Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1027 Az Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1028 Megnőtt a cégügyek szerepe és jelentősége, új bírói szerepkör alakult ki a gazdasági szervezetek felszámolása és a versenyjog területén. Fel kell figyelnünk arra az ellentmondásra, amire ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója utalt, tudniillik, hogy a piaci viszonyok fejletlensége, a szállítók erőfölénye akadályozza azoknak az új és helyes jogszabályoknak az érvényesülését, amelyeket éppen az erőfölénnyel, az ebből eredő tisztességtelen gazdasági tevékenységgel szemben hoztak. A két beszámolóból kitűnően a bűnözés számszerű alakulása és összetétele — enyhén szólva — nem kedvező, így fokozott hangsúlyt kap az a jogpolitikai követelmény, hogy a bűnözés elleni küzdelemnek a bűnözés objektív és szubjektív okainak feltárására és megszüntetésére, a bűnözés megelőzésére kell irányulnia. Ez pedig nem kizárólag bűnüldözési és igazságszolgáltatási feladat, hanem ebben a társadalom valamennyi tagjának és szervezetének együttműködésére van szükség. Erre figyelemmel eddig sok szervezet foglalkozott ezzel a kérdéssel, de tevékenységük nem volt összehangolt, és talán ez az eredménytelenség egyik oka szerény nézetem szerint. Meg kell tehát teremteni e célok elérésének szervezeti formáit, módszereit és így talán eredményesebb is lesz az erre irányuló küzdelem. Tisztelt Országgyűlés! A teljes foglalkoztatás társadalmilag változatlan alapelve mellett változik ennek érvényesítési módja. A munkához való jog nem jelenti az adott munkahelyhez való jogot, a teljes foglalkoztatás kormányzati, és nem vállalati feladat. Ezt a jogalkalmazásnak is figyelembe kell vennie, s bizonyos mértékben éppen a már említett 18-as számú irányelv e tény felismerését is tükrözi. Az ügyészi szervezetnek pedig e téren a törvényesség alakulását kell fokozottan figyelembe vennie és kísérnie. Figyelemmel kell kísérnie, hogy a dolgozók jogvédelme ne szenvedjen csorbát. A beszámoló polgári és családjogi ítélkezésre vonatkozó részei bemutatják az ítélkezés társadalmi kihatásait, ugyanakkor rámutatnak a jogi szabályozás esetenkénti keretjellegére. Ezzel a Legfelsőbb Bíróság elnöke jól érzékeltette azt a felelősséget, ami a Legfelsőbb Bíróságra hárul az ítélkezés elvi irányítása, a jogértelmező, jogfejlesztő feladatok megoldása terén. Ez a beszámoló rámutat a hagyományos érdekösszeütközési területeken — mint a tulajdon, a birokvédelem, az öröklés — a társadalmi viszonyok változásaival együttjáró új jelenségekre, de érinti az új, korszerű jogintézmények bevezetésével felvetett ítélkezési problémákat és a megoldásukra irányuló jogalkalmazás-politikai elképzeléseket is. A beszámolókban foglaltak alapján el lehet mondani, hogy a bírói és az ügyészi szervezet az elmúlt években áldozatkész munkával szolgálta társadalmi, társadalompolitikai célkitűzéseinket, ügyelt a szocialista jogrend maradéktalan érvényesítésére. Munkájuk annál is inkább elismerést érdemel, mert élet- és munkakörülményeik az elmúlt évben történt bérrendezés ellenére sem nevezhető megnyugtatónak. Az értelmiség egyéb rétegeitől eltérően jövedelmüket munkaviszonyon kívüli tevékenységgel nem növelhetik, mert ez összeférhetetlen beosztásukkal. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az előbbiek következménye, az elvándorlás e pályákról megszűnjön, és a bírói, valamint az ügyészi szervezet tevékenységét továbbra is nemcsak jól képzett, hanem - hozzá teszem - megfelelő élettapasztalattal rendelkező szakemberek végezzék. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek után a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében is úgy összegezhető álláspontunk, hogy a beszámolók tárgyilagos, nyílt, a valóságnak megfelelő képet festenek a bírói és ügyészi munka eredményeiről, vagy úgy is mondhatom, hogy társadalmi feltételeiről és helyzetéről. Ezért javasolom azt, hogy az országgyűlés fogadja el, jóváhagyólag vegye tudomásul a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a beszámolóját, mert e két beszámoló reális és hiteles összegezését tartalmazzák a jelenlegi jogalkalmazásnak, és helyesen jelölik meg az ezzel kapcsolatos társadalmi célokat, teljesítésükhöz szükséges jogalkalmazási eszközöket. Ezekkel — valóban — minddel egyet lehet érteni, és ezért kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el és támogassa ezeknek a céloknak a valóra váltását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy hat képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Elsőként Barta Alajos, a Heves megyei 4. számú választókerület képviselője kért szót. BARTA ALAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Úgy vélem, hogy a közvélemény érdeklődésére joggal számot tartó beszámolót hallottunk a Legfelsőbb Bíróság elnökétől és a legfőbb ügyésztől. Új megközelítésben! Ez alatt azt értem, hogy a bírói és az ügyészi munka bemutatásánál azt a fő gondolatot követték, hogy az igazságszolgáltatás milyen hatást gyakorol társadalmi folyamatainkra, a közmorálra, a közgondolkodás alakulására, hogy az ügyészi szervezetben folyó munka mennyire szolgálja gazdasági, társadalompolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Mindenekelőtt ezért helyeslem a két beszámoló tartalmát és szemléletét. Fontosnak tartom én is annak a kihangsúlyozását, hogy a szocialista törvényesség belpolitikánk alapvető eleme, amelynek fenntartása és erősítése tudatos politikai, gazdasági és jogi irányító munkát igényel a jövőben is. A társadalom tagjainak többsége tiszteli törvényeinket, becsületesen él és így dolgozik. S biztos vagyok abban, hogy így akar élni a jövőben is. Hallottuk viszont, hogy a bűnözés társadalomra való veszélyességében kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek, amelyek Hevesben is fellelhetők. A törvények betartásában és betartatásában tehát fordulatra volna szükség. Sajnos, ennek társadalmi, gazdasági feltételei nem látszanak biztosítottnak. De arra mindenképpen szűk-