Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-3

131 Az Országgyűlés 3. ülése, 1 (Elnök: CSERVENKA FERENCNÊ — 10.00) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. A napirend szerint folytatjuk a kormányprogram feletti vitát. Dr. Kapolyi László elvtárs, ipari miniszter kíván szólni. Dr. KAPOLYI LÁSZLÓ : Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Elvtársnők ! Elvtársak ! Pártunk XIII. kongresszusának határozatával és az előterjesztett kormányprogrammal összhangban az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához és így gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik dinamizáló erejévé váljon. Ehhez az iparnak hatékonyabban kell hasznosítania szellemi és anyagi erőforrásait, gyorsítania kell a tudomány, kutatás és a műszaki fejlesztés hazai és nemzetközi eredményeinek alkalmazásába vételét, rugalmasabban kell illeszkednie a világgazdaság követelményeihez, jobban kihasználva a nemzetközi munkamegosztásból adódó előnyöket. Milyen utat tett meg eddig és hol tart az ipar feladatainak megoldásában? A hetvenes években megváltoztak a fejlődés hajtóerői, megszűnt az olcsó nyersanyag- és energiahordozó-import lehetősége, kimerültek az extenzív munkaerőforrások. Ez a folyamat megváltoztatta gazdasági értékrendünket, és megkövetelte a korábbi szerkezetátalakítási célok korrekcióját, elképzeléseink felülvizsgálatát, az új helyzettel való szembenézést. Az ipari technológiák egy részénél — és éppen a korszerűeknél — a piaci értékítélet, tágabban: a világgazdaság értékrendje gyorsabban változott, mint az egyes berendezések élettartama. Gondolok itt például a textilruházati ipar rekonstrukciójára, a kohászat fejlesztésére, a kőölajfeldolgozásra és ezzel összefüggésben a petrolkémiára, az egész energetikára, a feldolgozóipar egyes területeire, és ezek külgazdasági kapcsolataira. Egyetértek Dudla elvtárs felvetésével: a technológiák a gépeken, a berendezéseken, az alapanyag milyenségéhez való kötődésükön keresztül magukban hordozzák a korábbi döntést és annak következményeit. Az iparban a foglalkoztatottak száma 140 ezer fővel csökkent, s gondok jelentkeztek egyes ágazatokban és egyes városokban, — különösen a fővárosban. — Mivel nem tudtuk kellő mértékben végig vinni a részleges, illetve teljes automatizálást, a munkaerő géppel való helyettesítését, a könnyűiparban és a gépiparban például 25 százalékkal romlott a kapacitás kihasználás — nagyrészt a korszerű technológiáknál, ahogyan erről tegnap Köteles elvtárs is beszélt. Hogyan tudott az ipar erre a gazdasági nyomásra válaszolni? Az ipari termelés a VI. ötéves tervidőszakban a terv eredeti célkitűzéseinél mérsékeltebben, 12 százalékkal nőtt. Az elmaradás fő okai a lassú strukturális alkalmazkodásban, a szűkebb fejlesztési erőforrásokban, a versenytársakétól elmaradó műszaki színvonalban ke85. október 11-én, pénteken 132 resendők. Az ipar javuló belföldi iparcikk-kínálatával sem tudja maradéktalanul kielégíteni a mennyiségben és minőségben is jelentősen differenciálódó igényeket. Az ipari beruházások volumene az előző öt évhez képest mintegy tíz százalékkal, a feldolgozó iparban több mint 20 százalékkal csökkent, és ez nem teszi lehetővé a piaci versenytársakhoz való gyorsabb felzárkózást. Az állóeszközállomány bővülését nem követi a termelés növekedése. A kapacitások nem kellő színvonalú kihasználása miatt romlik az eszközhatékonyság. A VI. ötéves tervben az ipari többlettermelés döntő része exportra kerül. Az ipar teljesíti a szocialista országok felé vállalt szállítási kötelezettségeit. A rubelelszámolású export az előirányzathoz közelállóan 34 százalékkal nő, a nem rubelelszámolású kivitel bővülése 20%, azonban ez csak mintegy a fele a tervezettnek. Kevesebb az importanyag-felhasználás, így az ipar export-import-egyenlege jelentősen javul, a néhány évvel ezelőtti passzívum mindkét relációban aktívummá alakul, azonban* ez döntő mértékben az import mérséklése útján valósul meg. A változás iránya viszont kedvező. Nő az elektronikai ipar, a feldolgozó vegyipar aránya. Általában korszerűsödött energiaszerkezetünk, csökkent az olaj energetikai célú felhasználása, nőtt az atomenergia részaránya. Az egységnyi termelésre felhasznált energia mennyisége jelentősen, mintegy nyolc százalékkal csökkent. A fajlagos anyagfelhasználás is — bár kis mértékben —, de mérséklődött. Ez a folyamat még nem zárult le, energiaszerkezetünk korszerűsítését gyors ütemben folytatni kell. A tervezettet megközelítően nőtt a termelékenység — évenként átlag négy és fél százalékkal az egész iparban —•, színvonala azonban még mindig jelentősen elmarad a nemzetközi élvonaltól. Ennél viszont jóval gyorsabban emelkedett a gépiparban és a könnyűiparban, ahol a termelékenység növekedés dinamikája a legmagasabb az elmúlt évtizedeket tekintve. Tisztelt Országgyűlés ! Az idei 1985-ös esztendő a VI. ötéves tervidőszak utolsó éve. Közismertek az év eredményei, illetve nehézségei. Az utóbbi hónapokban a termelésnövekedés felgyorsult és várhatóan az ipar termelése a múlt évit mintegy két százalékkal haladja meg, de nem éri el a tervezettet. A szocialista export meghaladja a múlt évit, és a tervezettet is, — legnagyobb mérték- , ben a könnyűipar exportja nőtt, de jelentős a gépipari és a vegyipari termékexport-növekedés is. A várható konvertibilis export az egy évvel korábbi szinten marad, de nem éri el a tervezettet. Különös figyelmet fordítottunk az év hátralevő időszakára való felkészülésre az ipar egészében. A lehetőségek kihasználása, a változó körülményekhez való alkalmazkodás nagyobb vállalati erőfeszítéseket igényel! A szelektivitás erősítésével biztosítani kell az eszközöket