Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1009 Az Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1010 apró mulasztások elképesztő károkat okoznak. Ezek rendszerint továbbgyűrűznek, illetőleg az exporteredményeket is sérthetik. Néhány példa: exportált acélszerkezet jó, kifogástalan, csak éppen a jótállási időn belül mázolási hibái miatt az egészet újra kell mázolni. A minőség iránti bizalmat nem erősíti több vagon rosszul csomagolt, úgynevezett léalmának a határról való visszaküldése. Előfordult, hogy az exportra szállított áru paraméterei nem feleltek meg a külföldi partner szerződéses kikötéseinek. Ez jelentős meghiúsulási kötbért eredményezett. Gesztenyét hazai célra feldolgozó gépsor hibája miatt mintegy száz vagon gesztenyénél jelentkezett egyik napról a másikra gyártási és romlási veszteség. Gépgyárak ellen növekedtek a késedelem miatti kötbérperek. Több kártérítési per mutatja, hogy a hibásan teljesítő vállalat hosszabb idő alatt, fél-másfél év, sem javítja ki a hibát. A termelési érdek pedig szerény véleményem szerint a kijavítást igényelné, nem pedig kártérítést. Szélesedett a bíróságok szerepe az úgynevezett cégügyekben is. A bírósági cégnyilvántartásról szóló új jogszabály nemcsak bejegyzési, nyilvántartási, hanem bizonyos törvényességi feladatokat is előírt a cégbíróságok számára. Tisztelt Országgyűlés! Külön nem szóltam a mezőgazdaságról, de ez nem jelenti azt, hogy itt nincsenek a gazdálkodásra kiható jogviták. Elegendő, ha utalok a termékértékesítési szerződéseknél a késedelmes átvétel miatti perekre, a termelési rendszereknél arra, hogy nem teljesen megnyugtató az úgynevezett rendszergazda jogi felelőssége, a nagyüzemek által alakított szakcsoport, gazdasági társaság jogi helyzetére, az alapító és a társaság jogi felelősségének alakulására. . Nem egy gazdasági perben találkozunk a termelési, forgalmazási kapcsolatokban a tisztesség kérdésével. A tisztességet a jogi rendelkezések is megkívánják. Jogi előírások vannak, például a felek együttműködése, a másik fél értesítése, kárenyhítés stb. Egyébként a világos etikai fogalmat, mint jogi követelményt szinte értetlenül kerülgetik. A tisztesség nem ellentétes a vállalkozással, az egészséges versennyel, a megengedett nyereséggel. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jó törvény a gazdálkodó szervezetek védekező mechanizmusának az erősítését jelenti a gazdasági erőfölényben lévő partnerrel szemben. A törvényen alapuló bírósági eljárások száma alacsony, holott van tisztességtelennek tekinthető gazdasági tevékenység. Kérem, ezt ne tévesszék öszsze a gazdasági bűncselekményekkel. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy gazdaságunk védekező reflexe a tisztességtelen magatartással szemben még nem megnyugtató. A tisztességtelen gazdasági tevékenység miatt a törvény szerint, az erre feljogosított szervek indítványára, gazdasági bírság is kiszabható. Az ilyen ügyek száma 1986-ban a Legfelsőbb Bíróság előtt 28 volt. Egyes ügyekben több millió forint bírságot szabtak ki. Éppen ma tárgyal a Legfelsőbb Bíróság egy gazdasági bírság-ügyet, amelyben első fokon tisztességtelen árkalkuláció miatt a vállalatot 26 millió forint bírsággal terhelték. Az eredményről nem tudok beszámolni, mert ma folyik a tárgyalás. De nem is az a cél, hogy konkrét témákat vessek fel. A munkaügyi ítélkezésről és az ítélkezés elvi irányításáról röviden. Ebben a körben következetes törekvésünk volt a hatékony munka biztosítása. Ezt a célt segíti elő a Legfelsőbb Bíróság által a munkafegyelemmel összefüggő ítélkezési feladatokról az elmúlt év őszén hozott irányelv. A munkaidő jobb kihasználását, a fegyelmezett munkavégzést, végső soron a hatékonyságot szolgálja a bírósági gyakorlatnak utat mutató irányelv, melynek központi gondolata az, hogy a munkafegyelem megtartásának követelménye a dolgozókra és a munkáltatókra is felelősségteljes feladatokat hárít. Az irányelv útmutatást ad, hogy milyen munkahelyi magatartást vagy mulasztást kell különös súlylyal figyelembe venni az ítélkezési gyakorlatban. Az irányelv szerint indokolt a fellépés azokkal a vezetőkkel szemben is, akik eltűrik a lazaságot, és nem tesznek meg mindent a szervezett munka feltételeinek megteremtéséért. A szocialista demokrácia fejlesztése politikai követelményünk. A demokratizmus érvényesülésének jogi biztosítékai is vannak. A Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi vitákban több döntésével erősítette a dolgozók jogait a vállalati, a szövetkezeti, a munkahelyi demokrácia terén. összefoglalóan azt mondhatom, hogy a Legfelsőbb Bíróság tevékenységében eddig is szem előtt tartotta a Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának határozatában foglalt jogalkalmazási, jogpolitikai irányelveket is. Külön feladat lesz az ez évben hatályba lépett új határozat végrehajtásához egyes területeken — ahol szükséges — a szemléletváltozás elősegítése is. Befejezésül a munkánkhoz kapcsolódó néhány kérdésről kell még szólnom nagyon röviden a tisztelt Országgyűlés előtt. Már 1983-ban beszámolómban említettem, hogy a bírósági eljárások egy része lelassult, elhúzódnak a perek, azóta a helyzet tovább romlott. A büntető ügyekben az eljárások időszerűségét mutató statisztikák képe kedvezőtlen. Megnövekedett a fél évnél, egy évnél hosszabb idő alatt befejezett ügyek száma. A polgári pereknél mind gyakrabban fordul elő a tárgyalások több hónap késéssel történő kitűzése és gyakori elhalasztása. Az okok sokfélék: a bíróságok nagy munkaterhe mellett, ügyintézési hiányosságokon kívül nemegyszer a felek rosszhiszemű magatartása, a tanúk fegyelmezetlensége, szakértői késedelmek, szakértő téves vagy felesleges kirendelése is, többször a jogi képviselők eljárása sem szolgálja az ügy mielőbbi befejezését. Az eljárás elhúzódása nemcsak csökkenti annak hatékonyságát, hanem károsan hat az érdekeltekre, nem ritkán a tárgyalások légkörére. Márpedig az állampolgárok jogvitáinak, pereinek, büntető ügyeinek gyors, de egyben alapos intézése a közhangulatot is befolyásolhatja. Ez az igazgatásinak tűnő kérdés hovatovább tör-