Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-16

1189 Az Országgyűlés 16. ülése, Ehhez járul még, hogy a jelenlegi művelési költségek (árai) messze túlhaladták a hivatalos normákat, így ebből is vesztesége származik. Mivel az erdőgazdaságnak is önfenntartónak kell lennie, ezért nyereségérdekelt, és ezt csak a termelés előtérbe helyezésével tudja biztosítani. így válik a Bükki Nemzeti Park védett területe is elsősorban termelési területté. Tehát nem a 30 éve erdőben és az erdőért munkában megfáradt erdész vesztette el tudását és erdőszeretetét, hogy hivatalokból kelljen számára előírásokat és szakvéleményeket mondani, azok betartásáért bírságolni, hanem mert napi munkája, lehetőségei és vállalatának érdekeltsége ezt diktálja. A Bükki Nemzeti Park megvédését, annak lehetőségeit tovább rontja az a tény, hogy a vadállomány aránytalan elszaporodása azt a kevés telepítést ritkítja, amit nehéz körülmények között biztosítani lehetett. Itt egy másik érdek lép előtérbe; a vadászat — annak devizális üzletével és hazai szórakozásával együttvéve. Az erdő vadeltartó képessége és a vadállomány egyensúlya régen felborult, mégis nehéz, e téren az összhangot megteremteni a különböző érdekek és nézetek miatt. Az elmondott példákra hivatkozva úgy gondolom, hogy természetvédelmünkben itt az ideje az ellentmondásos szabályozó és érdekeltségi rendszereket áttekinteni, és megfelelően átalakítani, hogy hosszabb távra jó irányú beavatkozás történjen elrontott környezetünkbe. Nem hatóságok és hivatalok hivatalának létrehozásával, hanem az okozó vállalatok helyes érdekeltségi rendszerük vagy lehetőségük megteremtésével. Nyilvánvaló, hogy a források hiányában most nagymértékű központi támogatásra lehetőség nincs, éppen ezért indokolt a központi alap nagyobb differenciálása a legsúlyosabb esetek felszámolására és a vállalati helyes ösztönzőrendszer megteremtése. A beszámoló VII. ötéves tervi célkitűzései elismerésre méltóak, megvalósítási lehetőségét tekintve már a tájékoztató is bizonytalan. Gazdasági helyzetünk lehetőségei szűkösek, a változtatási szükségesség nem vitatott, a rendezés sorrendisége és módja még nem eldöntött. Felszólalásomat annak érdekében tettem, hogy e rendezési sorrendben ne utolsó helyen legyen a környezet- és természetvédelem, mert akkor ezt a környezetet már unokáink nem láthatják, csak káros következményeit fogják szenvedni. Köszönöm a tisztelt Ház figyelmét. (Taps.) ELNÖK: Dr. Lásztity Radomir képviselőtársunk, Budapest 31. választókerületének képviselője következik. DR. LÁSZTITY RADOMIR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Magam is érdeklődéssel olvastam és hallgattam az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját a környezet- és természetvédelem eddigi eredményeiről, gondjairól és jövőbeni feladatairól. A szép kiállítású szemléltető ábrák, a táblázatok és összesítők az írásbeli beszámolót jól áttekinthetővé és igen informatív1190 vá teszik. Megelégedéssel regisztrálhatjuk, hogy a tudatos, előrelátó kormányzati tevékenység eredményeképpen több területen is sikerült eredményeket elérni, mind a levegőtisztaság-védelem, mind a vízminőség-védelem, mind a természetvédelem területén. Ugyanakkor mind a magam, mind választóim nyugtalanítónak látjuk, hogy egyes ipari központok levegőjének szennyezettsége nagy mértékű, hogy sok település megfelelő minőségű ivóvízzel történő ellátása még nem biztosított, hogy erdeink jelentős részében környezetszennyező hatásokból eredő pusztulás tapasztalható, hogy a hulladékok elhelyezése, megsemmisítése sok helyen nincs megfelelően megoldva, hogy a nem kezelt, vagy csak mechanikailag tisztított szennyvizek részaránya gyakorlatilag alig változott az utóbbi időben. A fővárost, Budapestet is sok környezetvédelmi gond szorítja. A levegő nagyfokú szennyezettsége, a zajártalom, a hulladékmegsemmisítés gondjai jól ismertek, jelentős részüket az elnöki beszámoló is tartalmazza. Szó volt egy előző felszólalásban az erdőterület csökkenéséről. Magam is, mint aki gyakran kirándulok a budai hegyekbe, aggódva látom, hogy egyre újabb és újabb területeken kezdődnek az építkezések, s nagyon gyakori, hogy néha kilométereket kell gyalogolni, míg valahogy az erdőt meg tudja az ember közelíteni, mert mindenütt kerítésekbe, építésekbe ütközik. Egy kicsit — úgy vélem — vigyázni kellene arra, nehogy körbekerítsük az erdőt, s úgy járjunk, mint korábban a Balatonnál a parti telkek kiépítésével. Külön is foglalkoztatja a szűkebb választókerületem lakóinak jelentős részét a lágymányosi Duna-híd megépítésével várhatóan együtt járó nagyobb gépjárműforgalom kedvezőtlen környezeti hatása. Hosszú viták, a főváros közlekedési helyzetét objektívan elemző tájékoztató anyagok kiadása, fórumok szervezése nyomán ma már senki sem vitatja az új híd szükségességét, és elfogadja a többség azt is, hogy az újonnan kialakított forgalmi út mellett lakóknak bizonyos áldozatot kell vállalniuk a nagyobb közösség, a főváros és az ország érdekében. Ugyanakkor azonban elvárja és reméli az érintett lakosság, hogy a tervezett és szükséges környezetvédelmi intézkedések megtörténjenek, hogy megtörténjenek azok a felmérések, amelyek az épületek állagával kapcsolatos veszélyekre hívják fel a figyelmet, hogy felépüljenek azok a berendezések és létesítmények, amelyek a káros hatásokat enyhítik. Erre annál is inkább szükség van, mert ez a lágymányosi lakótelep, amely viszonylag, keskeny, két igen nagy forgalmú út közé kerül, és amellett egy igen nagy létszámú iskola, a Baranyai úti iskola is helyet foglal ezen a területen. Tudjuk, hogy ezek a helyi intézkedések, ugyanúgy, mint az országos jelentőségű feladatok megoldása, jelentős költségekkel járna. Ezek fedezetének az előteremtése a mai gazdasági helyzetben nem könnyű. Nem vagyunk abban a helyzetben, mint egyes fejlett ipari országok, hogy a fejlődő országokba telepítik ki veszélyes iparágaikat, sőt olvastunk arról, hogy egyesek szennyezést kívántak importálni az országba, rosz1987. június 26-án, pénteken