Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-16

1191 Az Országgyűlés 16. ülése, szül értelmezett és szűk látókörű átmeneti bevételek érdekében. Nagyon reméljük, hogy a kormányzat hatékony eszközökkel fogja ezt meggátolni, hogy más országok­ból hozzunk be hulladékot. Úgy vélem és úgy véljük, hogy mindezen nehézsé­gek ellenére biztosítani kellene azt, hogy azok a mér­tékadó és feltétlenül szükséges környezetvédelmi fel­adatok, amelyeket az előterjesztés a VII. ötéves tervre vonatkozóan megfogalmaz, maradéktalanul megvaló­suljanak. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem felszólaló képvi­selőtársaim sok kérdést érintettek, ami egyrészt lehe­tővé, másrészt szükségessé teszi, hogy mondanivaló­mat rövidebbre fogjam, mint azt eredetileg terveztem. Én is szerettem volna részletesebben beszélni a szem­lélet-kialakítás kérdéseiről. Legyen szabad ezzel kap­csolatban csak annyit mondanom, hogy nagyobb és tudatosabb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy a csa­ládban, az oktatási-nevelési rendszerünkben, az óvo­dától kezdve az egyetemig érvényesüljön a környezet megóvását célzó szemléletformálás. Az előterjesztés megemlíti, hogy a VI. ötéves terv­ben az ország öt egyetemén rendszeresítettek poszt­graduális környezetvédelmi képzést. Szeretném itt ki­egészítésül megemlíteni, hogy a nappali tagozaton a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kará­nak, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának együttműködésével már 1974-ben indult környezetvédelmi szakemberek képzése, számos, e szakon végzett szakember ma fele­lősségteljes beosztásban segíti a környezetvédelem munkáját, s amit még lényegesebbnek tartok, a kép­zés kedvezően hat más mérnöki területeken folyó munka környezetvédelmi aspektusaira és a szemlélet formálására is. A szemlélet fontosságával kapcsolatban legyen sza­bad egy személyes példát is elmondanom. Vagy 25 év­vel ezelőtt egyik élelmiszeripari üzemünk üzemcsar­nokának kialakításával kapcsolatban írtam szakvéle­ményt, amelyet figyelembe is vettek. Amikor az üzem elkészült, kíváncsian mentem ki a helyszínre megte­kinteni. Minden rendben van, minden szép — mond­ták - de azért probléma is van. Probléma? Igen. Egyes részeken rettentően nagy a zaj az üzemcsarnokban. Ténylegesen ez is volt a helyzet. Mondtam: sajnos nem is gondoltam, nem is vizsgáltam alaposabban ezt a kérdést. Biztos vagyok azonban abban, hogy most végző mérnökeink, akiket új szemlélettel nevelünk, ilyen hibát nem fognak munkájukban elkövetni. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztést a magam részéről elfogadom, és képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Várhelyi József képviselőtársunk, Za­la megye 9. választókörzetéből következik. DR. VÁRHELYI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Állampolgáraink számára na­787. június 26-án, pénteken 1192 gyón fontos, hogy országunkban hogyan alakult, illet­ve alakul az egyes környezeti elemek állapota, a rend, a tisztaság, a korábbi évekhez képest milyen változás történt. Erről reális képet kaptunk államtitkár elvtárs írásos beszámolójából. Korrektül feltárja a jelenlegi helyzetet, nem sokkol, de a gondokat sem hallgajta el. Helyi ismereteim és tapasztalataim birtokában a kör­nyezeti elemek közül, mint az egyik legfontosabbal, a vízvédelemmel kapcsolatos megyei tevékenységünk két területéről kívánok röviden szólni, mintegy alá­támasztva az írásos beszámolóm megállapításait. Az elmúlt időszakban megyénkben a vízvédelem terén komoly beruházásokra került sor. Mégsem tu­dunk minden területen előbbrelépni, sőt némely vo­natkozásban a feszültségek tovább nőttek. A Balaton vízminőség romlásának megakadályozása érdekében Veszprém és Somogy megyékhez hasonlóan mi is ki­emelten kezeltük az országos és megyei programban rögzített feladatok összehangolt megvalósítását. Az időarányos végrehajtás számottevő eredményei közül kiemelhető a kisbalatoni védőrendszer első ütemének üzembehelyezése, a csatornahálózat és a szennyvíz­tisztító kapacitások növelése a parti településeken és Zalaegerszegen, Keszthely és Hévíz illetékes gázellá­tásának megalapozása, a környékbeli hígtrágyás állat­tartó telepek rekonstrukciója. Technológiai okok miatt jelenleg még függőben van a zalaegerszegi központi szennyvíztisztító telepen a foszfortalanítás megoldása. Ezekkel a hatásos intéz­kedésekkel sikerült elérni, s ez nem is kevés, hogy a Balaton vízminősége a keszthelyi öbölben nem rom­lott tovább. A felszíni és a felszín alatti vizeink védel­méről már többen szóltak. Ennek érdekében nagyon fontos szerepe van a csatornázásnak és a szennyvíz­tisztításnak. Több megyéhez hasonlóan, sajnos nálunk is, sok területen döntően anyagi okok miatt, a köz­műves vízellátással nem tartott lépést a csatornázás és a szennyvíztisztítás. Jelenleg a vízzel ellátott lakások 43 százaléka csatornázott, 80-ban 45 százalék volt. Az évente eltűnő szennyvíz mennyisége több millió köbméter. Az írásos beszámoló arról győzött meg, hogy az OKTH vezetése világosan látja a feszültsége­ket, a tennivalókat. A felvázolt elképzelésekkel ezért egyet lehet érteni. Kedves Képviselőtársaim! Természetesnek kell tar­tanunk, hogy a hazánkban képződött hulladék, sze­mét elhelyezését, megsemmisítését alapvetően az or­szágon belül kell megoldani. Úgy gondolom, a terme­lés vagy a fogyasztás során keletkezett hulladék és szemét sorsának alakulásáért alapvetően az tartozik felelősséggel, aki azt létrehozta. Sajnos esetenként az is igaz, hogy a legjobb szándék mellett sem lehet meg­felelni a környezetvédelmi előírásoknak. A jogi szabá­lyozással ugyanis nem mindig tartott és tart lépést a műszaki háttér. Oka esetenként a műszaki megoldás simeretének hiánya, de gyakoribb a szükséges objek­tumok hiánya. E témához tartozóan szeretném meg­említeni a használaton kívüli műtrágyás zsákok to­vábbi sorsának kérdését. Talán apróságnak tűnik, de az üzemeknek nagy gondot okoz, nem tudnak mit kezdeni az összegyűjtött zsákokkal. Ehhez hasonló

Next

/
Thumbnails
Contents