Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-16
1167 Az Országgyűlés 16. ülése, 1 A másik példa, amivel az aktív tevékenység lehetőségét szeretném illusztrálni, a fővárosi erdőkhöz kapcsolódik. A Fővárosi Tanács 1975-ben fogadott el egy zöldövezet-fejlesztési programot, amelynek a célja volt, hogy az ezredfordulóig négyezer hektár új erdő jöjjön létre a fővárosban. Az első tíz év alatt ezer hektár telepítése valósult meg; s az utóbbi években ez a program lelassult, megfeneklett, alapvetően a rendelkezésre álló területek hiánya miatt. Ebben az ötéves tervben alig több mint 100 hektár erdő telepítésére van terület — és a város természetes terjeszkedéséből, lakótelepek, vonalas létesítmények építéséből a bekövetkező erdőterület-igénybevétel ezt meghaladó mértékű lesz. Azt hiszem, nem nyugodhatunk bele abba, hogy a fővárosban egy fogyás induljon be az erdőterületekben. Annál is inkább, mert például a földhivatal legutóbbi fölmérése szerint a főváros területén több mint száz fölhagyott bányagödör van, közel ezer hektár területtel; s ezek amellett, hogy mint nyitott sebek csúfítják a tájat, szinte kínálják magukat az illegális szemétlerakásra. Én azt javasolom, hogy a főváros - a környezetvédelmi hivatal közreműködésével — dolgozzon ki egy konkrét programot a bányaterületek rekultiválására; a felelősség és a források megjelölésével, hogy a rekultiválás után ezek a területek szolgálhassák az elindított és most lelassult zöldövezet-fejlesztési programot. A másik gondolat, amihez megjegyzést szeretnék fűzni - több képviselőtársam foglalkozott vele: a társadalom és a környezet-védelem. A beszámoló nagyon korrektül megfogalmazza, hogy a környezetvédelem alapvetően állami feladat, de nem nélkülözheti a társadalom aktív közreműködését. Azt is reálisan feltárja a beszámoló, hogy e területen nem elég gyors az előrelépés, számos tennivaló van még az oktatás, a képzés, a reális és feltáró jellegű propaganda, tömegtájékoztatás területén. Mindezeket elfogadva úgy ítélem meg, hogy a társadalom figyelmének és aktivitásának fenntartásához az is elengedhetetlen, hogy a helyi hatóságok és esetenként a politika is legyenek toleránsabbak, fogadókészebbek azokkal a jószándékú kezdeményezésekkel kapcsolatban, melyeknek célja egy-egy közösség, e gy _e gy lakóterület környezetének a szépítése, gondozása, ápolása, egy-egy természeti értéknek a megvédése. Ha ezek a helyi, baráti körök, szépítő egyesületek, klubok elzárkózással találkoznak a hatóságok részéről — mert a jelenlegi szervezeti hierarchiába nehezen illeszthetők bele —, akkor nemcsak arról az erőről mondunk le, ami kiszélesíthetné a környezetvédelmi munkát, hanem — ami legalább ekkora veszteség! - jószándékú állampolgárok vesztik el a hitüket, hogy véleményükre, javaslataikra igazán szükség van, ezeket érdemben meghallgatják, fogadják. Végül a harmadik gondolatom a beszámolónak ahhoz az értékeléséhez kapcsolódik, amely szerint minden beruházásnál, de különösen a nagy beruházásoknál elengedhetetlen, hogy a hatásokat időben és 987. június 26-án, pénteken 1168 előre mérjük fel, mert a kellő körültekintés nélkül végrehajtott beruházások káros hatásait utólag csak többszörös költséggel és csak kétes értékkel tudjuk ellensúlyozni. Választó körzetem 12 pilisi községet foglal magában — Budakalásztól Visegrádig térjed. A választókörzet területén jelenleg van döntés-előkészítés stádiumában egy energetikai nagy beruházás: a Prédikálószék-i szivattyús energiatározó. Az Ipari Minisztérium irányításával folyó előkészületek célja, hogy nyolc és fél millió köbméteres víztározó épüljön a fenti hegyen, a csúcsfogyasztási igények kielégítésére. Ez a terület a pilisi tájvédelmi körzetbe esik, nemzetközileg védett bioszféra rezervátum. A közvélemény fokozott figyelemmel és aggodalommal követi az előkészületeket, hiszen nemcsak természeti értékek vannak ezen a területen, hanem az országosan kiemelt üdülő-körzetek egyike is egyben ez a térség. Ügy ítélem meg, hogy egy ilyen jelentős beavatkozás, amely jelentős erdőterületek kiirtását, többmillió köbméter kő, szikla kirobbantását és kibányászását, vonalas létesítmények, vezetékek, utak, kiszolgáló épületek építését jelenti - olyan mértékű beavatkozás a tájba, aminek alapján ez az eredeti funkcióját nem tudja többé ellátni. Megváltozik a táj eredeti funkciója, ez egy ipari jellegű táj lesz, s minden további beavatkozás ezt a célt fogja szolgálni. A fentiekre, valamint a térségben kialakult politikai érzékenységre is tekintettel, arra kérem a kormányt, hogy végleges döntése előtt hasonló részletességgel és mélységgel vizsgáltasson meg más lehetőségeket - más megoldási lehetőségeket - is, és a döntéshozatalkor a közgazdasági és a műszaki szempontok mellett kellő súllyal mérlegelje azokat az észrevételeket, amelyek a természet, a táj, a környezet védelme érdekében elhangzottak. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A beszámolót az elmondott megjegyzésekkel a magam részéről elfogadom, elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Hankó Mihály Békés megyei képviselőt illeti a szó. Dr. HANKÓ MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hozzászólásomban szűkebb pátriám, Békés megye környezetvédelmi és természetvédelmi helyzetével, feladataival, terveivel kívánok foglalkozni. Mint ismeretes, az elmúlt évben az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és Békés megye vezetése megállapodást kötött a megye környezetés természetvédelmi mintaterületté való fejlesztéséről. Ez új dolog, elsősorban ránk, Békés megyeiekre ró sokkal nagyobb feladatot és felelősségteljes munkát. A megyéről azt tartják, hogy viszonylag mentes a környezeti ártalmaktól. Nem rendelkezünk olyan iparral, amely a környezetre nézve nagyobb veszélyeket jelentene. Erre utal a megállapodás is, és utal
