Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-16
1185 hatósági munka következetesebbé tételét, megszilárdítását. A jövőben — a politikai, tanácsi, gazdasági szervek együttműködésére építve — az eddigieknél még következetesebben kell munkálkodni életminőségünket alapvetően meghatározó környezetünk védelméért, gazdagításáért. Meggyőződésem, hogy a környezetvédelmi törvény következetes betartásával, a beterjesztett javaslattal jó segítséget kaptunk mi, képviselők és jobban ráirányítja a közvélemény figyelmét a környezetvédelem fontosságára. Irányt szab az előterjesztés a további munkához mindazoknál az ágazatoknál is, akiknek meghatározó szerepük, tevőleges feladataik és intézkedési lehetőségük van a tervszerű, hatékony környezetvédelem megvalósításában. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Angyal Imre képviselőtársunk következik, a Veszprém megyei 4. számú választókerületből. ANGYAL IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! 1952 július 24-e jeles nap volt hazánk környezetvédelmének kialakításában, s egyben mérföldkő községünk életében is, mert ekkor nyilvánították Tihanyt az ország első tájvédelmi körzetévé. Az Országos Természetvédelmi Hivatal akkori elnökének szavaiból idézek: „Senki emberfia pusztító munkát itt nem végezhet." Ez lényegében megvalósult. Azóta néhány évtized elmúlt és a település lakói büszkék arra, hogy a jó példával elsők lehettek a tudatos természetvédelemre és kulturális értékeink megóvására irányuló nemes emberi cselekvésben. A hivatal is változott, munkája korszerűsödött. Feladatai jelentősen növekedtek. Tisztelet azoknak, akik akkor elindították ezt a folyamatot, nekünk adva útmutatást, erőt további feladataink megoldásához. Sikerült elérni, hogy ne romoljék tovább környezetünk és legyenek olyan emberek, akik mindig vállalkoznak e nemes feladatra és annak megvalósítására. Az ember nemcsak rombol, hanem épít is. Tihanyban a külső tavat visszaállították, rendezték, így újra visszajöttek a költöző madarak. A valamikor elzárt, savanyú legelő helyén egy szép, gondozott táj alakult ki. Az Országos Természetvédelmi Hivatal következetességének köszönhetően megkezdődött az őshonos fák visszatelepítése. Ez a példa másokat is ösztönzött hasonló cselekedetekre. Az OKTH által kezelt területek ma már jól karban tartott, művelt, gondozott képet mutatnak. A természet elbűvöli szépségével a hozzá jó szándékkal közelítő embert. Vörösmarty 1835ben Füreden tartózkodva beszédet írt a fürdőéletről, ebből idéznék. „A Balaton a legtisztább szem, amely valaha az egekbe tekintett. Van-e, lehet-e szebb feladata a ma nemzedékének, mint visszaállítani, megóvni azt a képet, hogy Balatonunk ismét a legtisztább szem legyen." Megyénk környezetvédelmi helyzetéről szólva alapvetően meghatározó tényezőnek tartom az utóbbi tíz évben elért eredményeinket. Változatos ez )8 7. június 26-án, pénteken 1186 a kép, az iparmedencék levegőtisztasági kérdésétől a Balaton térségének víz- és környezetvédelméig mindmind jelentős társadalmi érdeket képviselnek. Az eredmények nem mindenhol szembetűnőek. Ez anyagi kérdés is, de ahol a megfelelő összmunka és cél találkozik, ott kimutathatók ezek az elért eredmények. A vállalatok, tanácsok, társadalmi szervezetek eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a környezeti ártalmak mérséklésére. A szűkös fejlesztési források, a megfelelő eljárások, technológiák kiforratlansága és a szabályozás ellentmondásai mellett is keressük a módját, hogy környezetünket jóvátehetetlen károsodás ne érje. A megye élővíz folyásainak vízminőségét ipari, mezőgazdasági és kommunális eredetű szennyvizek eltérő mértékben, de erőteljesen rontják. Ezen belül a Balaton vízminősége a célratörő vízvédelmi program eredményeként összességében kimutathatóan javult. Továbbra is gond viszont a strandolásra igénybe vett környezetben a parti sáv erősen változó vízminősége. A hínár mennyisége szemmel láthatóan csökkent. Ez azt is jelenti, hogy foszfortartalma is kisebb lett a víznek. Ennek ellenére viszont a tájvédelmi körzet környékén észrevehetően nagymérvű a nádas pusztulása. A kisebb okok között megemlítést érdemel a pézsmapatkány elszaporodása. A nyílt víz felől viszont ligetesedik a nád és rohamosan pusztul. Ebben a szakemberek elsősorban a növényevő halfajtát, az amurt okolják. Tudomásom szerint hagyományos halászattal nem fogható ki az amur és a busa. Többen felteszik a kérdést, hogy mit kívánunk tenni ezekkel a halfajokkal, káros tevékenységük ellen miként lépünk fel. Nem mindig pénz kérdése a környezetvédelem, hanem állampolgári fegyelem, valamint a gazdálkodó egységek szemléleti kérdése is. A tudatformálásról, a nevelésről nem szabad lemondanunk. Az óvodákban, iskolákban folyik már ilyen munka, ennek hatékonyságát azonban növelni kell. Legyen általános az a gyakorlat, hogy egyes iskolák, úttörőcsapatok, kollektívák, lakóközösségek védnökséget vállalnak egy-egy zöldterület gondozásáért. A környezetszennyezőkkel és rongálókkal szemben viszont sokkal keményebben kell fellépni. Ez vonatkozik a tanácsokra, a már működő közterületfelügyelőségekre és a rendőri szervekre egyaránt. Gondjainknak több gyökere van. Példaként említhetem, hogy a környezetben károsodás mutatkozik a jelentős turistaforgalom miatt is. Ezért a jövő feladatai közé kell, hogy tartozzék az eddig ki nem használt és még érintetlennek tűnő, úgynevezett háttértelepülések bekapcsolása az idegenforgalom fogadásába. Erre jó példa az aszófői kemping és a pécselyi medencében a jövőben kialakítható tájvédelmi körzet. Adottak feladataink, környezetünk további károsodását megállítani és azért, hogy nekünk is tiszta, egészséges, szép maradjon a házunk tája, ma kell a fát elültetni, hogy holnap megpihenhessünk alatta. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) Az Országgyűlés 16. ülése,
