Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1031 Ai Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1032 sunkban, módszereinken is változtatnunk kell ahhoz, hogy kedvezően befolyásolhassunk a közbiztonságot, a törvényesség alakulását. Olyan közhangulat kialakí­tására törekszünk, mi is Hevesben, amely nem tűri a közömbösséget, a törvénysértéseket és belső igényt kelt a lakosságban a rend és a fegyelem megszilárdítá­sára. Végezetül: társadalmi-gazdasági fejlődésünkkel nő a munkahelyi, lakóhelyi közösségek önállósága, sza­porodnak az érdekellentétek. Ez viszont azzal jár, hogy a kollektívák közötti érdekegyeztetésekben fo­kozódik a jog szerepe, erősödik az igazságszolgáltatási szervek társadalmi funkciója. Mindezekkel együtt ér­demesek tehát a társadalom elismerésére és megértésé­re, de még inkább a támogatására, mert csak így vál­lalhatják fel azon társadalmi szerepet, amelynek meg kell felelniük. Ezekkel a gondolatokkal támogatom a két beszá­moló elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Peják Emil Budapest, 56. számú választókerületének képviselője. PEJÁK EMIL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elv­társak! A Legfelsőbb Bíróság elnökének és a iegfőbb ügyésznek a beszámolói meggyőzően bizonyították, hogy hazánkban a törvényesség szilárd. Az állampol­gárok túlnyomó többsége tiszteli a törvényt, megtart­ja a jogszabályok előírásait és ugyanez mondható el a különböző intézmények, szervezetek, gazdálkodó egységek tevékenységéről is. A fővárosra is alapvető­en ez a jellemző. Törvényes rend van Budapesten is, az állam és a közbiztonság helyzete kielégítő, az ál­lampolgárok alkotmányos jogai érvényre jutnak. A jogalkalmazók esetleges tévedéseinek a korrigálása szabályozott eljárások keretében megtörténik. Hazánkban ma már senkit nem fenyeget és ezt is lényegesnek tartom és becsülendő dolog, nem fenye­get a bírói vagy a bűnüldöző szervek önkénye. így te­hát az emberi jogok tiszteletben tartása teljes mérték­ben érvényesül mind a bűnüldöző, mind pedig az igaz­ságügyi szervek tevékenységében. Ugyanakkor a be­számolókból is kitűnt, de a lakosság közvetlenül is ta­pasztalja, hogy a társadalom morális helyzetében ne­gatív tendenciák is hatnak, a bűnözés alakulásában, számában és szerkezetében az utóbbi években kedve­zőtlen változások tanúi vagyunk. A kedvező irányú fejlődés mellett a szocialista tár­sadalom erkölcsi elvei a magánéletben, de a közélet­ben és a munkahelyeken még nem mindig érvényesül­nek harmonikus egységben. Tapasztalható az állam­polgári fegyelem lazulása, nincs mindenki előtt becsü­lete az adott szónak, de néha a törvényeknek és a jog­szabályoknak sem. Ma már világos, hogy az adott or­szágban, így hazánkban is a bűnözés létét, helyzetét, alakulását, okait külföldi hatások mellett alapvetően a mindenkori társadalmi, gazdasági, szociális és egyéb viszonyok határozzák meg. A bűnözés alapvető okai hazánkban is a társadalmi feszültségekben, a családok morális, szociális helyzetének különbözőségében, az emberek helytelen életfelfogásában, életvitelében, gondolkodásában, neveltetésük hiányosságában gyökereznek.. Ezek csökkentése hosszú távon, ten­denciájában a szocializmus építésének folyamatában reális célkitűzés. A bűnözés elleni harc hatékonyságának növelése nyilvánvalóan nemcsak a bűnüldöző és igazságszolgál­tatási szervek feladata, hanem széles körű állami és társadalmi feladat. Ennek a felismerésnek a nyomán hoztuk létre Budapesten a Fővárosi Bűnmegelőzési Tanácsot, a Tanács széles társadalmi alapokon és ösz­szefogással megkezdte működését. Az igazságszolgáltatási szervek munkája nemcsak a társadalom büntetőjogi védelme szempontjából jelen­tős, hanem kiemelkedően fontos feladatot látnak el a polgári, a családjogi, a gazdasági és a munkaügyi kap­csolatok területein, az életünket bonyolultan körülve­vő számtalan, jogviszonyban bekövetkezett konfliktu­sok megoldásában, a jogrend érvényesítésében és ezzel a törvényesség biztosításában. A bűnüldöző és igazságügyi szervek tevékenységé­nek pozitív értékelése mellett úgy érzem, nekünk — különösen itt Budapesten — szólni kell arról is, hogy e szervek helyzete nálunk Budapesten, különös­képpen az utóbbi években komoly mértékben rom­lott, tevékenységünk feltételeinek kedvezőtlen alaku­lása veszélyezteti azt, hogy az eddig elért eredménye­ket a jövőben is meg tudják tartani. Budapest nagy­ságrendje, idegenforgalma és sok más tényező együt­tes hatása következtében veszélyeztetettebb helyzet­ben van mint az ország más területei, amit tükröz az ügyek növekvő száma is. Az ember azt hinné, hogy ennek arányában javítot­tuk a bűnüldöző szervek, igazságügyi szervek kondí­cióit is. Mi a helyzet? A fővárosi bírósághoz és a hoz­zá tartozó bíróságokhoz érkező ügyek száma az utób­bi öt évben ugrásszerűen, jelentősen emelkedett .Bár az engedélyezett létszám mind a jogi, mindpedig a ' nem jogi munkakörökben az elmúlt években kis mér­tékben emelkedett, a jelenlegi létszám nem elegendő a megnövekedett munka elvégzéséhez. A fővárosi ügyészi létszámot, például harminc évvel ezelőtt álla­pították meg. Fokozza a problémát az, hogy az ügyé­szi és a bírói kar Budapesten egyértelműen elnőiese­dett. Az ügyészi és bírói pályák iránt a fiatal férfi dip­lomások körében alig, majdhogy nem úgy mondhat­nám, hogy nincs érdeklődés. A budapesti ügyészi állomány 60 százaléka nő. Je­lenleg húsz bíró és közjegyző van szülés miatt távol. A kerületi bíróságokon dolgozó bírák 73 százaléka nő, és várható, hogy az elnőiesedés tovább fog széle­sedni, növekedni, mivel az utánpótlást jelentő bírósági fogalmazók 85 százaléka nő. De súlyos probléma az óriási méretű fluktuáció is. Az elmúlt években a bírói kar több mint 50 százaléka kicserélődött. De egyes kerületi bíróságokon, kedves képviselőtársaim, a sze­mélyi változások aránya ezt jóval meghaladja. A megüresedett állásokat csak több hónapos késé­sekkel tudják betölteni, amiatt az ügyhátralék felsza­porodik. Az ügyészségek által meghirdetett fogalmazói állá­sok jelentkezés hiányában Budapesten nagy létszám-

Next

/
Thumbnails
Contents