Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-3

137 Az Országgyűlés 3. ülése, 1985. október 11-én, pénteken 138 sere javítani kell a munkakultúrát, a kiemelkedő szellemi tevékenység kibontakoztatásával, a termelés szervezettségének és vezetési színvona­lának növelésével. Ezzel összhangban szükséges fejleszteni az oktatás, a szakképzés és a tovább­képzés rendszerét. Az elektronizálás lehetőségeinek kihaszná­lásával gyors ütemben kell fejleszteni az infor­matika, a számítástechnika ipari alkalmazását. a fejlesztési, tervezési, gyártási és mérési folya­matok korszerűsítését. új irányítási testület és a munkát 1986 első ne­gyedévében befejezzük. Külön szeretném kiemelni, hogy a vállalati tanácsokkal jó együttműködés alakult ki, és műszaki fejlesztési koncepcióinkat közösen is formáljuk. Szervezeti korszerűsítési kezdemé­nyezésre megszüntettünk ebben a folyamatban két trösztöt, ebből egynek az eredményéről Szi­ráki elvtárs tegnap szólt. Korszerűsítettük a szol­gáltatás szervezetét, nagyvállalatokról leválasz­tottunk önállóan is működni képes egysége­ket. Mindezek eredményeként az ipar területén több mint 100 új vállalat alakult, a vállalatok maguk is kezdeményeztek szervezeti korszerű­sítést, társulásokat alakítottak, leányvállalatokat hoztak létre. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! Az ipar termékeivel a gazda­sági és társadalmi élet minden pontján jelen van. A teljesítőképességéhez szükséges befekte­tés óriási áldozatot jelentett az országnak, vi­szont a befektetések hozamai növekvő mérté­kűek. Tudjuk, hogy mindez nem elég. Program­jainkat a jövőben gyorsabban, hatékonyabban kell kiviteleznünk, márcsak azért is, mert az ipari teljesítőképesség növelése közvetlen bol­dogulásunk feltétele. Szívügye ez az ipari dol­gozók másfélmilliós kollektívájának, erre, vala­mint a hozzáértő szaktudásra és az emberi helyt­állásra alapozva ígérhetem a Tisztelt Országgyű­lésnek iparunk helytállását a kormányprogram megvalósításában. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) • ELNÖK: Szólásra következik Szabó Sándor képviselőtársunk Csongrád megyéből. SZABÓ SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Óriási felelősség az Országgyűlés eiőtt véle­ményt mondani a beterjesztett kormányprog­ramról. Mégis optimizmusom azt mondatja ve­lem, hogy a beterjesztett kormányprogram jó alap a következő ötéves időszak társadalmi, gazdasági folyamatainak irányításához, a kor­mányzati munka színvonalának emeléséhez. Lázár elvtárs a kormányprogram ismertetésé­ben kitért a meglevő tartalékok, lehetőségek feltárásának és jobb hasznosításának szüksé­gességére. Ezért is beszélnék Csongrád megye egyik képviselőjeként a tájunkon fellelhető tar­talékokról és a rejtett értékek felszínre kerülé­sét egyelőre még akadályozó tényezőkről. Feltételezem, hogy a megyei tapasztalatok többnyire országosan sem ismeretlenek, ezért gondjaink egy részének enyhítését nemcsak sa­ját erőfeszítéseinktől, hanem a megvalósításra váró kormányprogramtól is várjuk. Megyénk fejlődését korábban ösztönző tényezők 'nagy­részt kimerültek. Az elmúlt évek során a szeré­nyebb eredmények eléréséhez is nagyobb erő­feszítésekre, több kezdeményezésre volt szük­ség. De éppen mert ezeknek nem voltunk híján, tovább tudtuk folytatni megyénkben a szocia­lista építőmunkánkat és összességében meg tud­tuk őrizni eddig elért eredményeinket, A gépipart alapvetően export-orientáltán kell fejleszteni. A termékek és technológiák fej­lesztésénél a minőségi elemeknek kell dominál­niuk, a minőségi követelményeket a fejlesztési, gyártási és értékesítési folyamatokba egyaránt be kell építenünk. Széles körben fejlesztjük ki az emberi kör­nyezet védelmére a környezetkímélő eljárásokat. és ezek ipari hátterét, emeljük a munkakultú­rát, a szakértelmet a szerkezetváltás követel­ményeivel nagyobb összhangba hozzuk. Mindezek alapján a termelés és az export az átlagosnál magasabb ütemben nőhet a gép­iparban és a feldolgozó vegyiparban. A legna­gyobb szerkezeti változásokat az elektronika segítségével a gépiparban kell kikényszeríteni. Látni kell azonban azt is, hogy több nagy­vállalat termelési szerkezete konzerválódott, termékeinek jelentős része elvesztette piacké­pességét, s ebből a helyzetből önerőből kitörni nem képesek. A progresszív új technológiák meghonosítása tőkeigényes, ami központi se­gítséget igényel. E vállalati kör helyzetét úgy rendezzük, hogy az ott dolgozó kollektívákat maximális erőfeszítésre késztetve, az átmeneti időszakra biztonságot, a kibontakozáshoz pedig perspektívát adunk. Tisztelt Országgyűlés! Céljaink elérésében meghatározó szerepe van a gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztésének. Alapkoncepciója, hogy a népgazdasági célok megvalósulását, a vállalati önállóságra építve, a terv és a szocialista piaci viszonyok szerves kapcsolata biztosítsa. Ennek keretében alapvető feladat olyan feltételrendszer kialakítása, amely elősegíti a vállalatok kezdeményezéseinek, vállalkozókész­ségének kibontakoztatását, a vállalati önállóság erősítését, mozgásterük bővítését, az érdekelt­ség javítását. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok magatartását meghatározó eszkö- ' zök, szabályozók egyrészt ösztönözzenek és kényszerítsenek a meglevő erőforrások maxi­mális hasznosítására, másrészt tereljék úgy a fejlesztési forrásokat, hogy azok ott álljanak rendelkezésre, ahol a piaci követelmények, sze­lektív iparfejlesztési célok ezt szükségessé te­szik. Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! Je­lentős változás indult meg ebben az évben az új vállalatvezetési formák kialakításával. Ismere­tes, hogy a versenyszférában működő iparvál­lalatok irányítási feladatainak jelentős részét a jövőben vállalati tanácsok, illetve közgyűlések végzik majd. Az áttérés elkezdődött, az év vé­géig mintegy 200 iparvállalatnál alakul meg az !

Next

/
Thumbnails
Contents