Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1017 Az Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, péntekén 1018 részlegnek jogellenesen mintegy 16 millió forintot utaljon át. A példák között említhetem az egyik bank osztályvezetőjének korrupciós ügyét is, aki hivatali beosztásánál fogva jogosult volt arra, hogy a szocialista országbeli fizetőeszközök forintra átváltását engedélyezze. Bűntársai Budapesten a tiltott magánforgalomban két éven át folyamatosan dollárt vásároltak, azokat Lengyelországba csempészték, ahol a feketepiacon zlotyért eladták. Ezt illegálisan és folyamatosan Magyarországra hozták, majd az osztályvezető engedélyével összesen 35 millió zlotyt váltottak át forintra. Hasonló módon értékesítettek több millió lejt is. A korrupt tisztviselő hivatali kötelességének megszegéséért 100 ezer forintot meghaladó összegű pénzt és ajándékokat kapott a nagyszámú, csoportokba szerveződött bűntársaitól. A közéleti tisztaságot az említett bűnös cselekményeken túl sokféle más jelenség, például a protekcionizmus, az elvtelen összefonódás is sérti, veszélyezteti. Az ellenük való fellépést nehezíti, hogy ezek nem minden esetben jogsértő magatartások. A társadalomban azonban joggal keltenek visszatetszést. Ellenük, ha lehet, a jog eszközeivel is fel kell lépni. Megszüntetésük feltétele azonban az előfordulásukhoz vezető társadalmi, gazdasági, etikai okok feltárása és felszámolása. Az állampolgáraink nagy része megtartja törvényeinket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Ugyanakkor — sajnos — szaporodnak a jogsértések, a társadalomtól idegen jelenségek, a szocialista erkölcscsel össze nem egyeztethető olyan felfogások és magatartásformák is, amelyek olykor már életvitelként értékelhetők. Közülük a legnagyobb ellenérzést a munkanélküli vagy a teljesítménnyel nem arányos jövedelem megszerzése, munkakerülő életmód, a mértéktelen alkoholfogyasztás váltja ki. Az elmúlt években többször vizsgáltuk a munkakerülő életmód megelőzését szolgáló jogszabályok érvényesülését, a közveszélyes munkakerülőkkel szemben alkalmazott intézkedések hatékonyságát. Az elemzés tapasztalatai alapján többek között a büntető jogszabályok módosítását, kiegészítését javasoltuk. A Büntető Törvénykönyv módosult, a korábban szabálysértésnek minősülő cselekmények súlyosabb esetei bűncselekménnyé váltak, és a törvény egy súlyosabb szankciót is bevezetett, a szigorított javítónevelő munkát. A jogszabályváltozás és az intenzívebb felderítő munka eredményeként 1986-ban 50 százalékkal több, vagyis négyezer feletti közveszélyes munkakerülést megvalósító bűncselekményre derült fény. A közveszélyes munkakerüléssel is összefügg, ezért itt említem az alkoholizmus néhány vonatkozását. Köztudott, hogy az alkoholisták által tanúsított, a családot, a lakó- és munkahelyi közösséget veszélyeztető, a társadalom érdekeit sértő és olykor bűnözésbe torkolló magatartás visszaszorítása csak széles társadalmi összefogással oldható meg. Az alkoholistákkal szemben végső soron kimondható kötelező intézeti gyógykezelés is. Elrendelése a bíróság feladata, az egészségügyi szakigazgatási szerv javaslatára tett ügyészi indítvány alapján. Évente mintegy 300 alkoholista munkaterápiás intézeti kezelését kezdeményezzük. Ezen felül szintén ügyészi indítványokra, a büntető eljárásokban évente több mint ezer személy kényszergyógyítását rendelik el. Az elmúlt évben tartott vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a munkaterápiás intézeti kezelés elrendelésére irányuló eljárás gyakorta hosszadalmas, 8—12 hónapig is eltart. Ezért úgy rendelkeztem, hogy az ügyészek minden törvényes eszközzel segítsék elő az eljárások meggyorsítását. Az említett vizsgálat során azt is észleltük, hogy az egyébként jogosult munkáltatók évente csak 5—6 esetben, a társadalmi szervek pedig még ennél is ritkábban kezdeményezik az intézeti kezelés elrendelését. Ezek az adatok azt igazolják, hogy az alkoholisták káros magatartásának visszaszorítására még nem bontakozott ki a kellő hatású társadalmi fellépés. A társadalmunkban észlelt negatív jelenségek között kell szóvá tenni, hogy az utóbbi időben, főleg a fiatalok között terjed a kábítószer és az azt pótló anyagok élvezete. A társadalomra és az egyénre egyaránt káros, súlyos következményeit már több tudományos kutatás feltárta. Úgy tűnik azonban, hogy az eddig tett intézkedések visszatartó ereje nem elégséges. Részben ennek tudható be, hogy a fiatalkorúak, sőt a gyermekkornak körében is szaporodnak a deviáns magatartások. Már közel tíz éve fokozatos emelkedését mutatják a bűnözési adatok. Az a tény, hogy még a fiatalkor felső határát el nem érő bűnelkövetők között egyre gyakoribbak a bűnismétlők, arra utal, hogy a korábbi nevelő intézkedések vagy a kiszabott büntetések nem érték el kellő hatásukat. Ez azért is veszélyes, mert közülük kerül ki a törvényeket nem tisztelő, a bűncselekményeket elkövető felnőttkorúak utánpótlása. Az ilyen jelenségek magyarázzák, hogy miért kell többet foglalkozni a fiatalkorúakkal kapcsolatos kérdésekkel. A nálunk észlelt káros jelenségek megelőzése érdekében tevékenyen részt veszünk a társadalmi szerveknek, különösen a Hazafias Népfrontnak és a KISZ-nek az ifjúság érdekvédelmét, valamint a család szerepét növelő mindazon sokoldalú tevékenységében és mozgalmi rendezvényein, ahol az ügyészi tapasztalatokat hasznosítani tudjuk. A fiatalkorúak felelősségének fokozottabb érvényesülését, valamint az állampolgári fegyelem erősítését szolgálták azok az ügyészi vizsgálatok is, amelyek a tankötelezettség teljesítését, az állami gondozottak bűnözésben való részvételi arányát, azok okait, valamint gondozásuk és törvényes képviseletük ellátását, továbbá önálló életkezdésük előkészítését elemezték. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A társadalmi tulajdon védelmét, a károk megtéríttetését az ügyészség az elmúlt években is fontos feladatának tekintette. A kár megtérítését az ügyészek többnyire már a büntető eljárás során indítványozták. Azokban az ügyekben, ahol a bíróság a sértett gazdálkodó szervezetek