Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-14
1007 Az Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1008 A perekben jelentkeznek újszerű jogi kérdések. így jelentős jogértelmezési kérdéseket vetettek fel a beszámolási időszakban a szerzői jogvédelmet kapott számítógép-program, az úgynevezett szoftver-perek. Számos kérdés merült fel a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetése, a szerződések létrejötte, a szerződési feltételek módosítása, az üzemeltető jogai körében. Ezeket a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseivel rendezte. Alapvetően új technológiák megjelenése, a kemizáció, motorizáció fejlődése, műanyagok széles körű felhasználása hazánkban is nagy súlyt ad a természeti környezet megváltoztatásával, védelmével kapcsolatos jogi kérdéseknek. Ezekben a perekben, melyek rendszerint nagy perértékűek vagy tömegesen fordulnak elő, már adott területre értem, adott témában. A bíróságoknak a legnagyobb körültekintéssel kell vizsgálniuk, döntéseik meghozatalánál az állampolgári, egyéni és csoportérdeket, és a jogszabály védte általános érdekeket, az indokolt környezetvédelmi előírásokat. A Legfelsőbb Bíróság több levegő, víz, termőföldszennyezési és zajártalom miatt indult ügyben hozott a károsító tevékenységet korlátozó megtiltó és kártérítést nyújtó eseti döntést. A műszaki fejlesztés gazdasági előrehaladásunk alapvető feltétele. Meglepő, hogy ez a cél nem mindig jut kifejezésre a találmányok hasznosításánál. A találmányok szabadalmi oltalmával, hasznosításával, díjazásával kapcsolatos perekben a Legfelsőbb Bíróság mindig másodfokon jár el. így többször észleli az innovációs törekvések támogatásának a hiányát, a találmányok, újítások hasznosításával kapcsolatos sok huzavonát. Természetesen találkozunk megalapozatlan és túlzó feltalálói igényekkel is. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiben több vitás kérdésekben adott általános jellegű megoldást. Az országgyűlés múlt évi őszi ülésszakán nem ok nélkül váltott ki nagy vitát a családjogi törvény módosítása. A Legfelsőbb Bíróság egyik fontos feladata lesz a családjogi ügyekben a helyes gyakorlat biztosítása. Több eddigi irányelv és elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás, módosítására, illetőleg hatályon kívül helyezésére kerül szükségképpen sor. Szeretnénk hinni, hogy a törvény módosítása a családok érdekében segíti ezen a területen a jogalkalmazást, a sokszor éles családi vitákban az igazságos döntést. Azt hiszem, a Tisztelt Országgyűlés múlt évi téli ülésszaka és az év elején lezajlott üzemi gyűlések után aligha kell beszélni a gazdasági életben az élénkítés, a hatékonysági fordulat követelményeiről, a műszaki fejlesztés igényéről. Szólni kell azonban ehhez kapcsolódóan a gazdasági bíráskodásról, mely a gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat dönti el. A nehéz és változó gazdasági helyzetben, amikor a szabályozás gyakran új és új helyzet elé állítja a gazdálkodó szervezeteket, az ítélkezési gyakorlat a jogszabályok törvényes alkalmazása során következetesen érvényesít bizonyos alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai célokat,mégpedig: megkönnyíti a szerződéskötést a gazdálkodó szervezetek számára és ezzel erősíti a szerződések gazdaságszervező szerepét, szerződésszegés esetén szigorúan alkalmazza a jogkövetkezményeket, különösen a minőségi követelmények megsértése esetén; figyelmet fordít a fogyasztók, a felhasználók, megrendelők védelmére; elősegíti a szerződések tartalmának a változó gazdasági körülményekhez való igazodását, ugyanakkor szolgálja a hosszabb távú gazdasági kapcsolatok alakítását is; az adott lehetőségek között fellép a tisztességtelen gazdasági tevékenység ellen. Jogszabályaink az elmúlt évben növekvő szerepet biztosítottak a gazdaságban is a bírói tevékenységnek. Egyre szélesebb területen nyitják meg a bírói utat, számolva ennek a kölcsönös érdekeket biztosító garanciális jellegével. A gazdasági perek száma az elmúlt években bizonyos emelkedést mutat, a korábbihoz képest körülbelül 20 százalékkal évi 16 ezer körül mozog. Ez egyrészt azt jelzi, hogy a megrendelők kevésbé tartanak a gyártók, a szállítók erőfölényétől, másrészt, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben nagyobb lett a vállalatok, szövetkezetek költségérzékenysége is. 1986-ban 2000 ügyben másodfokon a Legfelsőbb Bíróság járt el. A legnagyobb arányban a már közismertté vált úgynevezett lakásszavatossági perek száma emelkedett. Ez nem pozitív jelenség. Anélkül, hogy ebbe, az utóbbi időben sokat hangoztatott perek taglalásába bocsátkoznék, arról szeretnék szólni, hogy a lakások árának emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azt is, hogy a lakásépítkezéseket végző vállalatok, különösen Budapesten nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy időben kijavítsák a hibákat, ha hibásan teljesítettek. Ezekben az ügyekben a kivitelező vállalatok a per számukra kedvezőtlen kimenetelét szinte már előre, mint a jósok tudják, fő és alvállalkozók, gyakran 10-15-20 vállalat szerepel egy perben, és rendszerint egymás felelősségére hivatkozással, erre mutogatással nem pert akarnak nyerni, hanem csak időt. Az ilyen perek sok keserűséget, gondot okoznak a lakásvásárlóknak, sok felesleges terhet jelentenek a beruházónak és a bíróságoknak. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt esztendőkben is számos olyan állásfoglalást hozott, melyek azt célozzák, hogy meggyorsítsák ezeket az ügyeket, gyorsabb megoldást biztosítsanak az indokolt igények rendezésére. Február hónapban a Minisztertanács is foglalkozott a kérdéssel. Ismeretes előttem, hogy a rendezésre az építésügyi miniszter elvtársnak e félévben javaslatot kell tenni. Gondolom, ez meghozza az átfogó megoldást. Az ítélkezési gyakorlat nagy súlyt helyez más területen is az áru, a termék, a szolgáltatás minőségének védelmére. Kiindulópontunk az, hogy a nehezebb termelési feltételek nem jelentenek felmentést a minőségi követelmények alól. Nem szeretném a Tisztelt Országgyűlést perek ismertetésével terhelni, de a könnyebb áttekintés végett utalnom kell néhány körülményre. A minőséghibával kapcsolatos perek a legkülönbözőbb formában jelentkeznek a bíróságok előtt kártérítési, árleszállítási, szerződéstől való elállási igény érvényesítése, stb. alakjában. Nemegyszer
