Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-15

1137 Az Országgyűlés 15. ülése, 1 dik, hogy évtizedek óta működő üzemek köré lakóépületeket építettünk, és a lakókat — jogosan — zavarja a zaj- és egyéb ártalom. Ezeknél a tervezéseknél nagyobb figyelemre van szükség. Szeretném megemlíteni, mint döntő feladatot, az egészséggel összefüggő környezetvédelmi problémákat. Azt hiszem, helyes irányba halad az a munka, ami az egészségügy vonalán a felmérések, a különböző jelenségek, összefüggések tekintetében kidolgozás alatt van, és az egészségmegőrző programnak — ma már mindenki előtt vüágos — nagyon nagy része az, hogy a környezetvédelmi ártalmak csökkentésében egyidejűleg előbbre tudunk jutni. A következő 4olog, amire szeretnék hivatkozni, hogy a természeti erőforrásokkal, a környezetvédelmi ártalmakkal összefüggő kérdésekkel a gazdaságban és a közgazdaságban határozottabban és értékekkel megjelentetve kell foglalkoznunk. Nagyon egyet kell érteni azzal, amivel ma már a közgazdászok közül azok, akik ezt mélyebben elemzik foglalkoznak, hogy a termelés oldaláról a nemzeti jövedelmet növelő tevékenység mellett meg kell azt is vizsgálni, hogy annak a terméknek, eredménynek a létrehozása mellett egyidejűleg a társadalomnak milyen szennyezéseket, problémákat okoztunk, mert azok megváltoztatása vagy kiiktatása a feladatunk. Ilyen dolognak érzem az idegenforgalom és a környezetvédelem összefüggésének továbbfejlesztését és az ipari háttérrel való foglalkozást. Magyarországon nagyon sok jó példa van erre. Ennek még múltja is van, és ez megint nemcsak a környezetkímélő technológia oldaláról figyelemre méltó, hanem azt hiszem, a jövő exportálási lehetőségünk növelése érdekében is. Feladataim közé tartozik az is, hogy a Hivatalról szóljak. Az írásos beszámolóhoz csak néhány kiegészítést szeretnék tenni. Az egyik: világosan kell látni, hogy a környezetet nem egy hivatalnak, és nemcsak az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak, vagy más hivataloknak, hanem az egész társadalomnak kell védenie. A hivatalnak nagyon nagy felelőssége van a koordinációs munkában. Úgy látjuk, hogy az új feladatokhoz a hivatalnak is és a társadalomnak, a környezetvédelemért felelős szerveknek együttműködését célszerű a tapasztalatok alapján felülvizsgálni és korrigálni. Helyesnek látszik bizonyos feladatok koordináltabb, egységesebb és célszerűbb működtetési feltételeinek megteremtése. Fontosnak tartom, hogy a Hivatal már most, ebben a stádiumban a Központi Bizottság által beindított társadalmi és gazdasági kibontakozási programban a környezetvédelmi összefüggések érvényesítésére nagy figyelmet fordítson. Jelenjen meg ebben a fejlesztési kibontakozási munkában mindaz, ami a környezetvédelem oldaláról a megelőzést is elősegíti. Úgy hiszem, maradhat a mi feladataink között, az elsők között az, hogy az erőforrások felhasználása és a veszélyek szempontjából is súlyponti kérdésekre kell összpontosítani. A halmozottan terhelt térségek terhelésének enyhítésére a differenciált programozást kell továbbra is fontos feladatnak tekintenünk. Azt hiszem, azt is ki kell mondanom, hogy azokban az 1138 esetekben - és, itt nem a múltra, hanem elsősorban a jövőre vonatkozólag értem ezt — amikor mulasztást követnek el és nem tesznek eleget ezeknek a környezetvédelmi követelményeknek, a követelmények megszegésével, a mulasztásokkal szembeni szigorúbb eljárást is napirendre kell tűznünk. Azzal fejezném be a Hivatallal összefüggő kiegészítésemet, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy ez a megnövekedett és sokirányú feladat megkívánja a Hivatal munkája színvonalának emelését is. Tisztelt Országgyűlés! Az a lényege — úgy gondolom — ennek a munkának, hogy ma már egyre többen észreveszik, hogy az emberek már nemcsak a gazdasági szempontokat figyelik és nemcsak ezekre reagálnak, hanem nagyon felerősödött a környezeti kérdések iránti érdeklődés és felelősség. A környezet változása olyan dolgokban is szerepet játszik, mint az idegi terhelés feloldása, a fizikai és a szellemi erő megújításának lehetősége. Azt hiszem, ebben a folyamatban ki kell emelnem azt, hogy a jövőben még nagyobb feladatunk lesz megtalálni az egész társadalom bevonásának új módszereit. Az elképzelésekről, különösen az egyes térségekben végrehajtható elgondolásokról, alternatívákban és kellő információkkal tájékoztatni kell a lakosságot. A fejlesztéseknél végig kell gondolni még a sorolás kérdését is. Egy Szolnok megyei példát említenék. Legutóbbi tárgyalásunk során felmerült az, hogy ha a város a 90-es évek után a szennyvíztisztítási programját még mindig nem tudja ütemezni, akkor olyan álláspontot kell elfoglalni, hogy más ismert és nagyon nehéz, szociálpolitikai, oktatási vagy egyéb célok terhére is ezt előre kellene sorolni. Mi úgy gondoljuk, hogy a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ, a TIT, a MTESZ, azokkal az energiákkal, amelyekkel ehhez a kérdéshez hozzányúltak, nagy lehetőséget tudnak nyújtani a széles körű további tudatformáláshoz, szemléletváltozáshoz, a programokban szereplő céloknak, a feltételek kihasználásának jobb lehetőségéhez. A kormányzat részéről mindig is az volt az elképzelés, hogy ezeknél a nagy és kis fejlesztéseknél keressük meg azt a lehetőséget, hogy ne csak a program legyen az emberek előtt vüágos, hanem az is — és ebben még nagyon sok újszerű kérdést kell megoldanunk — hogy hogyan lehet ezeket a programokat úgy végrehajtani, hogy az emberek cselekvőkészségét növelni tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném befejezni, hogy az igazi emberi magatartás csak olyan lehet, amely a saját érdekein kívüli érdekekkel is számol, számba veszi tetteinek következményeit. Egy Üyen típusú társadalmi közreműködés segítheti eredményesen a környezetvedebni feladatok megoldását. Az állampolgárok környezetvédelmet szolgáló aktivitása egyben közvetíti a lakosság növekvő türelmetlenségét a gondatlansággal, a rendetlenséggel, a hanyagsággal, az igénytelenséggel, a pazarlással, a rongálással, a környezeti magatartási kultúra hiányával szemben. A környezetvédelem harc a hosszú távú és a közös »87. június 25-én, csütörtökön