Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1043 Az Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1044 bűnözők száma. Újra végig kellene gondolni gyermekvédelmi intézményrendszerünket. Bővíteni kellene a nevelőszülői hálózatot az intézeti elhelyezéssel szemben. Itt a gyermekek családi környezetben nevelkednek, a gyermeknek is jobb, az államnak meg olcsóbb. Sokan kerülnek állami gondozásba olyan gyerekek, akiknek neveléséről a családjuk anyagiak miatt nem tud gondoskodni. Ezekre a családokra kellene jobban odafigyelni, anyagilag támogatni őket, hogy ne kerüljenek állami gondozásba gyermekeik. Erre a feladatra talán alkalmasak lesznek a most alakuló családvédelmi központok. Az iskoláknak is nagyobb szerepet kell vállalniuk a megelőző munkában. Tanterveinkben nagyobb teret kellene kapni az úgynevezett erkölcsi normáknak. Véleményem szerint egyet lehet érteni Szabó Lászlóval, a Népszabadságban megjelent egyik cikk írójával, aki azt javasolta, hogy átmenetileg az sem lenne rossz, ha szabálysértési kódexünk és Büntető Törvénykönyvünk legelemibb alaptételeit megfogalmaznánk valamiféle szocialista kiskátéban. És ezt az óvodától a felsőoktatásig a magyar ifjúság erkölcsi nevelésének szerves részévé tennénk. Segíthet az iskola a veszélyeztetett környezetben élő fiatalok felderítésében, figyelemmel kísérésében, a felvilágosító munkában. Napjainkban lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy az értékek devalválódnak. Értékítéleti zavarok keletkeznek. A fiatalok körében is tapasztaljuk ezt. Mint iskolaigazgató, gyakran találkozom olyan jelenséggel, hogy bizonyos erkölcsi botlásokat bocsánatos bűnnek, vagy vagányságnak tekintenek. Ilyen az áruházi lopás, még akkor is lopnak, ha semmi szükség az árura, csupán fogadásból teszik ezt. Nehezen értik meg, hogy ez az első lépés lehet egy olyan lejtőn, amin később már nem lehet megállni. Itt a családnak, az iskolának össze kell fogni. Ez az összefogás nehezen valósítható meg, ha a családtól nem kapjuk meg a szükséges támogatást, ha a család mindent az iskolától vár és a felelősséget is az iskolára hárítja. Az egyik iskolai fegyelmi tárgyaláson a szülő az iskolát tette felelőssé, mert gyermeke tanulmányi kiránduláson lopott. Mondván, ha a tanárok jobban vigyáznak 17 éves leányára, akkor nem lopott volna. Alkalom szüli a tolvajt - mondja a közmondás. Annak érdekében, hogy kevesebb legyen az alkalom, mi állampolgárok is többet tehetnénk. Na nem úgy, hogy nem visszük el a gyermekeket kirándulásra, hanem úgy, hogy jobban vigyázunk értékeinkre; Megyei képviselőcsoportunk ülésén fogalmazták meg, hogy napjainkban az emberek többet törik magukat azért, hogy a javakat megszerezzék, mint azért, hogy a megszerzett javakra vigyázzanak. Nagy értékeket hagynak őrizetlenül, mintegy felkínálva azt a gyenge jellemű embereknek. Gazdasági egységeinkre is vonatkozik ez. A gazdasági egységek vezetőinek is jobban vigyázni kellene a reájuk bízott értékre, erről előttem már többen is szóltak. Amíg a biztosító fizet és a biztosítási díj olcsóbbnak bizonyul, mint a megfelelő riasztóberendezés felszerelése, amíg a gazdasági vezetők felelőssége nem növekszik, addig nehezen haladunk előre a megelőző munka ezen területén. Három éve készült egy jogszabály-tervezet a megelőzési feladatokkal kapcsolatban, ez azonban ez ideig csak tervezet maradt. Érdemes lenne ezzel ismételten foglalkozni. Az élet és a testi épség elleni bűncselekményeknél jelentős az alkoholos befolyásoltság, és igen nagy az ittasságból eredő gátlástalanság. Az alkohol sok kárt okoz. Küzdeni kell káros hatása ellen. Csak üdvözölni lehet azokat a központi intézkedéseket, amelyek az alkoholfogyasztás korlátozását szolgálják. De vigyázzunk, ne essünk a ló másik oldalára, mert intézkedéseinkkel ellenszenvet váltunk ki azokból is, akik egyébként törekvéseinkkel egyetértenek. Hadd utaljak ezzel kapcsolatban a tévé Ablak című műsorának március 6-i adására, ahol a keszthelyi Agrártudományi Egyetem fiataljainak ilyen jellegű panaszival foglalkoztak. Gyakran hallunk olyan esetről, hogy a kötekedők, az erőszakoskodók megfékezéséhez az utca embere nem adja meg a megfelelő segítséget. Inkább elmegy onnan, mintsem beavatkozzon a rend helyreállítása érdekében. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy az intézkedni akaró állampolgár jogvédelmét nem biztosítjuk kellő mértékben. Meg kellene oldani ezt, nehogy a rendet akaró állampolgár húzza a rövidebbet, ha be mer avatkozni egy-egy rendbontó akció megfékezésébe. A bűnözők cselekedeteik elkövetésekor abban a hitben teszik azt, hogy nem derül fény tettükre, hogy megússzák. Ha biztosan tudnák, hogy tettük nem marad rejtve az illetékesekelőtt, visszariadnának. Éppen ezért nagyon fontos a bűnözés megfékezésében a felderítés hatékonysága. Ha itt nem érünk el jó eredményt, az biztatólag hat az elkövetőkre. Minden segítséget meg kell tehát adni a társadalomnak a bűnüldöző szervek tevékenységéhez, legyen az személyi, vagy technikai jellegű. A megelőző munkához meg kell nyerni az ifjúsági mozgalmat is. A megelőzéssel kapcsolatban szeretnék szólni arról, hogy bűnmegelőző propagandánkban a szórakoztatóipar, a tévé néha negatív szerepet tölt be. A krimik, a bűnügyi filmek szereplői időnként tanítómesterül szolgálnak a fiatalok körében, az értékek megítélésében zavart kelthetnek. Szeretnék itt emlékeztetni a Gengszterek sofőrje című amerikai filmre, melyben a bűnözőket a rablás helyére szállító gépkocsivezető a példakép szerepét sajátította ki. Tisztelt Országgyűlés! Eddig a megelőzésről szóltam, de tudom, hogy agitációval, szép szóval nem lehet megállítani a gyilkosok kezében a kést, vagy az ütésre emelt dorongot. Kell hozzá szigor, a büntetési tételek visszatartó hatása. Éppen ezért csak üdvözölni lehet bíróságaink azon törekvését, hogy bizonyos esetekben szigorítják a felelősségrevonást, különösen a brutálisan kegyetlen elkövetőkkel, a visszaesőkkel szemben. Annál is inkább indokolt ez, mert