, a döntések decentralizálását, a felelősebb intézményi gazdálkodást, a bevételekben való érdekeltségek erősítését kívánjuk alátámasztani. De megköveteljük, hogy a helyi vezetők azután éljenek is. ezekkel a lehetőségekkel. Végül szeretném fölhívni az önök figyelmét is — és természetesen elsősorban a magam figyelmét — azokra a megjegyzésekre, amelyeket a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a zárszámadási jelentéshez tett. A Népi Ellenőrzési Bizottság egyetértett az 1984. évi gazdaságipénzügyi folyamatoknak a zárszámadás indokolásában kifejtett minősítésével, alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét. De rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak, ne legyenek még kivételesen sem az átgondolatlanság kényszerű következményei. Ügy vélem, ezt a megállapítást a vita, Lázár elvtárs válasza teljes mértékben megerősítette. Mi azért igyekszünk olyan rendszert és stílust kialakítani, amely ezeket a hiányosságokat mielőbb maximálisan csökkenti, remélhetőleg előbbutóbb teljesen kiküszöböli, és ebben számítunk az illetékes országgyűlési bizottságok megalapozott bíráló megjegyzéseire és felelős javaslataira egyaránt. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a bemutatott költségvetési mérleg adatainak megfelelően fagyja jóvá. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Javaslom, hogy hallgassuk meg Varga Gyula képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját. VARGA GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az előttünk levő, a kormány által benyújtott, a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Országgyűlésünk állandó bizottságai nagy felelősséggel, aktivitással vitatták meg. Az érdeklődést és az aktivitást mutatja, hogy a bizottságokban 61-en szólaltak fel, mondtak véleményt, vagy tettek javaslatot a gazdaság kedvező folyamatainak erősítésére, a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére, vagy legalább azok mérséklésére. A bizottságokban az érdemi munkát segítette, a képviselő elvtársak informáltságát pedig javította a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság írásos véleménye az állami költségvetés végrehajtásáról. Ezt a jelentést is megtárgyalták a bizottságok, és azt olyannak tartották, amely figyelmet érdemel a további munka során is. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleménye lényegét tekintve — erről szólt a pénzügyminiszter elvtárs is — megegyezett a pénzügyminiszter elvtárs jelentésével, értékítéletével, ugyanakkor több olyan kedvezőtlen jelenségre is felhívta a figyelmet, amely akadályozza a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Például: a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleménye szerint az egyensúlyi helyzet eddigi javítása alapvetően pénzügyi, költségvetési eszközökkel valósult meg. Ez azonban bizonyos kedvezőtlen hatásokkal is járt: gyakoriak voltak a szabályozás mértékeinek — sokszor utólagos — változtatásai, a vállalati gazdálkodásba és â jövedelem felhasználásába való központi beavatkozások, amelyek nem kedveztek a vállalkozásoknak, a kezdeményezéseknek és a hatékonyságra épülő vállalati differenciálódásoknak. Az egyensúly javulását a belső felhasználás, mindenekelőtt a felhalmozás visszafogása is befolyásolta, ami viszont korlátozta a gazdaság korszerűsödésének lehetőségeit. Tisztelt Országgyűlés ! A bizottságok az 1984. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel egyetértettek. A terv- és költségvetési bizottság október 4-én összegezte a tapasztalatokat és megállapította: a szigorú kormányzati intézkedések és a vállalati, lakossági erőfeszítések hatására a terv összességében a gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően teljesült. Az 1984. esztendő eredményes volt. Ez lemérhető azzal — mint arról Hetényi elvtárs is szólt —, hogy fizetőképességünket megőrizzük; /