Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-16

1169 Az Országgyűlés 16. ülése, 1987. június 26-án, pénteken 1170 arra is, hogy a megye vezetésének szándékában áll ezeket az előnyöket kihasználni, ebbe bevonni a megye egész lakosságát, az üzemétől kezdve egészen az egyes emberekig. Amikor a feladatokkal kapcsolatos előzetes fel­méréseket elvégeztük, már akkor megállapíthattuk, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos feladataink az előre-láthat ónál nagyobbak. Igaz, hogy Békés me­gye nem rendelkezik nagy szennyezést okozó ipari üzemekkel, de az élet azt igazolja, hogy nap mint nap találkozunk kisebb és szélesebb körű gondok­kal, amelyek eddig nem voltak ismertek, nem figyel­tünk fel rájuk, káros hatásukat nem ismertük. A levegőtisztasági helyzetünk a legújabb műhol­das mérések szerint időszakonként nagyon kedve­zőtlen, pedig a levegőszennyeződés csökkentésére több intézkedés történt. Egyik ilyen a földgáztüze­lés gyors ütemű elterjesztése. Károsan befolyásolja a levegő tisztaságát az, hogy kevés a szilárd burkola­tú utunk, az ezzel összefüggő porszennyezés nagy, és az erdŐsítettség mindössze csak 4 százalékos. A megye területén lévő felszíni vizek minőségét alapvetően a határon túlról érkező vizek minősége, valamint a folyók öntözési időszakban duzzasztott állapota határozza meg. A duzzasztás miatt folyóink rendkívül érzékenyek a szennyezőanyag terhelésére. Az állóvizi jelleg miatt magasabbá válik a szerves­anyag-, az ásványisó- és a klorofil tartalom. Jelentő­sen szennyezik folyóink vizét a belvizekkel bemosó­dó mezőgazdasági kemikáliák is. Békés megye területének 80 százaléka mezőgaz­daságilag művelt terület, a felhasznált kemikáliák mennyiségileg is nagyobb veszélyt jelentenek. A kommunális fejlesztéssel egyidőben megnöve­kedett a szennyvíz mennyisége. Ez veszélyt jelent a folyók vizének tisztaságára, hiszen a megyében a kommunális szennyvizek mindössze egykilenced része kerül biológiailag is tisztítottan a folyókba. Az ösz­szegyűjtött szennyvizeknek egynegyede közvetlenül szennyezi a vízfolyásokat. Az alacsony fokú szenny­vízcsatorna-kiépítettség miatt szennyvizeink egyhar­mada közvetlenül a talajba kerül, rendkívüli veszélyt jelentve ezzel a talajvíz-készletre. Településeink alatt a talajvíz szintje jelentősen megemelkedett. Ezzel a komplex kérdéskörrel függ össze a már országosan is ismert élővíz-csatorna szennyezettsége Békés vá­rosban és Békéscsabán egyaránt. Ez továbbra is kör­nyezetvédelmi szempontból egyik megoldandó felada­tunk, ami azonban továbbra is csak központi segít­séggel, az Országos Vízügyi Hivatal segítségével oldható meg. Ezzel kapcsolatban az utóbbi időben is történt egypár intézkedés. Békés megye ivóvíz-szükséglete alapvetően bizto­sított. Erre központi segítséggel is nagy erőfeszíté­seket tettünk. Számolnunk kell azonban a folyama­tos mennyiségi növekedéssel, az ivóvíz-készlet biz­tosítására új víznyerő területek bevonására van szükség. Itt említem meg, hogy az Alföld nagy régiójának ivóvíz-bázisaként a Maros hordalékkúpja került elő­térbe. E terület vízkészletét ivóvizünk minőségi javításához fel kell használnunk. Erre a megyei prog­ram támogatással másfél milliárd forintot irányzott elő. A terület védelmére azonban további sürgős és széles körű intézkedésekre van szükség. A megye környezetvédelme szempontjából fontos helyet foglal él a talaj védelme. A mezőgazdasági termeléssel együttjáró kemikáliák felhasználása egy­ben veszélyezteti termőtalajaink minőségét. Amesze­zések ellenére fokozódik a talaj savanyodása, mint ezt már többen megemlítették, és rosszabbodik mész­ellátottságuk. A megelőzésre elfogadott országos program az üzemekben kedvező fogadtatásra talált, megvaló­sításával várható a kedvezőtlen folyamat csökkentése, illetve megállítása. Nálunk ugyanúgy, mint az országban, problémát jelent a nagyüzemi állattartás jelenlegi technológiája miatt keletkező nagy mennyiségű híg-trágya, ennek környezetkárosító hatása. Javaslom ennek a techno­lógiának a felülvizsgálatát, helyette környezetkí­mélő technológia bevezetését. Ez azonban csak kö­zös — központi és üzemi - erőfeszítések útján való­sítható meg, mert az új technológia megvalósítása nagy anyagi erőket kíván, és ez üzemi szinten csak fokozatosan, a kívánatosnál lassabban valósítható meg. Az utóbbi időben egyre többször említésre kerül, hogy a környezetvédelem szempontjából kevesebb anyagi erőt igénylő módszereket is jobban fel kellene karolni. Itt kell megemlítenem, hogy ennek egyik módja lehetne a talaj öntisztuló képességének jobb kihasználása. Ehhez szükséges a tudományos munka nagyobb mérvű bevonása, illetve az ezzel kapcsola­tos mérési rendszerek további fejlesztése. Külön kívánok szólni a keletkezett hulladékok elhelyezéséről. Ez nálunk is nagy gondot jelent, me­gyei és üzemi szinten egyaránt. A korábbi évekhez képest némileg javult a helyzet, de egyáltalán nem kielégítő. A szervezett szemétgyűjtés, -szállítás a korábbi időkhöz képest jobb. De alapvető gond, hogy a szemét elhelyezésének problémája időnként újratermelődik, és csak egyre nagyobb anyagi ráfor­dításokkal oldható meg egy újabb időszakra. A leg­nagyobb problémát azonban megyénkben is a veszé­lyes hulladékok elhelyezése és megsemmisítése jelen­ti. Ezt azonban nem lehet úgy megoldani, mint ahogy egyik rendelkezésünk az olajos rongyok üzemen belüli mozgásáról diagram készítését írta elő. (De­rültség.) Ez is fontos lehet, de ez sokkal nagyobb és drágább megoldást kíván. A veszélyes hulladékok megsemmisítésének megoldása összesenben, orszá­gosan is az egyik legégetőbb feladat. Tisztelt Országgyűlés! A környezet- és termé­szetvédelem terén jelentkező megyei feladatok ösz­szehangolt, átfogó, folyamatos, tervszerű munkát igényelnek. Ehhez az szükséges, hogy itt találkozzék az egyén értelme, a kollektív elvárás és az anyagi erő. Az ország anyagi helyzete adott, a kollektív elvárás ismert. Én is az egyén szerepét, a tudati tényezőt kí­vánom kiemelni. A környezetvédelem terén ugyanis a legfontosabb szerepe az embernek van. Ahogy

Next

/
Thumbnails
Contents