Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1003 Az Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1004 Az igazságszolgáltatás szerepe éppen az, hogy a törvényt megsértőkkel szemben alkalmazza a jogkövetkezményeket, szerezzen érvényt a törvény rendelkezéseinek. A fő feladat a bűncselekmények miatti felelősségrevonás, az emberek jogi vitáinak, konfliktusainak megoldása, a jogok védelme, a kötelezettségek teljesítésének a biztosítása. A jogsértések kiküszöbölése mellett azonban igazságszolgáltatásunknak a társadalom és a gazdaság jogi eszközökkel való fejlesztését, a jogsértések megelőzését is kell szolgálnia. A szocialista törvényesség ma belpolitikánk alapvető és nélkülözhetetlen eleme. A törvényesség megvalósulása kedvezően befolyásolja az emberek jogtudatát, a közgondolkodást. Még hatékonyabban kell tehát biztosítani, hogy törvényeinket mindenki betartsa. A Legfelsőbb Bíróság az Alkotmány és a bíróságokról szóló törvény szerint kettős funkciót lát el: egyrészt ítélkezik a hatáskörébe tartozó ügyekben fellebbezés vagy törvényességi óvás folytán, másrészt eseti és testületi állásfoglalásaival elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett. Tisztelt Országgyűlés! Felelősséggel kijelentem: a Legfelsőbb Bíróság az említett feladatkörében a beszámolási időszakban úgy járt el, hogy az ítélkezés során a jogszabályokat társadalmi céljainkkal összhangban értelmezzék és alkalmazzák, és az igazságszolgáltatásban egységesen érvényesüljön a törvényesség. A társadalmi, az állami rend, az állampolgárok életének, biztonságának védelmében alapvető a bűnözés elleni fellépés. A bűnözés adatainak, összetételének, alakulásának elemzése elsősorban a most elhangzó legfőbb ügyészi beszámoló feladata. Ezért ezzel a kérdéssel csak a bírósági felelősségrevonás szempontjából foglalkozom röviden. Mindenesetre azt meg kell állapítani, hogy a mai bűnözés nem egy ország, nem egy társadalom terméke. Ez világjelenség. A szocialista országokban sokban másképp jelentkezik, mint például Nyugat-Európában. A bűnözés azonban nem ismer országhatárokat, amint erre nálunk is van példa. A Legfelsőbb Bíróság büntető ügyekből származó tapasztalatai szerint nemcsak a bűncselekmények ingadozó és az utóbbi időben emelkedő száma, hanem főként bizonyos kedvezőtlen tendenciák jelentenek gondot. Tapasztalható az élet és testi épség elleni bűncselekmények eldurvulása. A vagyon elleni bűnözés körében egyes veszélyes elkövetési módok, például a betöréses lopások és az úgynevezett mozgó bűnözés terjedése. A közvagyon könnyelmű, hanyag és hűtlen kezelésében jelentkező felfogás, amely évente sok száz millió forint kárt okoz. A gazdasági kereteket, új lehetőségeket egyesek visszaélésekre használják fel. A közélet tisztaságát sértő korrupciós jelenségek már nem korlátozódnak a gazdasági élet területére. A beszámolási idő alatt a Legfelsőbb Bíróság a maga eszközeivel határozottan fellépett a bűnözés alakulásában és összetételében mutatkozó kedvezőtlen jelenségek ellen. Szeretném hangsúlyozni a tisztelt országgyűlés előtt: a Legfelsőbb Bíróság a büntető ügyekben szigorúan megvalósította azt a követelményt, hogy csak a törvényesen lefolytatott, a garanciákat messzemenően figyelembe vevő eljárás alapján lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlott elkövette-e a bűncselekményt vagy sem. Ennek az elvnek mind a legsúlyosabb, mind a legkisebb ügyekben is érvényt szereztünk, és ha kellett, új eljárást rendeltünk el a tények további tisztázása végett. Előfordult, hogy iránymutatásunk alapján az első fokú bíróság az új eljárásban felmentette a korábban elítélt vádlottat, de előfordult az is, hogy másod fokon magunk hoztunk felmentő ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság másod fokon évente 1000— 1100 büntető ügyben ítélkezett és körülbelül 350 büntető ügyben benyújtott törvényességi óvást tárgyalt. Ezekből emelek ki néhány általános jellegű kérdést. Az élet, a testi épség, az egészség elleni bűncselekmények kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt is bíróságaink a törvény szigorát alkalmazzák az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben. Ezt a fellebbezések elbírálásakor vagy a törvényességi óvások emelésével magunk is biztosítottuk. A Legfelsőbb Bíróság és az alsófokú bíróságok figyelemmel vannak arra a törvényi parancsra, hogy halálbüntetést csak kivételesen és akkor lehet kiszabni, ha a bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő társadalomra veszélyessége, a társadalom védelme csak ennek a kivételes büntetésnek az alkalmazásával biztosítható. Ezt jelzi, hogy halálbüntetésre emberölés bűncselekménye miatt került sor, 1985-ben kettő, 1986-ban egy esetben. Jeleznem kell a tisztelt országgyűlésnek, hogy ez év februárjában is hozott a Legfelsőbb Bíróság egy halálos ítéletet. Az élet és testi épség elleni bűncselekményeknél jelentős az alkoholtól való befolyásoltság, és igen nagy az ittasságból eredő gátlástalanság szerepe. A Legfelsőbb Bíróság ezért testületi állásfoglalásban adott iránymutatást a bíróságoknak, az alkoholisták kényszergyógyításának elrendelésénél figyelembe veendő szempontokra. Hasonló területen a kábítószerrel visszaélés büntetőjogi megítélésében mutatkozó bizonytalanságok eloszlatása végett hozott elvi döntést. A vagyon elleni bűncselekményeket gyakran a nem dolgozó, a munkakerülő személyek követik el. Ezért került bevezetésre a szabadságkorlátozással járó szigorított javító^ievelő munka büntetés. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság állást foglalt a közveszélyes munkakerülés és a szigorított javítónevelő munka alkalmazásának egyes kérdéseiről. A közlekedési bűncselekmények viszonylag nagy számával függ össze, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseivel segítette az ittas vezetés miatti cselekmények megítélését, és kollégiumi állásfoglalásban öszszefoglalta a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó korábbi eseti állásfoglalásait. Ez hozzásegítette a helyi bíróságokat ahhoz, hogy differenciáltan tudják