Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-16
1159 Az Országgyűlés 16. ülése, Minthogy megyénk vízellátása nagy százalékban felszín alatti vizekből történik, egyik legfontosabb feladat a talajvíz további szennyeződésének megakadályozása. A meglévő, de természetes védelemmel nem rendelkező vízbázisok helyzetét fokozott figyelemmel kell kísérni. A megfelelő természetes védelemmel nem rendelkező vízbázisok körzetében a szennyezési források feltárása, megszüntetése a VII. ötéves terv egyik legfontosabb célkitűzése. A figyelő és ellenőrzési rendszer kiépítése hosszú távú műszaki feladat, ennek feltételei még nem biztosítottak. A vízkészletek és -befogadók minőségének védelme érdekében a szennyvízcsatornázás ütemét gyorsítani szükséges. Egyidejűleg a szennyvíz tisztító kapacitást is növelni kell. A víztisztítás területén nagy jelentőségűek azok a korábban végzett kísérletek és ma már üzemi gyakorlat, amelyet a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet az OVH támogatásával, a MÉM támogató együttműködésével a területén megvalósított. Azt hiszem, ez az egyetlen olyan tisztítási forma, amely a tisztítással egyidőben új értéket alít elő. A beruházás megindításakor, sőt a későbbiekben is sok vita volt a természetes biológiát illetően. Ma már elmondhatjuk, hogy megfelelő talajszerkezeten tökéletes víztisztítást biztosít anélkül, hogy a környezetet szennyezné. A kísérletek során két KÖJÁL mérte az altalajvízben a víz minőségét és provokatív öntözéssel, kísérletekkel liziméter állomáson sikerült azt is megállapítani, hogy az elkövetkezendő évek során, 5—10—15—20 év múlva milyen változások történnek a talajban. Ennek alapján lehet ajánlani ezt a víztisztítási rendszert az országnak azon a részein, ahol a talajszerkezet ezt lehetővé teszi. A természetes biológia kialakításánál rendkívül hasznos kapcsolat alakult ki az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattal, ahol más hasznos kezdeményezések is vannak a környezetvédelmet illetően. Azok a beruházások, amelyek ott létesültek, figyelemre méltóak, és amennyiben ennek pénzügyi fedezetét meg lehet teremteni, ahol a talajadottságok ennek lehetőségét biztosítják, érdemes a megvalósítás gondolatával foglalkozni. Üj veszélyforrást jelent a koncentrált nagyüzemi állattartás szennyvizének elhelyezése és a helyenként integrált kisüzemi állattenyésztés technológiájából és nagyságrendjéből keletkező melléktermék és hulladék. Megyénkben 22 telepen évente 2,4 millió köbméter hígtrágya keletkezik, és ebből 10 telepen folyik kezelés és tisztítás. Tizenkét telepen az elhelyezés még megoldatlan. Nagyon hasznosak az itt bevezetett hígtrágyaöntözések. Sajnos, a jelenlegi beruházási rendszer — ezt kétszer szeretném aláhúzni — nem tesz különbséget környezetszennyező és környezetvédelmi beruházások között. Ugyanazok az adóterhek terhelik a beruházást. Nagyon hasznos lenne és előrevinné a környezetvédelem ügyét, ha a környezetvédő beruházások adómentesek lennének. 98 7. június 26-án, pén tekén 1160 A hulladékfeldolgozó létesítésében is jelentős elmaradásunk van országosan. Itt is előnyös lenne, ha ezeknek a létesítése adómentes lenne, vagy levonható lenne az adó tételeiből. Új és napjainkban jelentkező probléma az integrált kisüzemi állattenyésztés. Az állati hullákat ártalommentesen el lehet helyezni, és ennek megvannak a maga szabályai. De vannak rendetlen gazdák is, és az integrált kisüzemi állattenyésztés nagyságrendje ma már megközelíti a nagyüzemekét is. Amikor nem kerül dögkutakba az elhullott állat, hanem egy utánfutóról itt vagy ott lefordítva, ott a környezetet súlyosan szennyezi, ennek a kérdésnek a rendezése szabálysértés. De ennek a mértéke viszonylag alacsony. A veszély pedig sokkal nagyobb, mint azt a szabálysértés jelen pillanatban bünteti. A környezetszennyezés szempontjából igen súlyos szabálysértés díját feltétlenül emelni szükséges. A légszennyezést illetően megyénkben két területen van gond. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár által kibocsátott fluor okoz még esetenként gondot a városban és részben megoldatlan a solti fehérjeüzem légszennyezése. Jelentős előrelépést jelentett a Baromfifeldolgozó Vállalat új technológiával történő melléktermék eltávolítása és azóta mint levegőszennyező tétel ez a városban nem jelentkezik. Hasznos kezdeményezésekről is számot adhatok, és ezt örömmel teszem. A vadkerti tó tisztítása megtörtént. A víz minősége a KÖJÁL szerint soha nem volt olyan tiszta, mint jelenleg. Mindez kedvező előjel. A helyi horgászegyesület, az iskolák komoly munkát végeztek a tó körzetében. Hasonló hasznos kezdeményezések történtek a szűcsi erdőnél, a KISZ városi bizottságának természetvédelmi klubja és a helyi vöröskereszt munkája nyomán. Ezen a területen még rendkívül sok lehetőség van, amelyet eddig nem használtunk ki. Jelentős anyagi támogatással megkezdődtek azok a munkák, amelyek a Kolon-tó újjászületéséhez vezetnek. Az egyedülálló ritka állatvilág megmaradásának biztosításán túl óriási jelentősége van a környékbeli több tízezer hektár termőképességének növelésében a visszatartott víznek. Ebben a munkában az OKTH-nak jelentős és elévülhetetlen érdemei vannak. Összességében úgy adhatunk képet Bács-Kiskun megye környezetvédelméről, hogy megindult valami, és amint a példák mutatják, ez az új jó irányba vezet. De óriási lehetőségek vannak még a lakosság nevelésében, az iskolákban történő környezetvédelmi oktatásban, a MTESZ, a KISZ, a MAE védnökségben, és egy-egy településen okosan megszervezett környezetvédelmi intézkedések megvalósításában. Ábrahám elvtárs szóbeli kiegészítésében foglalkozott a környezetvédelem társadalmasításával. A környezetvédelem minden olyan magyar állampolgár érdeke és feladata, aki itt él, tenni akar valamit a jelen és a jövő érdekében. A környezetvédelem rendkívül sokirányú tevékenységet takar; propagandát, kezdeményezések felkarolását, rendeletek kiadását, helyenként szigorú büntetéseket, koordinálást, öszszességében mindazt, amivel az ország polgárait ennek