Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-15

1069 Az Országgyűlés 15. ülése, 1 így igen jó devizakitermeléssel, milliárdnyi nyereséggel hoz létre versenyképes termékeket. Mind több ilyen fejlesztésre van szükségünk, hiszen a jövedelmeket és a felhasználást visszaszorító intézkedések szerepüket betöltötték, többet ezektől önmagukban már nem várhatunk. Ráadásul az irányítás szigora az elmúlt évben felemásan érvényesült, alkalmazkodásra nem eléggé kényszerített. A magyar termékek külpiacon megmutatkozó leértékelődése arra mutat, hogy a helyzet felismerés, s a sokszor meghirdetett változtatási szándék ellenére a tartós növekedést megalapozó szerkezeti változások túl lassan bontakoznak ki. Mindez összességében igen bonyolult helyzetet teremtett. A lakossági fogyasztás növekedésének mértéke ahhoz kevés, hogy a közhangulat elégedett legyen, ahhoz viszont sok, hogy az egyensúly ne romoljon. Ebben a helyzetben tulajdonképpen a holnapi termelés még nagyon is bizonytalan hozamait éljük fel. Nehéz elfogadtatni és érvényesíttetni azt a kikerülhetetlen állapotot, hogy még az azonos fogyasztási lehetőségért, reáljövedelemért is évről évre egyre többet kell teljesíteni. A vállalati vezetők joggal teszik szóvá, hogy a rendelkezésükre álló forrás kevés a műszaki-technikai megújuláshoz. A helyzet fonákságát jelzi, hogy ami megvalósul, az is több annál, mint amit megtermeltünk. Mégis ellenkező a vállalati közérzet, miután a gyenge gazdálkodóknak juttatott támogatás éppencsak a fennmaradáshoz elég, de az ehhez szükséges pénzt részben a jól dolgozók termelik meg, így ők joggal érzik megkurtítva magukat. Későbbi igényeinkre tekintettel elhatározott nemzetközi beruházásaink terhei is tovább súlyosbítják a létrehozott és a felhasznált jövedelmek közötti feszültséget. Ugyanakkor végső soron sem a vállalatok, sem a lakosság nem érzik a gondokat a maguk teljességében, mert azok a költségvetés hiányában tükröződnek. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés 1986. évi hiánya 46.9 milliárd forint, valamivel több, mint kétszerese az országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Joggal igényelték a terv- és költségvetési, az ipari és más bizottságok annak a magyarázatát, miért ilyen nagy az eltérés és a deficit összege. Az okok röviden a következőkben kereshetők. Nem jött létre a termelésben a számított teljesítmény és ehhez az alacsony teljesítéshez nem sikerült a belső elosztást hozzáigazítani. Ezt tükrözi, hogy a költségvetésnek a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevétele 9 milliárd forinttal elmarad a tervezettől, a támogatások pedig az elkülönített alapok támogatási többletét is ideszámítva 16 milliárd forinttal meghaladták az előirányzottat. Felhalmozási célra a költségvetés az előirányzottnál 2 milliárd forinttal nagyobb összeget költött, döntően a lakásépítés támogatása miatt. A társadalombiztosítási kiadások 1 milliárd forinttal, a központi költségvetési szervek kiadásai 900 millió forinttal, a tanácsi támogatások 500 millió forinttal haladták meg a tervezettet. A nagy exportár-vesztes egeket, amelyek főként az • ?7. június 25-én, csütörtökön 1070 élelmiszergazdaságot és a kőolaj-feldolgozást sújtották, az állam részben magára vállalta. A kormány az elmúlt évben megvizsgálta négy rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő terület gazdálkodási körülményeit, a szénbányászatét, a vaskohászatét, a magas építőiparét, és a húsiparét, s döntött a gazdálkodás körülményeinek rendezéséről. A cél nem az volt, hogy a változatlan gazdálkodás konzerválásához nyújtsunk segédkezet, hanem az, hogy a talpraállításhoz az indítást megadjuk, addig is, ameddig a jövedelmező gazdálkodás feltételeit önmaguk megteremtik. A kedvezmények nem mentesítették e vállalatokat súlyos gazdasági és politikai konfliktusok alól. Az Ózdi Kohászati Üzemek termelési szerkezetének átalakításakor számos dolgozó munkahely-változtatását kell gyorsan, szervezetten és nem utolsósorban humánusan megoldani. A kormány a szerkezetátalakítás támasztotta pénzügyi igények alapján állapította meg a kedvezmények rendszerét, amelyek összességükben 11.5 milliárd forinttal terhelték az 1986. évi költségvetést. Az ipari bizottság ülésén is felmerült azonban, hogy ezt jobban hozzá kell igazítani a népgazdaság teherviselő-képességéhez, a reális piaci kilátásokhoz. A nagy összegű támogatás ellenére 1986-ban számos, bár a tavalyinál kevesebb vállalat és szövetkezet lett veszteséges. A veszteség összege meghaladta az 1985. évit. A veszteségnek több mint a fele 7 gazdálkodónál, főként szénbányáknál és építőipari vállalatoknál összpontosul. Ezek közül négy már az előző évben is hiánnyal zárt. Tavaly a korábbinál több mezőgazdasági szövetkezet, az összes gazdaság 10 százaléka volt veszteséges. Veszteségrendezésre, szanálásra az állam 1986-ban több mint 10 milliárd forintot fordított. Sajnos, 1987-ben is sokan arra számítanak, hogy az állam a szanálási eljárás keretében a teljes tartozást kiegyenlíti majd. Erce azonban nincs mód. Az eddigi gyakorlaton — mint azt a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat példája is mutatja - nem kívánjuk, de nem is tudjuk fenntartani. Határozottan kijelenthetem, hogy a kormány arra törekszik, hogy a szanálás állami terheit mérsékelje és a tartósan veszteséges, népgazdaságilag sem hatékony tevékenységet visszaszorítsa. Tisztelt Országgyűlés! A Konjunktúra- és Piackutató Intézet az idén több mint 2000 vállalatnál közvéleménykutatást tartott. A vállalati vezetők a magyar gazdaság helyzetét nehéznek, saját helyzetüket ugyanakkor javulónak ítélték meg. Ez valóságos ellentmondás. Aközött választhatunk, hogy vagy az eddigiekhez hasonlóan a gazdaság egyes részterületein jelentkező feszültségeket a társadalom egészére terheljük, s ezzel feloldjuk a nehézségeket okozókat a féltételekhez való igazodás felelőssége és kényszere alól, vagy megváltozott gazdaságpolitikai magatartással, a gazdaságirányítás megújított eszközrendszerének segítségével az adott helyen vállaltatjuk és vállaljuk el a problémákat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján világossá vált, hogy az első utat járva még jelenlegi gazdasági helyzetünk is veszélybe kerülhet. Ezért a kormány,