Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-16

1161 Az Országgyűlés 16. ülése, 1987. június 26-án, pénteken 1162 a célnak, ennek a közös feladatnak a megoldására tudjuk irányítani. Amikor azt mondjuk, hogy állami feladat, mindjárt mindenki arra gondol, hogy milyen sok pénzre van ehhez szükségünk. Nem az állam szemetel és nem az állam szennyez. Mi szenynyezünk, ha a turistákat leszámítjuk. A környezetvédelem tehát a lakásokban, a szemétgyűjtő kukáknál kezdődik, folytatódik az iparban, a mezőgazdaságban. Csak úgy érthetünk el eredményt, ha ebben a kérdésben az ország egész lakossága összefog és egyet akar. Erre kell mozgósítani az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal irányításával mindenkit, aki ebben a kérdésben partner. Egy olyan kérdéssel is szeretnék foglalkozni, amelyet úgy hívnak, hogy túlszabályozás. Környezetünk védelmét is szolgáló, indokolt lépés volt az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabály kiadása. A rendelet megalkotása során azonban elkerülte a jogalkotók figyelmét néhány, a mezőgazdaság területét érintő jelentős szakszempont. Az állampolgárok tekintetében a rendelet lényegesen bővítette az építési engedélyhez kötött munkák körét. Az új szabályozás szerint építési engedély szükséges minden lakóépület elhelyezésére szolgáló építési telken, mind pedig a mezőgazdasági rendeltetésű földeken lévő valamennyi, állattartás célját szolgáló épület létesítéséhez és bővítéséhez. Ezen túlmenően a nem lakóépület elhelyezésére szolgáló építési telken egyáltalán elhelyezhető valamennyi melléképület létesítéséhez és bővítéséhez. Ennek megfelelően engedélyköteles a hobbi telkeken létesíthető csűr, pajta, szerszámoskamra. Nem tesz kivételt a rendelet aszerint sem, hogy egy komoly beruházást igénylő, koncentrált állattartásról van szó, vagy jelentéktelen tyúkól bővítésről vagy kutya ól építésről. A kellően át nem gondolt, és háztáji kistermelés szempontjait mérlegre nem tevő szabályozás ezzel túllőtt az elérni kívánt, egyébként kívánatos célon. A rendeletnek az átgondolt és lassabb bevezetése indokolt. Jelenleg ez a rendelet iritálja az építtetőket, hiszen a költségeket jelentősen megnöveli. Az ÉVM sincs felkészülve, hiszen érdeklődésünkre egyetlen ajánlott tervet sem tudtak biztosítani szerszámos kamrára, tyúkólra vagy kutyaólra. Az így megtervezett építkezés kivitelezéséhez szükséges tervező irányítás magas költségeket ró az egyébként sem olcsó építkezésekre. A rendelet bevezetése úgy indokolt, ahogy annak feltételeit biztosítani tudjuk. Ügy gondolom, hogy még egy ilyen sok munkát takaró, jövőbe mutató, óriásit markoló rendelet sem jó, ha a betartás feltételei nem biztosítottak. Az sem érdektelen, hogy vélekedik a rendeletről egy jogász, egy tervező, egy építő, egy átlag állampolgár és a létszám csökkentésével megbízott tanácsi dolgozó. Országgyűlési csoport ülésen részletekbe menően megbeszéltük, és abban maradtunk, hogy ezt is ismertetem a tisztelt országgyűléssel. Nos, a jogász úgy vélekedik, hogy ez egy rendkívül sok munkát takaró, jövőbe mutató rendelet. Ezzel a rendelettel mi egyszerre előztük meg a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat. A tervező úgy vélekedik, hogy a beruházási források csökkenése miatt csökkent a tervezés is, végre egy megoldás, amikor tervezőmunka növelésére van lehetőség. És hogy vélekedik az építő? Hogy miért pont az én pénzemből kell most megelőzni az Egyesült Államokat. Az átlag állampolgár úgy teszi fel a kérdést, hogy pont a jelenlegi helyzetben kell nekünk előzni? (Derültség.) A létszámcsökkentéssel megbízott tanácsi dolgozó esetében ez úgy jelentkezik, hogy megyei tanácsunk felsőbb rendelkezésre 3 fővel csökkenti az építési osztály létszámát, és a rendelet betartása érdekében 6 fővel pedig növeli. Tisztelettel javaslom az országgyűlésnek: a jövőben terveinket, rendeleteinket, igényeinket mindig a lehetőségeinkhez igazítsuk. De az állampolgárok anyagi terhelhetőségét is tartsuk szem előtt. Ez a választóink véleménye. Ábrahám elvtárs impozáns eredményekről adott számot és ezt örömmel vettük tudomásul. Az eddig végzett munka, a környezetvédelemmel kapcsolatos eddigi hozzászólások a biztosítékok arra, hogy az elkezdett úton továbbjárva, figyelembe véve a javaslatokat, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke a jövőben még eredményesebb munkáról adhat számot a tisztelt országgyűlésnek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Lotz Ernő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselő következik. DR. LOTZ ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képvisel őtársai m ! Az emberi élettér, a környezet megőrzése érdekében hazánkban már 15 éve szervezett keretek között folyik a környezetvédelmi munka. Ezen időszak utolsó harmadának értékelését adja az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója, ami bizonyítja, hogy a kormányzat e kérdéssel fontosságának megfelelően foglalkozik, anyagi lehetőségeinkkel összhangban tesz annak érdekében, hogy a környezet- és a természetkárosító hatásokat megelőzze, illetve a már bekövetkezett károkat felszámolja. Környezetünk védelmében - mint ahogyan az Ábrahám elvtárs beszámolójából is kiderült — gondjaink mellett értünk el már szép eredményeket. Ezeket az eredményeket értékelnünk kell és meg kell becsülnünk, mert olyan időszakban értük el, amikor nem bővelkedtünk fejlesztési forrásokban. Értékelnünk kell még akkor is, ha az előrehaladás ütemével nem vagyunk elégedettek, ha többünk véleménye szerint környezetünk állapota rosszabb, mint amilyen az a jelenlegi technikai feltételek mellett lehetne. Ennek több oka van, melyek közül néhányat megemlítenék. Ügy tűnik, kialakulóban van egy olyan szemlélet, hogy mivel a környezetvédelem rendkívül nagy beruházásokat tesz szükségessé, •— amire nincs pénz, — nem lehet mit tenni, és nem is csoda, hogy környezetünk állapota romlik. Valamennyien ismerjük, hogy a környezetvédelem valóban beruházásigényes, és azt is tudjuk, hogy