Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1031 Ai Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1032 sunkban, módszereinken is változtatnunk kell ahhoz, hogy kedvezően befolyásolhassunk a közbiztonságot, a törvényesség alakulását. Olyan közhangulat kialakítására törekszünk, mi is Hevesben, amely nem tűri a közömbösséget, a törvénysértéseket és belső igényt kelt a lakosságban a rend és a fegyelem megszilárdítására. Végezetül: társadalmi-gazdasági fejlődésünkkel nő a munkahelyi, lakóhelyi közösségek önállósága, szaporodnak az érdekellentétek. Ez viszont azzal jár, hogy a kollektívák közötti érdekegyeztetésekben fokozódik a jog szerepe, erősödik az igazságszolgáltatási szervek társadalmi funkciója. Mindezekkel együtt érdemesek tehát a társadalom elismerésére és megértésére, de még inkább a támogatására, mert csak így vállalhatják fel azon társadalmi szerepet, amelynek meg kell felelniük. Ezekkel a gondolatokkal támogatom a két beszámoló elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Peják Emil Budapest, 56. számú választókerületének képviselője. PEJÁK EMIL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Legfelsőbb Bíróság elnökének és a iegfőbb ügyésznek a beszámolói meggyőzően bizonyították, hogy hazánkban a törvényesség szilárd. Az állampolgárok túlnyomó többsége tiszteli a törvényt, megtartja a jogszabályok előírásait és ugyanez mondható el a különböző intézmények, szervezetek, gazdálkodó egységek tevékenységéről is. A fővárosra is alapvetően ez a jellemző. Törvényes rend van Budapesten is, az állam és a közbiztonság helyzete kielégítő, az állampolgárok alkotmányos jogai érvényre jutnak. A jogalkalmazók esetleges tévedéseinek a korrigálása szabályozott eljárások keretében megtörténik. Hazánkban ma már senkit nem fenyeget és ezt is lényegesnek tartom és becsülendő dolog, nem fenyeget a bírói vagy a bűnüldöző szervek önkénye. így tehát az emberi jogok tiszteletben tartása teljes mértékben érvényesül mind a bűnüldöző, mind pedig az igazságügyi szervek tevékenységében. Ugyanakkor a beszámolókból is kitűnt, de a lakosság közvetlenül is tapasztalja, hogy a társadalom morális helyzetében negatív tendenciák is hatnak, a bűnözés alakulásában, számában és szerkezetében az utóbbi években kedvezőtlen változások tanúi vagyunk. A kedvező irányú fejlődés mellett a szocialista társadalom erkölcsi elvei a magánéletben, de a közéletben és a munkahelyeken még nem mindig érvényesülnek harmonikus egységben. Tapasztalható az állampolgári fegyelem lazulása, nincs mindenki előtt becsülete az adott szónak, de néha a törvényeknek és a jogszabályoknak sem. Ma már világos, hogy az adott országban, így hazánkban is a bűnözés létét, helyzetét, alakulását, okait külföldi hatások mellett alapvetően a mindenkori társadalmi, gazdasági, szociális és egyéb viszonyok határozzák meg. A bűnözés alapvető okai hazánkban is a társadalmi feszültségekben, a családok morális, szociális helyzetének különbözőségében, az emberek helytelen életfelfogásában, életvitelében, gondolkodásában, neveltetésük hiányosságában gyökereznek.. Ezek csökkentése hosszú távon, tendenciájában a szocializmus építésének folyamatában reális célkitűzés. A bűnözés elleni harc hatékonyságának növelése nyilvánvalóan nemcsak a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek feladata, hanem széles körű állami és társadalmi feladat. Ennek a felismerésnek a nyomán hoztuk létre Budapesten a Fővárosi Bűnmegelőzési Tanácsot, a Tanács széles társadalmi alapokon és öszszefogással megkezdte működését. Az igazságszolgáltatási szervek munkája nemcsak a társadalom büntetőjogi védelme szempontjából jelentős, hanem kiemelkedően fontos feladatot látnak el a polgári, a családjogi, a gazdasági és a munkaügyi kapcsolatok területein, az életünket bonyolultan körülvevő számtalan, jogviszonyban bekövetkezett konfliktusok megoldásában, a jogrend érvényesítésében és ezzel a törvényesség biztosításában. A bűnüldöző és igazságügyi szervek tevékenységének pozitív értékelése mellett úgy érzem, nekünk — különösen itt Budapesten — szólni kell arról is, hogy e szervek helyzete nálunk Budapesten, különösképpen az utóbbi években komoly mértékben romlott, tevékenységünk feltételeinek kedvezőtlen alakulása veszélyezteti azt, hogy az eddig elért eredményeket a jövőben is meg tudják tartani. Budapest nagyságrendje, idegenforgalma és sok más tényező együttes hatása következtében veszélyeztetettebb helyzetben van mint az ország más területei, amit tükröz az ügyek növekvő száma is. Az ember azt hinné, hogy ennek arányában javítottuk a bűnüldöző szervek, igazságügyi szervek kondícióit is. Mi a helyzet? A fővárosi bírósághoz és a hozzá tartozó bíróságokhoz érkező ügyek száma az utóbbi öt évben ugrásszerűen, jelentősen emelkedett .Bár az engedélyezett létszám mind a jogi, mindpedig a ' nem jogi munkakörökben az elmúlt években kis mértékben emelkedett, a jelenlegi létszám nem elegendő a megnövekedett munka elvégzéséhez. A fővárosi ügyészi létszámot, például harminc évvel ezelőtt állapították meg. Fokozza a problémát az, hogy az ügyészi és a bírói kar Budapesten egyértelműen elnőiesedett. Az ügyészi és bírói pályák iránt a fiatal férfi diplomások körében alig, majdhogy nem úgy mondhatnám, hogy nincs érdeklődés. A budapesti ügyészi állomány 60 százaléka nő. Jelenleg húsz bíró és közjegyző van szülés miatt távol. A kerületi bíróságokon dolgozó bírák 73 százaléka nő, és várható, hogy az elnőiesedés tovább fog szélesedni, növekedni, mivel az utánpótlást jelentő bírósági fogalmazók 85 százaléka nő. De súlyos probléma az óriási méretű fluktuáció is. Az elmúlt években a bírói kar több mint 50 százaléka kicserélődött. De egyes kerületi bíróságokon, kedves képviselőtársaim, a személyi változások aránya ezt jóval meghaladja. A megüresedett állásokat csak több hónapos késésekkel tudják betölteni, amiatt az ügyhátralék felszaporodik. Az ügyészségek által meghirdetett fogalmazói állások jelentkezés hiányában Budapesten nagy létszám-